A szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a Kossuth Rádión Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy szerinte a német nyelvterületen nagyobb a korrupció, mint Magyarországon. Orbán Viktor azután mondta ezt, hogy szóba került Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, aki az elmúlt időben többször kritizálta és korrupcióval vádolta a magyar kormányt és magát a miniszterelnököt.
„Az európai adófizetőknek elegük van abból, hogy a pénzük egy korrupt rezsimhez kerül. Ők ezt a pénzt a magyar népnek akarják odaadni, nem személyesen Orbán Viktornak, vagy a vejének, vagy a legjobb barátjának, vagy az apjának, vagy a barátainak„ – mondta a német politikus a 24.hu-nak egy interjúban.
A magyar miniszterelnök a a közrádióban erre úgy reagált, hogy szerinte egy nagy német bank egy korrupciós világbotrány főszereplője, és nem hiszi el, hogy ez korábban „nem tűnt fel ott senkinek”. Orbán Viktor szerint a korrupciós vádak a baloldal bevett fegyvere, amivel a jobboldalt támadják.
„Bagoly mondja verébnek”
„ … és például az a hölgy, az Európai Parlament baloldali alelnöke, ez … a Barley, most legújabban azt mondta, hogy korrupció igenis jellemző Magyarországon, és a miniszterelnök családjában is megtalálható [...]” – vezette fel a témát Orbán Viktornak a Kossuth Rádió reggeli műsorának műsorvezetője felidézve, hogy Merkel tavaly, amikor Magyarországon járt, azt mondta, hogy a magyarok jól költik el a kohéziós pénzeket.
Orbán Viktor erre azt válaszolta, hogy szerinte a baloldal azért támadja, mert veszélyesnek találják. A miniszterelnök szerint az emberek hajlamosak elhinni, ha korrupcióval vádolnak valaki olyat, aki nagy pénzekről dönt.
„Most, amikor németek csinálják ezt, akkor persze nem megrontva a két baráti ország kapcsolatát, arra azért emlékeztetnünk kell, hogy azért a német nyelvterületen a korrupció nagyobb, mint Magyarországon. Nem vagyunk tökéletesek, na de hát azért bagoly mondja verébnek. Egy Ausztriára, ha rápillantok, vagy itt vannak a németek, hát ma tele van – a magyar sajtó talán kevésbé hozza – tele van a világ azzal a botránnyal, mondjuk úgy, hogy világbotrány, hogy van egy hatalmas nagy pénzmosási, korrupciós botránysorozat. Ennek a középpontjában egy hatalmas német bank áll. Nekünk ne mondja senki, hogy ez ott nem tűnt fel senkinek” – mondta Orbán.
Mire gondolt Orbán?
Orbán Viktor szinte biztosan a Deutsche Bank ügyére utalt. A német bankóriás, Európa egyik legrégebbi bankja, legutóbb a FinCEN-aktáknak nevezett szivárgási botrányban került elő. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint a Deutsche Banknak központi szerepe volt több mint ezer milliárd dollárnyi gyanús hátterű pénz mozgatásában.
A gyanús tranzakciók feltehetően elősegítették, hogy az olyan szankciók által sújtott országok, mint Irán és Oroszország pénzhez jussanak. A banknak már korábban is magyarázkodnia kellett, mert kiderült, hogy segített pénzügyi blokád alá helyezett országoknak megkerülni az amerikai szankciókat. A FinCENtől (az Egyesült Államok pénzügyi bűnözési elleni hivatala) kiszivárgott fájlok szerint egyébként négy magyar bank is érintett volt a pénzmosási botrányban.
A Deutsche Bank egyébként egy tőzsdei cég, nem áll állami felügyelet alatt, és a fő részvényesek között sincs állami cég. Katarina Barley azonban az állami korrupcióról beszélt, így kicsit félrevezetőnek tűnik a magyar miniszterelnök párhuzama.
A német példa után egyébként a miniszterelnök a skandináv országokra tért át, akik szerinte „még korrupcióügyben okoskodni szoktak”, Orbán szerint a skandináv országokban is „betölt két három akkora bank, hogy magával rántott jó néhány kisebbet.”
Tényleg korruptabbak a németajkú országok?
A Transparency International minden évben kiadja a korrupció-érzékelési indexét (CPI), az indexet szakértők és piaci szereplők bevonásával állapítják meg, és azt mutatja, hogy mennyire érzékelik korruptnak az egyes országokat.
A szervezet 180 országot vizsgál és rangsorol egy 100-as pontozási rendszer alapján, ahol a 100 az egyáltalán nem korrupt, a 0 pedig a legkorruptabb. Az index természetesen csak azt mutatja, hogy a megkérdezett szakértők és piaci szereplők mennyire gondolnak korruptnak egy országot, nem egy abszolút és megkérdőjelezhetetlen mérőszám. Ennek ellenére a TI korrupció-érzékelési indexét széles körben elfogadják, mint a korrupció mértékének jó indikátorát.
Magyarország rendre a legrosszabb pontszámokat kapja az Európai Unión belül. A magyar kormány politikai támadásnak tartja a TI kiadványát, a 2018-as jelentésre például úgy reagáltak: „Ez egy közismerten bevándorláspárti Soros-szervezet jelentése, Soros-kampányának és nyomásgyakorlásának a része.”
A TI rangsorában egyébként a németajkú országok rendszeresem az élvonalban szerepelnek. A 2019-es listán:
- a 6. helyen van Svájc (85/100);
- a 12. Németország (80/100);
- a 13. Luxemburg (80/100);
- a 16. Ausztria (77/100).
Magyarország a 2019-es rangsorban a 73. lett. 44 pontot szereztünk a százból, a korrupciós benyomást összegző listán ezzel épp hogy hajszálnyit vagyunk jobbak Szenegálnál (45/100) és holtversenyben állunk Romániával, Dél-Afrikával és Surinaméval.
