Orosz diákok beperelték az Asztraháni Állami Egyetemet, ahonnan kirúgták őket, miután részt vettek az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus bebörtönzése miatti tüntetéseken.
Konsztantyin Markelov rektor január 29-én „fájdalommal a szívében” jelentette be a három hallgató kirúgását, de – mint nyílt levelében írta – „a szabály, az szabály”.
„Gondold át százszor is, amikor engedély nélküli demonstrációkra hívnak” – emelte ki.
A dél-oroszországi egyetem döntése felháborodást váltott ki Oroszországban, ahol a másként gondolkodók elleni egyre keményebb fellépés ellenére is még ritkának számítanak az ehhez hasonló ügyek.
Két hallgató – Vera Inozemceva és Alekszandr Mocsalov – beperelte az intézményt, státuszuk visszaállítását kérve a bíróságtól.
Elnyomni a politikai aktivizmust
„Politikai elnyomás eseteként tekintek a kirúgásomra” – mondta Inozemceva, aki azzal érvel, hogy a határozat ellentétes az egyetem szabályzatával, illetve sérti a gyülekezési szabadság alkotmányos jogát.
„Bizonyos elvont nyilatkozatok kiadását leszámítva nem tudják megfelelően megindokolni a döntést. Azt állítják, hogy megsértették a magatartási kódex előírásait. Milyen előírásokat? Nem árulják el” – mutatott rá Jaroszlav Pavjukov, a diákok ügyvédje.
A január végi és február eleji tömegtüntetések felrázták Oroszországban a diákságot, amely egyébként fontos célcsoportja a fiatalok politikai aktivizmusát korlátozni akaró kormányzati kampánynak.
Tízezrek vonultak utcára az utóbbi megmozdulásokon, s a fiatalok által a TikTokra feltöltött Navalnij-párti videók milliós nézettséget produkálnak, ezek közül többet osztálytermekben, egyetemi folyosókon vettek fel.
A retorzió nem váratott sokat magára. Alekszej Alekszejevet, a Novoszibirszki Energetikai és Műszaki Főiskola oktatóját például azt követően rúgták ki, hogy a január 23-i tüntetésen való részvételre buzdított egy közösségi oldalon, mondván, az kiváló alkalom az ország jövőjének megvitatására.
A Szamarai Állami Egyetem módosította az etikai kódexét, megtiltva a hallgatók és a tanárok részvételét az ellenzéki demonstrációkon, ami több elemző szerint példaként szolgálhat más intézmények számára is.
Célkeresztben a fiatalok
Több diák arról is beszámolt, hogy nyomásgyakorlással vagy megtévesztéssel rávették őket arra, hogy kormánypárti megmozdulásokon, parádékon vegyenek részt, amelyeket a Meduza hírportál szerint felvettek, és a hatalom utasításának megfelelően közzétettek az interneten.
Ennek ellenére az Asztraháni Állami Egyetemen történtekre sokan felkapták a fejüket.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy a hallgatókat gyakran fenyegetik a tüntetéseken való részvétel miatt, de a tényleges kirúgások nagyon ritkák. Be kell bizonyítanunk, hogy ez törvénytelen és igazságtalan” – emelte ki Pavjukov.
A három érintett tanuló közül a 22 éves Inozemceva az egyetlen tapasztalt ellenzéki aktivista. Dolgozott 2017-ben Navalnij helyi kampányában, valamint számos tiltakozáson részt vett korábban, például azon a tüntetéssorozaton 2017 márciusában, amelyet követően a Kreml hasonló megelőző intézkedésekbe kezdett az iskolákban.
Inozemceva arról számolt be, hogy január 23-án épp úton volt hazafelé a demonstrációról, amikor civil ruhát viselő, arcmaszkos férfiak őrizetbe vették és elvették a nála lévő dolgokat. Később felfedezte, hogy lefoglalt telefonjáról kormányellenes tüntetésre szólító felhívásokat tettek közzé a közösségi oldalakon.
Kirúgása óta a rektor lemondatásáért kampányol. Ebben támogatja a Jabloko ellenzéki párt, amely Markelov elbocsátását kezdeményezte az oktatási minisztériumnál a Dissernet nevű plágiumellenes csoport által feltárt bizonyítékokra hivatkozva, amelyek szerint a férfi doktori disszertációjának jelentős részei más tanulmányokból származnak.
„Egy olyan személy, aki hamis disszertációra építette fel az úgynevezett akadémiai karrierjét, nem lehet az egyetemi hallgatók jogainak védelmezője” – írta közleményében a párt.
Feszült politikai helyzet
Inozemceva szerint amennyiben megnyeri a pert, más kirúgott vagy elnyomott hallgatók is követhetik a példáját a jövőben.
„Biztosítékot nyújtana számukra, hogy senkit nem rúghatnak ki a politikai véleménye miatt” – hangsúlyozta.
A körülbelül 100 ezer fős kormányellenes tüntetéseket követően feszült a politikai helyzet Oroszországban, ahol szeptemberben parlamenti választásokat tartanak, és ezért aktivisták szerint a hatóságok nem fogják tűrni az ellenszegülés semmilyen formáját.
„Mivel az ügynek politikai felhangja van, nem tudom, hogyan fog lezajlani a bíróságon. De mindenesetre meg kell próbálnunk” – jelentette ki a diákok jogi képviselője.
Matthew Luxmoore írása.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!