Valószínűnek látszik, hogy kivezetésre kerül az orosz olaj Európából, hogy az EU kevésbé finanszírozza tovább Putyin háborúit. Ez fokozatos embargó lehet, ahol Magyarország mások mellett külön kedvezményeket kaphat. A magyar kormány egyelőre ismét fenntartja a vétóját, bár csak a következő napokban fog kiderülni, hogy pontosan mit is akarnak vétózni.
Jó eséllyel hamarosan megindulhat az orosz olaj kizárása az EU-ból – értesült a brüsszeli Politico és a német ZDF uniós forrásokra hivatkozva. Ez főleg a német kormány hozzáállásának változásával lehetséges, a kontinens legnagyobb gazdasága ugyanis korábban elzárkózott az orosz olaj embargójától. Az átállás a hírek szerint fokozatosan valósulna meg 2022 végéig.
„A lépéseink hatalmas, közös erőfeszítést igényelnek minden szereplőtől, és olyan költségeket jelentenek, amelyeket a gazdaság és a fogyasztók is megéreznek. De ezek szükségesek, ha nem akarunk többé Oroszország által zsarolhatók maradni” – közölte Robert Habeck német gazdasági és klímaügyi miniszter még vasárnap.
Az Oroszországgal szembeni szankciók hatodik köréhez egyhangú döntés kell az EU-n belül. Fenti hírek szerint áttörést jelentett, hogy a magyar, a szlovák és az osztrák kormány is hajlandónak mutatkozik megszavazni a szankciókat. Cserébe az orosz olaj kapcsán valamiféle kedvezményt vagy hosszabb átmeneti időszakot vehetnek igénybe a jelenlegi tervek szerint.
Mindezt árnyalja, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő Twitteren bejelentette, hogy a magyar kormány továbbra is vétózni kívánja a szankciókat az olaj ügyében.
Ami egy dolog, de a héten fog végleges formát ölteni maga a javaslat, akkor lesz érdekesebb, hogy pontosan mit akarnak megvétózni. Feltéve hogy kitartanak emellett.
A javaslatot az uniós fővárosok között köröztetik, a tagállamok most alakítják ki álláspontjukat, az első közös vitára – és előzetes döntésre – szerdáig kell várni, amikor az EU-hoz akkreditált uniós nagykövetek találkoznak Brüsszelben.
Az orosz olajvásárlás leépítése lehet az első olyan intézkedés, amely a tagállamoknak is jelentős terheket okoz, viszont az eddigi büntetőintézkedések közül ez a legkomolyabb gazdasági csapás Moszkva számára. A cél, hogy ezzel a lépéssel is csökkentsék Oroszország azon képességét, hogy tovább tudja finanszírozni az ukrajnai háborút.
Eltérő mértékű probléma, de nem megoldhatatlan
Az EU korábban már döntött arról, hogy idén nyártól nem vásárol orosz szenet, a legnagyobb csapás azonban azt jelentené az orosz gazdaságra, ha a földgázvásárlást is leállítanák, erre azonban még nincs felkészülve az Európai Unió legtöbb országa.
A fokozatos olajembargó viszont megvalósítható lehet, bár az egyes uniós országok kitettsége erősen változó. A háború első két hónapja során 44 milliárd euró értékben vásároltak orosz energiahordozókat, összességében és csak az olajat tekintve is Németország, Olaszország és Hollandia vitte a prímet. A teljes uniós olajfelhasználás durván negyede-harmada érkezett eddig Oroszországból.
Magyarország ez ügyben némileg speciálisabb helyzetben van, mivel a Mol jelenleg százhalombattai finomítójában 65 százalékban orosz olajat dolgoz fel. A pozsonyi finomító szintén a Molé, itt szintén döntően orosz olajból készítenek üzemanyagot és más termékeket.
Mindkét finomító leginkább orosz kőolajkeverékre, REB-kőolajra (Russian Export Blend) van optimalizálva. Így vagy nagyon hasonló olajkeveréket kellene tudniuk kikeverni a később is magas nyereséghányadú működéshez, vagy be kéne fektetni az átalakításba. Az is lehet, hogy némely környezeti előírásnál az államnak vissza kellene lépnie egy tíz-húsz évvel ezelőtti szinthez a zavartalan ellátás érdekében. Erről bővebben például Miklós László, a Mol alá tartozó Földgázszállító korábbi igazgatósági tagja írt bővebben a G7-re.
