Az országos kompetenciamérés eredményeit nem lehet a tanulók egyéni értékelésére használni, mert az az iskolák és a pedagógusok teljesítményét mutatja meg – mondják oktatáskutatók, akik a Belügyminisztérium erről szóló rendelettervezetét véleményezték.
A közoktatásért felelős Belügyminisztérium olyan módosítást tervez, amely jegyekre konvertálná az országos kompetenciamérés (okm) eredményeit, ami a középiskolai felvételibe is beleszámítana. A rendelettervezet szerint az a cél, hogy növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében, ösztönözve őket arra, hogy maximális figyelmet és erőfeszítést fordítsanak a teszt kitöltésére. Ennek érdekében a mérésen nyújtott teljesítményre két érdemjegyet kapnak, illetve az eredménye bele fog számítani a középfokú felvételin elérhető pontszámokba – derül ki a rendeletmódosítás tervezetéből.
„A nemzetközi trendekkel összhangban az oktatási kormányzat célja, hogy a tanulói kompetenciák is nagyobb hangsúlyt kapjanak a tanuló tudásának értékelése során. Ezért a módosítás megteremti a 2025. március 1-jét követően megírt kompetenciamérések eredményei érdemjegyre történő átváltásának kötelezettségét és annak súlyozását” – olvasható az indoklásban.
Ezzel szemben a Szabad Európának nyilatkozó oktatáskutatók nonszensznek tartják a lépést, amely szerintük teljesen ellentmond a szakmai elveknek, mert a kompetenciamérés eredményeit nem lehet egyéni teljesítmény értékelésére használni.
Nahalka István: Funkcióidegen, és nagy a hibahatára
Az egyik fő probléma, hogy a kompetenciamérés más célból készült, nem a normál tanításba illeszkedő, a nemzeti és helyi alaptantervben lévő tudás osztályozásáról szól, hanem tágabb összefüggéseket mér, különböző képességek fejlettségét – mondta a Szabad Európának Nahalka István oktatáskutató. Ezeket akarják most becsempészni olyan osztályzatok közé, amelyek arról szólnak, mennyire ismeri a tanuló a tananyagot.
Korábbi cikkünk a témában: Mi az a konzervatív pedagógia, és jelen van-e a magyar iskolákban?
Ez szerinte nem jó lépés, funkcióidegen, és azért is hiba lenne bevezetni, mert a képességek fejlettségét mérő tesztnek nagy a hibahatára. Minden mérésnek van hibája, de az országos kompetenciamérés esetén ezek jelentősek is lehetnek. Erről nem azok tehetnek, akik csinálják; azon múlik, hogy a gyerek éppen hogy érzi magát, megzavarja-e valami a figyelmét. Szerinte igazságtalan lenne súlyozottan beleszámítani az év végi jegybe vagy a középiskolai felvételibe.
Például ha egy színötös tanulónak valamiért nem sikerül jól a kompetenciafelmérése matematikából, osztályzattá konvertálva mondjuk hármast kap, ami két hármast fog jelenteni a rendelet szerint. Emiatt év végén lehet, hogy négyest kell neki adni, pedig valójában ötösre értékelhető a tudása – mondta. „Akkorák lehetnek a mérési hibák, hogy mindig azt tanítom a pedagógia szakosoknak meg a doktori hallgatóknak, amikor pedagógiai értékelésről van szó, hogy nehogy eszébe jusson valakinek az országos kompetenciamérés eredményeit egyéni értékelésre felhasználni. Erre most tessék, itt van, megtörténik központi utasításra. Ez komoly probléma, komoly esélyegyenlőtlenségi gondok merülnek fel.”
Ugyanolyan fontossá válhat a kompetenciamérés, mint az eddigi felvételi. Ahogy a tehetősebb szülők tudták segíteni a gyereküket különtanárral, úgy ebben az eseten is előnyt élvezhetnek, vagyis növelik az esélyegyenlőtlenséget okozó tényezőt – hívta fel rá a figyelmet. Mint mondta, a hátrányos helyzetű gyerekek jobban frusztráltak ilyen szituációkban. Ez általában igaz a gyengébb teljesítményű gyerekekre, de Magyarországon nagyon sokszor együtt jár a hátrányos helyzet és a gyengébb teljesítmény, szoros az összefüggés. Inkább őket fogja érinteni a szorongás, a stressz, ezért szerinte a középosztály gyerekei számára megint jobb helyzet alakul ki, mint a hátrányosabb helyzetűeknek.
Ehhez kapcsolódóan: Harminchat iskolába próbálták beíratni az autista kisfiút, de sehova nem vették fel
Negyediktől tizedikig minden évfolyamon megírják az országos kompetenciatesztet március közepétől május végéig. Van matematikai, szövegértési, természetismereti és idegen nyelvű teszt.
