Nem szükséges visszaállítani a sorkatonaságot Magyarországon, van más mód is arra, hogy reagáljanak a háborúra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli Kossuth rádiós interjúban. A kormányfő kockázatosnak tartja, ha Ukrajna engedélyt kap, hogy nyugati fegyverekkel támadja Oroszországot.
Orbán Viktor szerint az volt az alapkoncepció, hogy mivel a NATO-nak nincs rivális katonai ereje, ezért az az állandó készenlét, a fiatal nemzedékek folyamatos hadviselésre nevelése – ami a sorkatonaságon keresztül valósult meg – többé nem szükséges, mert az országainkat meg lehet védeni profi hadsereggel is.
Mint mondta, most, hogy újra háború van Európában, nagy kérdőjel került a koncepció mögé, de ettől még nem feltétlenül kell visszaállítani a sorkatonaságot, mert léteznek tartalékosképzések és más programok is.
A miniszterelnök nem érzi úgy, hogy a sorkatonaság visszaállítása lenne az egyetlen mód arra, ahogy reagálhatnak a mostani háborúra, ezért Magyarországon nincs napirenden a sorkatonaság visszaállítása – jelentette ki, hozzátéve, hogy napirenden van viszont a katonai képzés, a honvédelmi ismeretek bevezetése a középiskolában. Szerinte ezekkel a programokkal is képessé tehető az egész ország az önvédelemre, sorkatonaság nélkül.
Erről azonban vita van Európában, leginkább Németországban, de a balti országokban is, ahol már szinte vissza is vezették. „Ez minden nemzetnek a saját ügye. Ezzel nekünk nem kell törődnünk” – mondta.
Amivel törődni kell szerinte, az az, hogy – különösen Németországban – olyan összefüggésben is beszélnek a sorkatonai szolgálatról, mintha azt valami egységes, „birodalmi brüsszeli” uniós hadseregként kellene létrehozni.
„Ez azt jelentené, hogy a saját fiataljaink sorsa fölötti rendelkezés kikerülne a nemzeti hatáskörből, veszítenénk a szuverenitásunkból. Valaki más döntene a magyarok véréről. Ez elfogadhatatlan” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna próbálja megállítani a katonaköteles korú férfiak külföldre távozását
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy tárgyalások vannak Franciaország és Ukrajna között arról, hogy francia kiképzőtisztek menjenek Ukrajnába. Mint mondta, most is vannak ott félhivatalos módon tanácsadók, de nem katonai tevékenységet végeznek; az ukrajnai kiképzés egy új minőség.
Szerinte még aggasztóbb, hogy egyre többen mondják azt – a NATO-főtitkár is –, hogy a nyugati fegyverekkel az ukránok nemcsak védekezhetnek, hanem támadhatják is Oroszországot. Orbán Viktor szerint itt a vita arról szól, hogyan is működnek ezek a fegyverek, különösen a bonyolultabb technológiák, hogyan történik ezeknek a célkijelölése. Ez általában műholdas rendszerrel, számítógépes technológián keresztül valósul meg, tehát arról, hogy mennyiben ukrán fegyver az, amelyik belőtt Oroszország területére, és mennyiben nem az, nagy vita lesz szerinte. Az oroszok ezt úgy tekintik, hogy a NATO is benne van az Oroszország területén okozott károkban, mert a NATO nélkül Ukrajna nem tudná lőni Oroszország területeit – mondta.
Az oroszok megmondták, hogy minél jobb fegyverekkel lövik őket az ukránok, annál előrébb fognak jönni – tette hozzá.
„Persze senki sem tudja, hogy így lesz-e, vagy sem, de ez legalább egy tiszta beszéd. Tehát van egy kockázat, hogy ha Oroszország területét is lövik, azzal közelebb hozhatjuk magunkhoz az oroszokat. Ezeket mind át kell gondolni” – fogalmazott.
Orbán Viktor szerint Brüsszel önti a pénzt Ukrajnába, az adófizetők pénzét, ahelyett, hogy az európai gazdaságban maradna.
„Már százmilliárd euró ez az összeg, és újabb és újabb igények fogalmazódnak meg. Ha minden pénzünket Ukrajnában fogjuk elkölteni, hogyan fogjuk újraindítani az európai gazdaságot? Ezek mind olyan kérdések, amelyeket nyíltan neki kell szegezni az európai vezetőknek. Az európai választás épp arról szól, hogy világossá tegyük számukra, hogy demokrácia van, és az egyre növekvő békepárti Európa hangját nem lehet figyelmen kívül hagyni” – fogalmazott.