Külön probléma, hogy a Mol óriásit szakít épp az orosz olajon és a magas olajáron. Miután az invázió kezdete óta visszaesett a kereslet az orosz olaj iránt, mára nagyjából harminc dolllárral olcsóbb beszerezni, mint az iparági sztenderdnek számító Brent-olaj hordóját.
Így a magyar olajcég nem is tűnik lelkesnek az esetleges átalakítások kapcsán. Hernádi Zsolt, a cég szinte leválthatatlan vezetője szerint „két–négy év és nagyságrendileg öt–hétszázmillió dollár kell ahhoz, hogy a Mol Magyarországon és Szlovákiában képes legyen a nagyobb rugalmasságra és a teljes függetlenségre”. Bár nem tudni, hogy pontosan mit jelent itt a nagyobb rugalmasság, más iparági szakemberek szerint gyorsabban is mehetne, és elsősorban nem műszaki vagy ellátási okokat, hanem a Mol egyértelmű gazdasági érdekeit sejtik a vonakodás hátterében.
Az a Mol szerint viszont biztos, hogy olajat kellő mennyiségben tudunk más irányból is beszerezni.
„Sikerült több lábra állítani a térség két fontos finomítóját (…) ezután ha esik, ha fúj, Magyarországon és Szlovákiában mindig lesz kőolaj” – jelentette be még 2015-ben, a Barátság I. vezeték felújítása után Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója.
Orbán Viktor márciusban arról beszélt a közrádióban, hogy "az összes Magyarországon felhasznált kőolaj több mint 60 százaléka csak Oroszországból szerezhető be" vagy, hogy "amit az ukránok kérnek tőlünk, az azt jelenti, hogy Magyarországon a fölhasznált olaj 61 százaléka eltűnik, az pedig azt jelenti, hogy nincs üzemanyag Magyarországon". Ezt rosszul tudja a miniszterelnök, és ilyet a Mol sem állított soha. A Mol finomítói bármilyen kőolajat fel tudnak dolgozni most is, bármilyen drága átalakítás nélkül. A probléma abban van, hogy a kőolajfajtától függően más arányban keletkeznek a finomított termékek. "Az alapanyag ára megemelkedne a mostanihoz képest", foglalta ezt össze Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője. Emellett a Mol szerint kevésbé hatékonyan tudnának dízelt gyártani, ami után szerintük az sem lenne kizárt, hogy nem tudnák időben legyártani a teljes hazai dízelkereslethez szükséges mennyiséget.
Mennyire állnak ki az emberek Ukrajnáért valójában?
A mostani javaslat várhatóan szóba került az energiaügyi miniszterek hétfői, rendkívüli brüsszeli találkozóján is, ahol ugyancsak tárgyalnak a tagállamok közötti szolidaritásról. Ez elsősorban most Bulgáriát érinti, miután múlt héten Oroszország elzárta a csapokat feléjük. Oroszország egyébként ezzel egy időben Lengyelországnak is megtagadta a gázszállítást.
Ide tartozó fejlemény, hogy kedden Görögországba utazik Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, ahol többek között a bolgár miniszterelnök társaságában felavatják az Alexandroupolis Independent Natural Gas System (INGS) nevű úszó LNG-terminált, amely évi 6,1 milliárd köbméter földgázkibocsátási kapacitással rendelkezik, és Bulgária felé – valamint a Balkán és Dél-Európa irányába – fog majd energiahordozót szállítani, elsősorban Azerbajdzsánból.
A következő szankciós kör újabb magánszemélyekre és jogi személyekre nézve rendel majd el beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást, illetve várhatóan kitiltják a nemzetközi banki átutalási rendszerből a Sberbankot is.
A várható szankciók tükrében az EU-nak fel kell készülnie arra is, hogy az energiaárak emelkedése milyen társadalmi megmozdulásokat szülhet, amelyek csökkenthetik a szankciók támogatottságát. Illetve az is a forgatókönyvek között szerepel, hogy Oroszország egész Európa felé beszünteti az olaj- és gázszállítást.
