Hiába vezetett be árstopot a kormány néhány alapvető élelmiszerre, a kereskedők más termékekre háríthatták át a veszteséget. Ha nem lenne fixálva az üzemanyag legmagasabb ára, ma már 640 forintért lehetne gázolajat tankolni a kutakon.
Másfél évtizede nem emelkedtek a fogyasztói árak olyan mértékben, mint idén februárban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a múlt hónapban átlagosan 8,3 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit. Utoljára 2007 augusztusában volt ilyen magas az infláció Magyarországon.
Rekordon az inflációs alapfolyamatokat jelző maginfláció, amely februárban 8,1 százalékos volt. Ebben még nincs benne az Ukrajnában zajló háború hatása, mivel az orosz hadsereg február 24-én támadta meg Ukrajnát, és a KSH február 20-ig rendelkezésre álló adatokból állapítja meg az inflációt.
Nincs érdemi hatása az árstopnak
„Annak ellenére hogy február közepén a kormányzat meghosszabbította az üzemanyagárak befagyasztását, valamint néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztásáról döntött február elejétől, a fő inflációs mutató nem fékeződött le. Sőt az élelmiszerek éves inflációja 11,3 százalékra gyorsult” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Ebből az következik, hogy az egyes élelmiszerekre bevezetett kormányzati árstop veszteségeit a kereskedők más termékekre háríthatták át. A szakértő szerint sajnos továbbra is igaz, hogy nem egy-egy termék vagy szolgáltatás kiugró áremelkedése felelős a magas inflációs adatért.
„A fogyasztói kosár több mint kétharmadában már az öt százalékot is meghaladja az éves áremelkedés üteme” – tette hozzá. Erősödött az infláció szinte az összes főbb termékkör esetében. Ez alól egyedüli kivétel a ruházati cikkek köre és az egyéb termékek, üzemanyagok csoportja, ahol elsősorban az üzemanyagok árának befagyasztása akadályozta meg a havi gyorsulást.
Éves alapon így is 18,7 százalékkal emelkedett az üzemanyagok ára. Az elemző szerint a szolgáltatások éves inflációja 5,5 százalékra erősödött, vélhetően a dráguló energiaszámla és munkaerőköltség következtében, mivel a szolgáltatók egyre inkább áthárítják a fogyasztókra ezeket.
Tízszázalékos infláció jöhet
„Előretekintve, a mai adatok fényében legjobb esetben is oldalazó inflációra számíthatunk a következő hónapokban” – tette hozzá. Virovácz Péter szerint a tavalyi bázishatás segíti majd az éves alapú inflációs mutató csökkenését, ám közben a márciusban elszabaduló energia- és nyersanyagárak és a gyengülő forintárfolyam újabb inflációs nyomást eredményez már szokatlanul rövid időtávon is.
„Mindezek alapján egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a május elején és közepén véget érő árstopintézkedések hiányában két számjegyűre gyorsul a hazai inflációs mutató” – vélekedett az elemző.
A Holtankoljak.hu szerint soha nem látott mértékben emelkednek a nagykereskedelmi üzemanyagárak Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy szerdától a benzin beszerzési ára bruttó 41 forinttal nőtt, a gázolajért pedig 66 forinttal kell többet fizetnie annak, aki végfelhasználóként vásárol üzemanyagot nagykereskedőtől. Ha nem lenne hatósági ár az üzemanyag esetében, az alapbenzin 594, míg a gázolaj 640 forint lenne ma a kutakon.
A kormány optimista
Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója azt mondta az MTI-nek, hogy az árstopok három-négy százalékponttal segítenek az infláció leszorításában. Szerinte Magyarországon az árstop inflációt leszorító hatása egyre magasabb, mivel februárban és márciusban is tovább emelkedett az energiahordozók és a gabonák, termények világpiaci ára.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően 1,5-2 százalékponttal, az üzemanyagárstopnak köszönhetően közel egy százalékponttal, míg az élelmiszerárstopnak köszönhetően 0,8-1 százalékponttal alacsonyabb az infláció. Nagy Márton elmondta azt is, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók már most jelentős veszteséget jelentenek a magyar gazdaságnak, tovább emelik az energiahordozók és az élelmiszerek árát. „Így a bevezetett árstopok egyre nagyobb védelmet adnak a családok számára” – tette hozzá.
Egyre drágul a bevásárlás
A Szabad Európa szeptember óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását. Hogy mennyire gyorsul a drágulás üteme, jól jellemzik az alábbi tételek árváltozásai. Szeptember óta 44,6 százalékkal emelkedett a szeletelt fehér kenyér ára, egy olasz import kávé árcéduláján 30,5 százalékkal magasabb árat látni most, mint hat hónappal ezelőtt.
De szeptember óta 25,2 százalékkal nőtt a liszt, 25,2 százalékkal a tojás, 20,8 százalékkal a tej, 16,4 százalékkal a cukor, 27,9 százalékkal a banán ára. Drágult a vaj, a vécépapír, de még a mozijegy és az általunk kiválasztott cigaretta is. Az elmúlt hat hónapban csak a fogkrémért, a kóláért és a mosóporért nem kellett többet fizetni. A szubjektív szempontok alapján összeállított fogyasztói kosár természetesen nem tekinthető hivatalosnak és reprezentatívnak sem.
