A „körúti”, az agglomerációs és a vidéki nagyvárosi polgármesterek között is megindult az egyeztetés a fokozottabb együttműködésről, egyes forrásaink azt sem zárják ki, hogy idehaza is létrejöhet a polgármesterek pártja. Közben tényleg szerveződik a Duna Egyesület is.
Puch László hosszú ideig volt az MSZP pártpénztárnoka, jó a személyes kapcsolata Simicska Lajossal, aki a Fideszben látta el huszonöt évig (a híres 2015-ös G-napig) ugyanezt a feladatot. Annyira legendás volt, hogy létezett a Puch–Simicska-tengely kifejezés. Puch László évekkel ezelőtt visszavonult a közélettől, most azonban információink szerint aktivizálta magát: több forrásunk arról beszélt, hogy ő az egyik fő szervezője a Duna Egyesületnek. Megkeresésünkre ugyanakkor annyit mondott, hogy már kivonult a politikából, „így kizárt, hogy bármit is szervezne”.
Az egyelőre még nem létező szervezetről először Ungár Péter, az LMP vezetője beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban még szeptember közepén. „Úgy tudom, hogy az ellenzék budapesti egyéni országgyűlési képviselői, akiknek a pártjai 2026-ban már valószínűleg nem jutnak be a parlamentbe, arra készülnek, hogy létrehozzák a Duna Egyesületet, ami majd koordinál a Tisza Párttal, így azt remélik, újrázni tudnának anélkül is, hogy be kellene lépniük a Tisza Pártba” – mondta a zöldpolitikus.
Lenne Duna, csak nem úgy…
Magyar Péter két héttel később a Telexnek beszélt arról, hogy tudomása szerint szerveződik a Duna Egyesület. Ő úgy fogalmazott: Hadházy Ákos is csak azért hozta nyilvánosságra a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként megkötött korrupciógyanús szerződéseit, mert be akar vágódni a mozgalomnál. A zuglói független országgyűlési képviselő hevesen cáfolta a Tisza Párt vezetőjének szavait.
A Szabad Európa információi szerint Ungár Péter és Magyar Péter kijelentésének is van alapja, de egyikük sem ismerte pontosan a helyzetet. Forrásaink azt mondták: valóban szerveződik egy Duna Mozgalom/Duna Egyesület, de ebben nem lenne benne Hadházy Ákos. A szervezők szándékai szerint ugyanakkor több sikeres fővárosi és fővároson kívüli (de a Dunához közeli települést vezető – ha már ez a név) polgármestert szeretnének a mozgalomba terelni, és mellettük valóban egy sor olyan ellenzéki parlamenti képviselőt, akiknek jelen állás szerint esélyük sincs az újrázásra 2026-ban. (Hadházy Ákosnál nem ez a helyzet Zuglóban.)
Hadházy Ákos megkeresésünkre annyit mondott, hogy „hozzám is eljutottak több helyről hírek ilyen-olyan kezdeményezésekről, de ezek egyikét sem gondolom komolyan vehetőnek”. Szerinte „felmerülhet még a jövőben választói igény egy új, harmadik politikai erő létrehozására, de ezt semmiképpen sem onnan kell megközelíteni, hogy kiknek vannak még ambíciói a régi gárda tagjai közül”.
Ehhez kapcsolódóan: Unger Anna: Nem céloz konkrét választói csoportot Magyar Péter
Egy valóban működő, potens Duna létrehozására azonban egyik forrásunk sem látott esélyt, a próbálkozás valószínűleg elhal majd. Futnak azonban ezzel párhuzamosan más szerveződések is. Informátoraink szerint egyeztetésbe kezdtek a „körúti polgármesterek”, vagyis Baranyi Krisztina, a IX., Pikó András, a VIII. és Soproni Tamás, a VI. kerület vezetője, de ehhez csatlakozhat a budai oldalról Őrsi Gergely is. Rájuk jellemző, hogy vagy nem pártszínekben indultak (mint Baranyi Krisztina és Pikó András), vagy már kiléptek korábbi pártjukból – mint Őrsi Gergely az MSZP-ből.
A momentumos Soproni Tamás jelenleg még kivételt képez ugyan, de a júniusi választások után válságba jutott párt elnökségéből nyáron már kilépett, és forrásaink nem zárják ki, hogy sikeres kerületi vezetői karrierje érdekében – Őrsi Gergelyhez hasonlóan – előbb-utóbb távozik pártjából. A cél egy lazább szerveződés létrehozása lenne, amely egyetlen párthoz sem kötődne, de mégis szervezeti hátteret nyújtana az érintetteknek. Emiatt információink szerint Karácsony Gergely is érdeklődik a kezdeményezés iránt, hiszen jelen állás szerint a főpolgármester mögül is eltűnt minden potens szervezeti erő.
Soproni Tamás megkeresésünkre azt mondta: „Természetes, hogy találkozunk, beszélünk egymással, nem titok, hogy Baranyi Krisztinával, Pikó Andrással és Őrsi Gergellyel még sörözni is szoktunk. A problémáink nagyrészt hasonlók, ráadásul most, hogy már nem vagyunk tagjai az egyébként roppant átpolitizált Fővárosi Közgyűlésnek (Baranyi Krisztina igen – a szerk.), kell egy alternatív fórum, ahol egyeztethetünk.” A polgármester szerint ugyanakkor ennek még nincs szervezeti kerete, de igaz, hogy többféle formában is gondolkodnak.
„Nyílt titok, hogy van együttműködés a hasonló helyzetű/hasonló értékrendű fővárosi polgármesterek között, és törekszünk rá, hogy megtaláljuk a módját, hogy közösen tudjunk fellépni a minket érintő fővárosi, vagy koordinációt igénylő ügyekben, javuljon a tudásmegosztás olyan témákban, ahol egy-egy kerület előrébb jár, vannak jó gyakorlatai” – mondta lapunak Pikó András. „Ugyanakkor fontosnak tartom tisztázni, hogy nem tervezek sem magam, sem másokkal pártot alapítani, az én pártom Józsefváros.”
Pörög a gyűrű Budapest körül
Nemcsak a körúton, de Budapest körül is megindult az egyeztetés több sikeres településvezető között – erről szintén beszéltek forrásaink. Úgy tudjuk, elsősorban az agglomerációs polgármesterek között élénkült meg a kommunikáció, így Érd, Vác, Tárnok vezetői keresik a lehetőséget valamilyen kooperációra. Érdekesség, hogy jelenleg is működik több agglomerációs szervezet.
Maga a kormány is létrehozott egy agglomerációs tanácsot, de ez az érintett település egyik vezető tisztségviselője szerint tetszhalott állapotban van, alig működik. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének van egy agglomerációs tagozata, amely rendszeresen készít szakmai anyagokat, de a működésével nem mindenki teljesen elégedett. Ezenkívül van a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás, szakmailag ez sem rossz, de az említett vezető szerint politikai lobbiereje nincs.
Márpedig a főváros körüli települések problémái egyre inkább hasonlítanak, beszéljünk akár Vácról, Érdről, Gyömrőről, Biatorbágyról vagy Dunakesziről. Valamennyiük népessége jelentősen nőtt (és folyamatosan nő) az elsősorban Budapestről kiköltöző, jellemzően fiatal populáció miatt, amivel nem tud lépést tartani a helyi infrastruktúra, nincs elég bölcsőde, óvoda, állandó a dugó az M0-son, és kívánnivalót hagy maga után a tömegközlekedés színvonala.
Ezekre a problémákra már több helyen jöttek létre fórumok a közösségi médiában – esetenként több tízezer taggal. A településváltás miatt ezeken a helyeken nem annyira jellemző a helyi identitás, a lokálpatriotizmust egy forrásunk szerint inkább az „agglomerációs tudat” jelenti. Érdekes egyébként, hogy tavaly nyáron egy Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is kifejezetten megértően beszélt ezeknek a településeknek a problémáiról és az Érden elrendelt – a további építkezéseket megakadályozó – változtatási tilalomról.
Egyszer már nem sikerült
Fontos összekötő kapocs, hogy az érintett polgármesterek nem kötődnek párthoz. Ezt információink szerint a jövőben még jobban szeretnék kidomborítani. „Többen vagyunk, akikre a 2019-es vagy a most júniusi eredményeink alapján a helyi Fidesz-támogatók egy része is szavazott. Nyilván nem akarjuk feladni ezt az erős legitimációt, így ha lesz ebből a szerveződésből esetleg valamilyen közös mozgalom, az szigorúan a pártpolitikai logika fölött áll majd” – mondta egy forrásunk.
