Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Orbán patriótái Le Pent hozhatják lépéskényszerbe


Orbán Viktor miniszterelnök üdvözli Marine Le Pent, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjét Varsóban 2021. december 4-én
Orbán Viktor miniszterelnök üdvözli Marine Le Pent, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjét Varsóban 2021. december 4-én

„Ha Orbán nem megy az Identitás és Demokráciához, majd az ID megy Orbánhoz.” Brüsszeli megfigyelők szerint a Le Pen vezette szélsőjobboldali képviselőcsoportra lehet a legnagyobb hatással a magyar miniszterelnök által szervezett új radikális jobboldali frakció, amelynek méretétől is függhet, hogy elkerülheti-e a vesztegzárat az EP-ben.

Váratlan húzással kavarta fel az európai politika júniusi választások óta amúgy sem unalmas állóvizét Orbán Viktor magyar miniszterelnök, amikor a liberális pártcsoportból kilépett Andrej Babiš korábbi cseh kormányfővel és Herbert Kickllel, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével Bécsben megalakított egy általa valódi jobboldaliként emlegetett pártszövetséget Patrióták Európáért néven.

Orbán elutasított kérőből kezdeményező lett

„Ma egy olyan politikai formációt hozunk létre, amely meggyőződésem szerint hasítani fog, és nagyon gyorsan az európai jobboldal legnagyobb frakciója lesz. Ez napokon belül be fog következni, és utána határ a csillagos ég” – mondta Orbán Viktor. A Fidesz – MPP elnökének szavai – hacsak a tőle nem idegen nagyotmondásról van szó – azt sejtetik, hogy az új pártszövetség a következő napokban újabb tagokkal fog bővülni, és újra ámulatba ejtheti Európát.

A pártszövetség a portugál szélsőjobboldali Chega! (Elég!) csatlakozásának bejelentésével (két képviselő) már hétfőn kinőtte a kezdetben csak az egykori Osztrák–Magyar Monarchiát lefedő földrajzi határokat, és várakozások szerint a következő napokban újabb jelentkezőkkel egészül majd ki. Az új pártszövetségnek valószínűleg nem lesz nehéz megugrania az önálló képviselőcsoport megalakításához minimálisan szükséges szintet, ami hét országból legalább 23 képviselő részvételét jelenti. A formáció megalakítása ugyanakkor teljesen átírhatja az eddigi forgatókönyvet, és száznyolcvan fokos fordulatot hozhat Orbán pozíciójában. A Fidesz–KDNP eddigi, elutasított kérő szerepéből hirtelen már-már a takaros menyecskéjébe került, magához ragadva a kezdeményezést.

A magyar miniszterelnök hiába ostromolta hosszú időn keresztül a számára ideálisnak tűnő Európai Konzervatív és Reformer (ECR) pártcsoportot, kosarat kapott a középre húzó Giorgia Melonitól. Az Identitás és Demokrácia (ID) pedig vélhetően rossz híre miatt nem volt elég vonzó a Fidesznek, pedig Marine Le Pen tárt karokkal várta volna. Orbán A terve egy masszív jobboldali–szélsőjobboldali tömb létrehozására az ECR-rel és az ID-vel ugyan kudarcot vallott, de a miniszterelnöknek – aki láthatóan mindenképpen el akarta kerülni, hogy a fideszesek a független képviselők keserű kenyerét egyék – volt egy B terve.

Ez pedig azon alapult, hogy jóllehet az ECR-ben nem várták tárt karokkal, a konzervatív frakcióban éppen elég nemzeti delegáció és képviselő volt, aki viszont szívesen összebútorozott volna Orbánékkal, csak a belső ellenállás miatt nem tehette meg. Orbán, akit nem engedtek be, így felkínált számukra egy megoldást; de ehhez ki kellene lépniük a jelenlegi pártcsoportjukból. Ehhez még hozzáadódnak azok a pártok, illetve vezetők, akik valamilyen oknál fogva kilógnak saját pártcsaládjukból. Ilyen hazátlan a liberálisok által fegyelmi vizsgálat alá helyezett Andrej Babiš ANO nevű pártja és – bár egyelőre nem kötelezte el magát – Robert Fico egyébként baloldali SMER-je is, amelyet a kormányfő jogállamellenes intézkedései miatt felfüggesztettek a Szocialisták és demokraták.

Mi lesz az Identitás és Demokráciával?