Nahalka István a rendelettervezet szövegéből arra következtet, hogy a mostani hetedikesek májusban-júniusban megírt kompetenciatesztje a következő évben számíthat bele a február környéki középiskolai felvételibe. Az idén ötödikeseknek akkor számíthat bele az év végi tesztjük a felvételibe, ha hatosztályos gimnáziumba mennek. Ez azért problémás szerinte, mert közben eltelik több mint fél év, ami alatt a gyerek jelentősen változhat, mert nagyon rövid idő alatt is képesek egészen jelentős fejlődést mutatni, de leronthatja az esélyeiket egy korábbi, rosszul sikerült kompetenciamérés.
További problémának nevezte, hogy közismerten vannak csalások a kompetenciamérésen. Nem elhanyagolható mértékben fordul elő, hogy a gyerekek nyolcadik osztályban magas pontszámú tesztet írnak, majd később, szétszóródva a középiskolákban, sokkal gyengébbet. Ilyenkor szerinte erős a gyanú, hogy nyolcadikban csaltak. Korábban volt olyan módszer – ma már ezt nem lehet megtenni, mert mindenkinek kötelező megírnia –, hogy a pedagógusok szóltak a gyengébb tanulóknak, hogy maradjanak otthon, de segítséget is kaphattak a tesztírás közben. Ezt az Oktatási Hivatal is vizsgálta. Ha nagyobb lesz a tétje, a középiskolai felvételi múlik rajta, akkor szerinte még inkább megszaporodhat a csalások száma.
Ehhez kapcsolódóan: Nahalka István: Az oktatáspolitika 2010-ben hátraarcot csinált
Ercse Kriszta: Szakmai nonszensz
Az országos kompetenciamérés alapvetően az iskolák és a pedagógusok teljesítményét mutatja meg, így lehet azonosítani az alulteljesítő intézményeket, ami fontos. Ideális esetben ezek az iskolák fejlesztő támogatást kapnak, de ez Magyarországon jelenleg nincs így. Ettől függetlenül a kompetenciamérés rendszere nagyon hasznos, sok fontos információ kinyerhető belőle – mondta a Szabad Európának Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője.
Fontos lenne azonosítani az oktatási rendszerben azokat az intézményeket, amelyek nehezen boldogulnak az alacsonyabb státuszú családok gyermekeivel vagy a roma és hátrányos helyzetű gyerekekkel – ezek sokszor nagy átfedésben vannak. A kompetenciamérések erről tájékoztatnak, szakmailag nagyon megalapozottak, de fontos hangsúlyozni, hogy nem a tanulókat mérik, hanem az intézményeket, annak érdekében, hogy fejleszteni tudják az iskolák teljesítményét.
Az oktatásszakma sok mindenben nem ért egyet, sok paradigma küzd, de arról a méréselméleti álláspontról konszenzus van, hogy a kompetenciamérési eredményeket nem lehet egyéni teljesítmény értékelésére használni.
Az okm egyebek mellett szövegértést, számolási készséget mér. Alapvetően nem kérdeznek olyat, amit az iskolában tanulnak. Az ismeretfókuszú Nemzeti alaptanterv nem fejleszti ezeket a képességeket, a pedagógusok megfeszített tempóban adják le a túltöltött tananyagot – tette hozzá. A kompetenciamérés eredményeinek integrálása az év végi teljesítménybe és a felvételibe szerinte nem igazságos, mert olyat kérnek számon a gyereken, amit nem tanítottak meg neki.
A kompetenciamérés arra szolgál, hogy támogassa az iskolákat abban, hogy minden diákot – családi hátterétől függetlenül – a saját tanulási szükségleteinek megfelelően, a lehető legjobban fejlesszenek. A mérés adatai azért érdekesek, mert megmutatják, hogy az intézmények milyen eredményt érnek el évről évre, hol helyezkednek el az országos átlaghoz képest, és milyen összefüggések vannak a családi háttérrel vagy a sajátos nevelési igénnyel. Most ezt az intézményi értékelést akarják a tanulók egyéni teljesítményére kiterjeszteni. Az intézkedés a legsúlyosabban marginalizálódó tanulói csoportokat érintheti, a hátrányos helyzetűeket, a romákat, a sajátos nevelési igényűeket, akiket az iskola nem képes kiszolgálni.
Azok a készségek és képességek – amelyeknek a fejlesztését teljes joggal várják el az iskoláktól –, amelyeknek a fejlettségét méri az okm vagy a PISA-felmérés, úgy fejlődnek, ha a tanuló nem passzívan ül az órán, és magol. Szerinte jelenleg ez történik az órákon a merev és túlbővített alaptanterv és kerettanterv miatt.
A rendeletmódosítás tervezetét mindössze egy hétig, február 26-ig lehet véleményezni, az oktatáskutatók azonban nem számítanak arra, hogy meghallgatják a kifogásaikat, mert eddig sem tették meg, pedig szerintük ezek tisztán szakmai érvek, mentesek bármiféle politikai szándéktól.
