A magyar kormány által elfogadhatónak ítélt írásos garanciák fejében Budapest hétfőn elállt az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni területi agresszió miatt bevezetett szankciók újabb hat hónappal történő meghosszabbításának blokkolásától. A szankciós döntést utolsóként lebegtető magyar kormány jóváhagyásáért cserébe kapott egy, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője által jegyzett nyilatkozatot, amely igyekszik eloszlatni Magyarország földgáz- és kőolajellátás-biztonságára vonatkozó aggodalmait.
Bár a tagállami nagykövetek által még a külügyminiszterek tanácsülése előtt kitárgyalt nyilatkozat nem ad garanciát arra, hogy Ukrajna területén keresztül újraindulhat a január 1-jétől szünetelő gáztranzit az EU felé, a bizottság kész tárgyalni erről Kijevvel, és bevonni a folyamatba a két leginkább érintett uniós tagállamot, Magyarországot és Szlovákiát.
Kaja Kallas főképviselő az Európai Bizottság nevében arra is ígéretet tett, hogy a testület biztosítékokat fog kérni Ukrajnától arra vonatkozóan, hogy a területén áthaladó olajvezetékeken folytatódhasson a kőolajszállítás az EU-ba. A szöveg azt is elvárásként támasztja harmadik országokkal szemben, hogy védelemben részesítsenek olyan kulcsfontosságú energetikai infrastruktúrákat, mint a villamosáram-vezetékek, a kőolaj- és földgázvezetékek és más létesítmények.
A nyilatkozat ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a bizottságnak szándékában áll egy útiterv bemutatása „a közösen megállapított célok eléréséről”. Konkrétan ez annak a megállapodásnak a gyakorlatba ültetéséről szól, hogy az EU 2027-ig megpróbál teljesen leválni az orosz fosszilisenergia-importról. Brüsszel ezzel összefüggésben kész támogatni a tagállamok diverzifikációt szolgáló beruházásait.
Az Orbán-kormány arra használta az orosz szankciókról szóló döntéshelyzetet, hogy biztosítékokat szerezzen az oroszországi földgáz- és kőolajszállítást veszélyeztető ukrán intézkedések visszafordítására, illetve arra, hogy Kijev szándékosan ne rongálja meg a területén áthaladó vezetékeket. Orbán Viktor eredetileg a január eleje óta szünetelő ukrajnai gáztranzit visszaállítását támasztotta a szankciók meghosszabbításának feltételéül, és további garanciákat kért Kijevtől arra, hogy nem áll le a kőolajszállítás.
Ehhez kapcsolódóan: Holoda Attila: A tranzitvezetékügyben most csodálkozók elhitték, hogy az ukránokat is jobban érdekli a morálnál a pénz
A bizottság nevében tett nyilatkozat ezt értelemszerűen nem tartalmazza, hiszen az EU nem vállalhat intézkedéseket Ukrajna nevében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor jelezte, hogy kész megfontolni, hogy azeri forrásból érkező földgáz áramolhasson a gázvezetékeken Európa felé. Kijev számára életbevágóan fontos, hogy Oroszország ne tegyen szert bevételre a gázszállításokból, amelyből aztán az ukrán civilek és polgári infrastruktúrák elleni halálos támadásokat finanszírozná.
Az ukrán gáztranzit leállásának nem is Magyarország, hanem Szlovákia a fő kárvallottja, amely így jelentős tranzitdíjbevételtől esik el, és földgázszükségletének körülbelül a felét déli irányból, Magyarországról kell majd beszereznie. Mint szakértők rámutatnak, az Orbán-kormány a Török Áramlat gázvezetéken keresztül már jó ideje ki tudja váltani az ukrán útvonalat, és valóra váltotta azt a régi tervét, hogy közép-európai gázelosztó központ legyen. Ráadásul a magyar gázkereskedők egyes szakértők szerint nagyon előnyös áron tudják majd eladni a földgázt a rászoruló Szlovákiának.
Az EU-diplomaták szerint a magyar kormány jóvoltából pengeélen táncolt az EU, mert ha január 31-ig nem tudta volna meghosszabbítani a szankciókat, akkor automatikusan megszűntek volna, nagy csapást mérve az EU stratégiájára, és jelentős mértében csökkentve Ukrajna háborús erőfeszítéseinek sikerét. A magyar miniszterelnök még a magyar soros EU-elnökség alatt, az amerikai elnökválasztásra hivatkozva halogatta a 2014 óta egyébként rutinszerűen meghozott szankcióhosszabbításról szóló döntést. Donald Trump azonban Orbán várakozásaira rácáfolva első nyilatkozataiban Ukrajna helyett Oroszországot fenyegette meg szankciókkal, ha nem áll rá a békére.
Mindez nem akadályozta meg a kormányfőt abban, hogy a jóváhagyásáért cserébe engedményeket csikarjon ki az EU-tól, jóllehet még nem világos, hogy a nyilatkozatot mennyire lehet majd érvényesíteni Ukrajnával szemben.
Ehhez kapcsolódóan: Ha holnaptól leállna minden vezetékes orosz gázszállítás, az sem okozna jelentős drágulást