Az opportunista magyar miniszterelnököt nem túlzottan zavarja, hogy azokkal a liberálisokkal és szocialistákkal bútorozzon össze, akiket folyamatosan bírált. Ugyanakkor Ficóval, Babišsal és az osztrák FPÖ-vel közös, hogy migráció- és gender-ellenesek, és Oroszország felé húznak.

Éppen az utóbbi lehet az egyik fő oka annak, hogy a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) információink szerint a habozás ellenére marad Meloni pártjával együtt az ECR-ben, ahol az olaszok és a lengyelek együtt 44 képviselőt tudnak felmutatni. Egy neve mellőzését kérő brüsszeli forrás nemes egyszerűséggel úgy vélte, hogy az új jobbos–szélsőjobbos képviselőcsoportot „Moszkvából szervezik”. Erre ugyan nincs bizonyíték, de ettől még tény, hogy az oroszbarát és euroszkeptikus erők csoportba tömörülése megegyezik a Kreml érdekeivel.

Megfigyelők most elsősorban arra kíváncsiak, hogy a vasárnapi választások első fordulója után magabiztosan vezető francia Nemzeti Tömörülés mit fog lépni. Az esetleges távozások miatt kiüresedik-e az Identitás és Demokrácia, esetleg Le Penék követik Orbánékat, vagy egymásba csúszik a két frakció? De akkor mi értelme volt az egész cirkusznak, miért nem lépett be Orbán egyből az ID-be? – vetül fel a kérdés. Először is a magyar kormánypárt – mint fent írtuk – felvétele megosztotta az ECR-t, és ezt nem lehet teljesen kizárni az ID esetében sem. Kettő: Orbán mind a két pártcsoportban harmadhegedűs szerepbe kényszerült volna, az új formációnak azonban alapítója és egyik meghatározó ereje, ráadásul szellemi vezére lehet.

A magyar miniszterelnök a vadonatúj brüsszeli Magyar Házban hétfőn adott interjúban további meglepetéseket ígért a következő napokra, és újra letette a nagyesküt, hogy az új – főleg jobb- és szélsőjobboldali pártok gyűjtőhelyének számító – patrióta frakció rövid időn belül a harmadik, majd a második legerősebb képviselőcsoport lesz az EP-ben. Orbán megfigyelők szerint bizonyosan számol a francia Nemzeti Tömörülés (RN) harminc képviselőjével, de – ahogy az interjúban is elmondta – egy olasz tagpárttal is, amely a Salvini-féle Liga lehet. Az ID-ből nemrég kizárt német szélsőjobboldali AfD is érdeklődést mutat a csatlakozás iránt.

Lesz-e vesztegzár az új formációval szemben?

Már a következő napokban kiderülhet, hogy Orbán nem túlzott-e. A frakcióknak praktikus okokból (irodák és költségvetés kiutalása) eredetileg július 4-ig kellene lejelenteniük a végleges létszámot. A határidő azonban, úgy tűnik, kitolódhat jövő hétig, nem utolsósorban a francia választások második fordulója miatt.

Az egyik izgalmas kérdés, hogy mit fog reagálni az együtt továbbra is többséget alkotó parlamenti centrum és baloldal az új pártszövetség és képviselőcsoport felbukkanására. Parlamenti bennfentes forrásaink szerint elvileg nem kizárható, hogy az új alakulatot ugyanúgy cordon sanitaire-rel, vesztegzárral (szó szerint: egészségügyi kordon; amikor egy vagy több politikai párt megtagadja az együttműködést bizonyos politikai pártokkal) sújtják majd, mint az előző ciklusban az Identitás és Demokráciát. „Egy ilyen döntés mindig politikai akarat és megállapodás kérdése. A lényeg, hogy legyen mögötte politikai akarat, az ebben egyetértő frakcióknak meglegyen a többségük hozzá, és mindegyik pártcsoport tartsa magát a megállapodáshoz. Akkor is, ha emiatt össztűz zúdul rájuk” – jegyezte meg.

Az biztos, hogy minél több tagja van egy frakciónak, annál nehezebb beskatulyázni. Nem mindegy tehát, hogy mekkora lesz a létszám.

Mások szerint a Meloni által dirigált ECR biztosan nem venne részt egy ilyen akcióban, ha pedig mégis, az a centrista koalíciót tenné ki szakítópróbának. Még túl kevés idő telt el az új formáció bejelentése óta, és a többi frakció is még magával van elsősorban elfoglalva. Egy biztos: Orbánék húzása mindenkit meglepett, kérdés, jön-e a folytatás.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG