A magyar kormány jelenlegi áron durván hat-hétezer milliárd forintnyi uniós támogatásért, a magyar GDP tizenegy–tizenhárom százalékáért lenne hajlandó lemondani az olajembargó vétójáról. Ez akkora összeg, hogy Szijjártó Péter sem hiszi, hogy reális, hogy kifizesse az EU.
A magyar kormány nem akar leválni az orosz olaj vásárlásáról, Szijjártó Péter szerint ez vörös vonal a kormány számra – mondta el a külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján hétfőn.
A magyar külügyminiszter szerint a magyar vétóval nem a magyar kormány bonthatja meg az európai egységet, hanem az Európai Bizottság. Hiszen közölték velük is ezt a vörös vonalat, a bizottság ennek ellenére az olajembargóról nyújtott be egy javaslatot megtárgyalni.
A magyar kormány valóban nagyon korán, már a javaslat megszületése előtt jóval bejelentette, hogy meg fogja vétózni.
Bemondtak egy komolytalannak tűnő összeget
Orbánék akkor mennének mégis bele valamilyen időtávon az orosz olajról való leválásra,
ha az EU 15-18 milliárd eurót (jelenlegi árfolyamon durván hat-hétezer milliárd forintot) adna cserébe
a szerintük várható költségekre. Ez kerekítve a teljes magyar GDP 11-13 százaléka lenne, és Szijjártóék nem is tartják valószínűnek, hogy a többi uniós ország, pontosabban az EU ilyen kifizetést komolyan megfontoljon a magyar kormány számára.
„Várjuk az Európai Bizottság részéről az ehhez fogható támogatási javaslatot, ilyen javaslat nem született, nem is tartjuk valószínűnek, hogy ilyen szülessen” – fejtette ki a magyar külügyminiszter. Szerinte a patthelyzetre az a legegyszerűbb megoldás, ha Magyarország nem lesz része az embargónak, és nem kell később sem leválnia a vezetékes orosz olajról.
Az összehasonlítás kedvéért a jogállamisági és korrupciós problémák miatt jelenleg visszatartott óriási uniós válságalap Magyarországnak esedékes támogatása 7,2 milliárd euróra rúg. Ez egyébként az EU valaha volt legnagyobb gazdaságösztönző csomagja, és 2026-ig kellene felhasználni.
Szijjártónak a haladék sem tetszik
Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy szerinte fizikailag válna lehetetlenné elég kőolaj beszerzése a magyar gazdaság működtetéséhez, ha életbe lépne a javaslat.
Később hozzátette, hogy ezt csak arra értette, ha azonnal le kéne válni az orosz olajról, és egyébként nem is ez volt a mostani javaslat. Szijjártó úgy módosította az állítását, hogy az Adria kőolajvezeték egy horvátországi szakaszának felújításával jöhetne elegendő mennyiségű kőolaj abból az irányból. Ez a felújítás Szijjártó Péter szerint kétszázmillió euróba (77 milliárd forintba) kerülne a beruházó félnek.
A külügyminiszter azt viszont
hatalmas képmutatásnak tartja, hogy az országok az haladékot kapjanak az orosz olajról való leválásra.
Hiszen elmondása szerint a mostani EU-s javaslat több mint féléves átmeneti időszakot adna minden uniós országnak az átállásra. Szijjártó szerint pedig így csak több hónap vagy fél év múlva lenne hatása a háborúra.
Szijjártó aggódni kezdett a környezetvédelemért
A magyar külügyminiszter környezetvédelmi aggályokat is megfogalmazott: szerinte az európai zöld átmenettel túlságosan szembemenne, ha beruháznának most olajvezetékbe, és a Mol a finomítói átkalibrálásába.
Ez utóbbi Szijjártó szerint 500-550 millió euróba kerülne. Korábban ilyen összeget mondott be Hernádi Zsolt Mol-vezér is, két–négy éves optimális átállási időt hozzátéve. Így a külügyminiszter összesen 700-750 millió euróra (280-290 milliárd forintra) tette az optimális átállás teljes technológiai költségét.
Szijjártó bedobott egy másik nagy számot is
A külügyminiszter érvelését azzal a véleményével fejezte be, hogy ha nem orosz olajat kap a Mol, akkor a magyarországi üzemanyagárak 55-60 százalékkal nőnének.
Ez utóbbit nem tudni, honnan vette, semmilyen hivatkozást nem adott meg mellé. Annál is furcsább, mert például a kormánynak óriási hatása van az üzemanyagárakra az adóztatás révén.
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára a Szabad Európának korábban elmondta, hogy a durván ötszáz forintos benzinár 27 százaléka, azaz 106 forint áfa.
„Ehhez jön még a jövedéki adó, amely literenként 120 forint körül mozog, sőt az üzemanyagok literenkénti árából három-négy forintot készletezési díjként is be kell fizetni” – mondta a szakember.
Ezeken kívül van még egy sajátos magyar szabályozás. E szerint ha a kőolaj hordónkénti ára tartósan ötven dollár alá csökken, a benzin jövedékiadó-mértéke literenként öt forinttal nő. Ezzel biztosította a bevételeit az állam arra az esetre, ha tartósan alacsonyak lennének az olajárak.
A külügyminiszter logikája szerint mindenesetre ha 15-18 milliárd eurót kapna kormány az EU-tól, az már kompenzálná az általa becsült veszteségeket, amit az orosz olajról való leválás okozna.
Azt egyébként lehet tudni, hogy a Mol épp óriásit szakít az orosz olajon és a magas olajáron. Miután az invázió kezdete óta visszaesett a kereslet az orosz olaj iránt, mára nagyjából harminc dollárral olcsóbb beszerezni, mint az iparági sztenderdnek számító Brent-olaj hordóját. Ha nem vehetne többet olcsóbb orosz olajat a háború alatt, a cég mostani elképesztő mértékű profitja csökkenne.
A finomítói marzs a jelenleg szokásos tíz-húszszorosa körül lehetne, áprilisra már kivételesen valamiért közzé sem tették ezt az adatot.
Így a magyar olajcég nem is tűnik lelkesnek az esetleges átalakítások kapcsán, bár más iparági szakemberek szerint elsősorban nem műszaki vagy ellátási okokat, hanem a Mol teljesen egyértelmű gazdasági önérdekét sejtik a vonakodás hátterében.
Meg kell jegyezni még, hogy bár a Mol magáncég, Szijjártó Péter megszólalásában egyszer sem választotta külön a Mol későbbi saját, potenciálisan felmerülő átalakítási költségeit a lehetséges kormányzati költségektől.
Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője a G7-re nemrég arról írt, hogy a magyar kormány vétója szerinte pusztán "két érdeket véd elsősorban:
a Mol nyereségét és a vállalat feldolgozás-kereskedelem üzleti modelljét
a magyar kormány rezsicsökkentését, azon belül is az üzemanyagok árbefagyasztását, illetve a későbbi lehetőséget a Mol külön adóztatására.
Nincsen szó tehát ellátásbiztonságról, az ország ellátható üzemanyaggal még egy esetleges gyors leválás esetén is. Ha pedig megkapjuk a szükséges 2-3 éves haladékot a tengeri olajra való váltásra, akkor megrázkódtatás nélkül megtehető ez a lépés, sőt a mostani extranyereségből ez bőven finanszírozható is."
Pletser adatai szerint a Mol mostani üzemi nyeresége napi 2,5-3 milliárd forinttal magasabb, mint a háború előtt, ez ráadásul pedig csak a finomítói és nagykereskedelmi üzletágra értendő.
