Irán és Oroszország azokat sem hagyja békén, akik elmenekülnek a helyi autoriter rezsim elől. Megfigyelés, zaklatás, és nem ritkán halál vár azokra a disszidensekre, akiket fenyegetésnek érez az anyaország kormánya.
A washingtoni központú Freedom House által február 4-én kiadott jelentés szerint az orosz kormány „nagyon agresszíven fellép” és a határokon át is folytatja az elnyomó tevékenységét, amihez „erősen” támaszkodik az orgyilkosságra, mint eszközre, hogy leszámoljon a kiugrott bennfentesekkel és más olyan személyekkel, akiket veszélyforrásként látnak a Kreml hatalmával szemben.
A Freedom House civil szervezet szerint 2014 és 2020 között a világban elkövetett 26 merényletből vagy merénylet-kísérletből hét az oroszok számlájára írható. Irán öt merénylettel vagy merénylet-kísérlettel hozható összefüggésbe három országban, és legalább két olyan eset volt, amikor még a tervezési szakaszban hiúsult meg egy gyilkosság. A fő célpontok jellemzően újságírók és disszidensek, akiket az adott ország hatóságai gyakran „terroristának” bélyegeznek.
Erőszak és megfélelmítés
Pakisztán, Azerbajdzsán, és mind az öt közép-ázsiai ország (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) szintén azok között a nemzetek között van, akik különféle módszerekkel célba veszik az országot elhagyó polgáraikat. Ezen módszerek között szerepel a fizikai támadás, a börtön és a törvénytelen deportálás is.
Az Out of sight, not out of reach (nagyjából: „Látókörön, de nem hatókörön kívül”) című jelentés szerint az autoriter rezsimek világszerte erőszakkal és megfélemlítéssel lépnek fel az emberi jogi aktivisták, a disszidensek és a családjaik ellen. Ezeket az embereket pont azok a rendszerek veszik külföldön célba, akik elől elmenekültek a hazájukból.
"Kína a legszofisztikáltabb"
A Freedom House jelentése szerint 2014 óta legalább 608 esetben direkt, fizikai fellépés volt tapasztalható 79 befogadó országban. Kína „folytatja a legszofisztikáltabb, globális, és átfogó kampányt a határokon átnyúló elnyomó tevékenységek terén a világban” – derül ki a jelentésből. De Ruanda, Szaúd-Arábia és Törökország is gyakran fenyegeti a disszidenseit.
„Ezeknek a támadásoknak a léptéke és erőszakos mivolta megmutatja, hogy mekkora veszéllyel néznek szembe ezek az emberek, azután is, hogy elmenekültek az elnyomás elől” – mondta Michael Abramowitz, a Freedom House igazgatója.
Abramowitz hozzátette, hogy véget kell vetni ezeknek a cselekményeknek, máshogy nem lehet megvédeni a demokráciát és gátat szabni az autoriter befolyásnak.
Oroszország az élen jár a merényletekben
A jelentés kitér rá, hogy Oroszország különösen gyakran folyamodik a gyilkossághoz. Felidézik Alekszandr Litvinenko esetét, a volt hírszerző 2006-ban halt meg Londonban, miután radioaktív anyag jutott a szervezetébe. Szergej Szkripal volt orosz hírszerzőt és a lányát pedig idegméreggel támadták meg az angliai Salisburyben 2018-ban.
„Legalább Ukrajnában, Bulgáriában, Németországban és az Egyesült Királyságban biztosan megmutatta a Kreml, hogy hajlandó megölni a vélt ellenségeit” – olvasható a jelentésben, amely szerint ehhez még hozzájön számos vagyonos orosz rejtélyes halála külföldön, és olyan embereké, akik velük üzleteltek, vagy más ok miatt az orosz állam lehetséges célpontjai voltak.
A tanulmány szerint az orosz állam felelőssé tehető „merényletekért, letartóztatásokért, törvénytelen kitoloncolásokért, és kiadatásokért nyolc országban”. Oroszország adja ki az Interpol "vörös" elfogató-parancsainak 38 százalékát, így Moszkva „él vissza a legnagyobb mértékben” az Interpol körözési rendszerével, amit a Freedom House szerint arra használnak, hogy zaklassák és elfogják a disszidenseket.
A virtuális térben is támadják a disszidenseket
Azok a külföldre menekült oroszok, akiket ellenzékiként tartanak számon, „megfigyelésre és kifinomult hacker akciókra” számíthatnak, amihez a Kreml felhasználja azt is, hogy olyan kulcsintézmények fölött van ellenőrzése, mint az Orosz Ortodox Egyház, amivel ki tudja terjeszteni a befolyását a külföldön élő oroszokra is.
Eközben Ramzan Kadirov, az Oroszország észak-kaukázusi részén található Csecsenföld Moszkva által támogatott vezetője, „brutális akciókat visz véghez, hogy ellenőrzése alatt tartsa a csecsen diaszpórát, amely egy egyedi példája annak, hogy egy régiós rezsim saját, határokon átívelő elnyomó kampányt folytat.”
A 32 feljegyzett, Oroszországhoz köthető, határokon átnyúló elnyomó akcióból 20-nak csecsen kötődése volt, írja a tanulmány, amely megjegyzi, hogy csak az elmúlt két évben három csecsen disszidenst gyilkoltak meg Európában.
Irán ismét aktív
A Freedom House szerint Irán a 2000-es években tapasztalható visszaesés után ismét visszatért a Törökországba és Európába menekült disszidensek meggyilkolásához. Maszud Molavit, egy volt iráni hírszerzőt 2019. novemberében lőtték le Isztambulban, a megbízó a török és az amerikai hatóságok szerint is az iráni kormány volt.
Az iráni Forradalmi Gárda eközben akciókat folytatott, hogy „elraboljanak disszidenseket más országokból, és erőszakkal visszatelepítsék őket”, a jelentés „különösen felháborítónak” tartja Ruhollah Zam ellenzéki újságíró esetét, akit 2020 decemberében „elraboltak” Irakból, majd Iránban kivégeztek.
Teherán politikai nyomásgyakorlással, jogalapot nélkülöző nemzetközi elfogatóparancsokkal, és álhírekkel is zaklatja a külföldre menekült polgárait. A Riporterek Határok Nélkül 2020-as jelentése szerint 200 olyan külföldön élő iráni újságíró van, akit megfenyegettek, közülük ötvenen halálos fenyegetést is kaptak.
Közép-Ázsiában is célpontnak számítanak a disszidensek
Gyakran azzal a taktikával is társulnak ezek a fenyegetések, hogy Iránban maradt családtagokat fenyegetnek meg vagy tartóztatnak le, hogy így hallgattassák el a disszidenseket. Az iráni kormány ezek mellett komplex kiberhadviselést is folytat a disszidensek ellen, gyakoriak a célzott adathalász tartalmak, melyeket kifejezetten a külföldön élő irániakra szabnak.
Közép-Ázsiában a jelentés szerint a tádzsik disszidenseknek kell a legnagyobb határokon átnyúló elnyomással szembenézniük, a Freedom House szerint, miután a volt szovjet tagköztársaságban Emomali Rahmon elnök konszolidálta a hatalmát belföldön, a külföldön élő tádzsikokat vette célba.
Azerbajdzsán is aktív ezen a téren, az azeri hatóságok is főleg az ellenzék tagjait és a külföldre menekült újságírókat veszik célba, de Kirgizisztán is gyakran zaklatja az országból elmenekült ellenzékieket - állapítja meg friss jelentésében a Freedom House.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