Hogy még tovább tágítsuk a kört: a sikeres vidéki nagyvárosi polgármesterek között is beindult a kommunikáció a lehetséges együttműködésről. Ennek egyébként a nyilvánosságban is van nyoma: Botka László, Szeged „örökös” polgármestere a közösségi oldalán is beszámolt róla, hogy augusztusban pécsi kollégáját látta vendégül egy halászlére, amit Péterffy Attila úgy kommentált, hogy „újraválasztásunk után folytatjuk a közös munkát, szövetségben, városainkért”.
Szeptemberben Nemény András szombathelyi polgármester látogatott el a Tisza partjára, erről így írt Botka László: „Átbeszéltük az önkormányzatok helyzetét, jövőbeni lehetőségeit és a kihívásokat, amelyeket a Fidesz-kormány folyamatos forráselvonása és az önkormányzati hatáskörök csökkentése okoz. Mindketten abban hiszünk, hogy egy város akkor élhető, ha összetartó, szolidáris közössége van, ahol minden polgár világnézettől, pártállástól függetlenül egyaránt fontos. A jövőben óriási jelentősége lesz annak, hogy a hasonlóan gondolkodó polgármesterek szorosan együttműködjenek.”
Zsarolt a kormány
Az említett forráselvonásoknak éppen most derült ki egy újabb fejezete: múlt héten Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter jelentette be, hogy jövőre mintegy 65 milliárd forintnyi helyi iparűzési adót irányítanak át az önkormányzatoktól egy közös kalapba, és járási szinten a kisebb, hátrányosabb helyzetű települések pályázhatnak majd ebből támogatásra. A döntést vegyes reakciók fogadták. Az indokoltságát, hogy legyen egy ilyen alap, senki nem vonta kétségbe, de hogy a forrása újabb önkormányzati elvonás legyen, azt többen megkérdőjelezték.
A terveket még fideszes polgármesterek is kritizálták, noha nem túl élesen. A Szabad Európa információi szerint ennek roppant prózai okai vannak: a kormány erőből vitte át elképzeléseit, volt olyan nagyvárosi (egyébként rendszeresen kritikát is megfogalmazó) fideszes polgármester, akit egyszerűen megzsaroltak azzal, hogy ha nem áll be a terv támogatói közé, elveszik (értsd: államosítják) a város egyik prosperáló ipari parkját.
Ehhez kapcsolódóan: Önálló hatalmi ágból vissza a tanácsrendszerbe: önkormányzatiság és fejlesztéspolitika
„Akárhogy is: az elmúlt évek összességében folyamatos központosításról, forráselvonásról szóltak, a központi támogatásokat pedig teljesen nyíltan pártalapon adja a kormány. Ha más nem is, már ez az egy tényező indokolja, hogy a nem kormánypárti polgármesterek valahogyan megpróbáljanak szervezkedni érdekeik közös védelmére” – mondta egy forrásunk.
Orbán Viktor példája
A forráselvonásnak és a központosításnak – legalábbis az érintett ellenzéki polgármesterek szerint – az a legfontosabb oka, hogy Orbán Viktor szeretné elejét venni, hogy az érintett önkormányzatok gazdasági erejére támaszkodva bármilyen formában is kinőjön egy potenciális riválisa a Fidesznek. „Orbán Viktor zárt körben többször elmondta az övéinek, hogy a 2002-es vereséget követően 2006-ban tudta magát a Fidesz újjáépíteni, amikor a parlamenti választást tavasszal ugyan másodszor is elbukták az MSZP–SZDSZ-szel szemben, de az őszödi beszéd miatt ősszel nagyot nyertek a helyhatósági választásokon, a fideszes önkormányzatok pénzéből pedig ismét fel tudták építeni a pártot. Ezt akarja megakadályozni” – mondta egy forrásunk.
Tény, hogy ha valóban komolyabb elvonások következnek, a településeken akár az önkormányzati média fennmaradása is veszélybe kerülhet – ezek mindenhol jellemzően a tájékoztatás mellett a polgármester népszerűsítését is szolgálják. Egy kicsi – öt-hat fős – stábbal dolgozó városi médiaközpont fenntartása is felemészt évente két-háromszázmillió forintot, ha elfogy a pénz, nyilván meg kell majd szüntetni. „Az önkormányzati újság, honlap, városi tévé fenntartása nem kötelező. Ráadásul ma már a közösségi médián keresztül sokszor hatékonyabban érjük el közvetlenül a választóinkat” – mondta egy társaság vezetője lapunknak.
Jelenleg ugyanakkor még mindegyik kezdeményezés az elején tart, és egyelőre senki nem akart jóslatokba bocsátkozni arról, végül mennyire lesz szoros az együttműködés – az sem zárható ki, hogy a három fórum végül találkozik egy ponton, sőt vannak, akik már cseh mintára polgármesterek pártjáról beszéltek.
A cseh példa
2004-ben alapították Csehországban a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) nevű pártot, azóta szinte folyamatos a parlamenti jelenlétük, és jelen vannak az Európai Parlamentben is. A kétkamarás parlament alsóházában 33, a szenátusban hét képviselőjük van, míg az EP-be két tagjuk jutott be. A párt ideológia szempontjából a liberális-konzervatív irányzathoz áll közel (az EP-ben az Európai Néppárt frakciójában ülnek), manifesztuma alapján a jó kormányzást, az egyéni felelősséget, a lokalizmust, a decentralizált államműködést, az alacsony adókkal működő kis államot és a környezetvédelmet tekintik legfontosabb értékeiknek. Nemzetközi szinten erős atlantista és európai uniós elkötelezettség jellemzi.
Óvatosságra inti ugyanakkor az érintetteket az öt évvel ezelőtti példa. 2019-ben, megválasztása után Karácsony Gergely vezetésével megalakult a Szabad Városok Szövetsége – majd hamar el is halt a kezdeményezés. Erről Csőzik László érdi polgármester egy tavaly októberi interjúnkban úgy fogalmazott: „a kudarcélmény mégis ott van, hogy »A kutyafáját, ezt megcsinálhattuk volna együtt!« Azért is fájdalmas, hogy nem jött létre a szövetség, mert a NER 13 éve alatt a 2019-es helyhatósági választás volt az egyetlen alkalom, amikor érdemi hatalmi ellensúly jött létre a központi kormányzattal szemben. Úgy vélem, innen fel lehetett volna építeni egy új ellenzéki pólust.”
Csőzik László szerint „Egy teljes kormányt ki lehetne állítani kreatív, rátermett, jól kommunikáló, tisztességes magyar polgármesterekből. Ha belőlük gyúrnánk össze egy pártot, meggyőződésem, hogy az már az EP-választáson is sikeresen szerepelhetne. Mert ott lenne mögöttü(n)k, hogy ezek a lányok és fiúk éles helyzetben is letettek valamit az asztalra: tudják, milyen kormányozni, döntéseket hozni, fennmaradni. Erre építenie kellett volna az ellenzéknek. Ezt használhatta volna ki a Szabad Városok Szövetsége.”
Ehhez kapcsolódóan: Az íróasztalát is vitte a bukott polgármester – hivatalba lépnek az új önkormányzatok
A pártot akarók a sikeres cseh példa mellett azzal is érvelnek, hogy a magyar politika egyik alapkérdése régóta a kormányzóképesség: az ellenzék ezt próbálta minden választás előtt demonstrálni – sikertelenül (bevallottan ezért alakított árnyékkormányt a DK), és ugyanezt kérték számon az Orbán-kormányon is. Egy városát már öt-tíz éve (vagy még régebben) sikerrel irányító polgármester akár már személyében demonstrálhatja ezt a képességet.
Van ugyanakkor két – egyelőre nehezen megugorhatónak látszó – dilemma: az egyik, hogy az összeférhetetlenség miatt a Polgármesterek Pártja sikeres választás esetén abban az abszurd helyzetben találná magát, hogy nem küldhet polgármestereket a parlamentbe, másrészt a szervezők szerint is komoly kérdés, hogy lehet-e országos támogatássá konvertálni sok helyi ismertséget/népszerűséget.
Ez a helyzet most. Várhatóan legkésőbb tavaszra kikristályosodik, hogy valamelyik elképzelésből lesz-e valós politikai mozgalom.
Kerestük Baranyi Krisztinát és Őrsi Gergelyt is, válaszaikat közölni fogjuk.
