Több nő is szexuális zaklatással vádolja azt az iráni antropológust, aki azt állítja, hogy az országot határoló hegyeken keresztül gyalog szökött meg, hogy visszatérhessen Nagy-Britanniába.
A férfi azt állítja, azután menekült el Iránból, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezték és a börtönbüntetése elleni fellebbezése még folyamatban volt. "Egyszerűen csak elmentem. Bepakoltam a táskámba egy borotválkozókészletet, néhány könyvemet és egy laptopot" - mondta Kamil Ahmadi a BBC-nek.
Ahmadit tavaly elbocsátották az Iráni Szociológiai Társaságtól, miután számos szexuális zaklatási vád érkezett ellene. Az RFE/RL-nek megszólalt három nő, akik a nevük elhallgatását kérték, és azt állítják, hogy valósak a kutató ellen felhozott vádak.
Ahmadi tagadja a vádakat
Két nő a megszólalók közül azzal vádolja Ahmadit, hogy évekkel ezelőtt megerőszakolta őket, egy alkalommal állítólag illegális drogok használatával. A harmadik nő arról mesélt, hogy a férfi meztelenül elé állt, és arra kérte, hogy simogassa a nemi szervét.
Ahmadi a nők nevét követelte, amikor az RFE/RL emailben megkereste, majd azt ígérte, hogy Skype-on interjút ad. Az interjút később lemondta, és azt üzente, hogy előbb jogi tanácsot kér. Ahmadi korábban már többször is tagadta a szexuális abúzus vádját. Február 12-én a Guardiannek azt mondta, amikor a lap az ellene felhozott vádakról írt, hogy azok „tudatos és alaptalan rágalmak, de nagyon jól vannak megszervezve mind állami, mind személyes szinten”.
Ahmadi azt mondta, hogy egyesek „a nemüket használják föl”, hogy meggyengítsék az ő „tudományos munkásságát és személyes helyzetét”, és hogy „akadályokat képezzenek” az életében és ezzel „hatalomra tegyenek szert”. Korábban csak névtelen panaszok érkeztek Ahmadi ellen, a többi között ilyenek miatt zárták ki a Iráni Szociológiai Társaságból is.
A társadalom sérülékeny rétegével volt kapcsolata
A most az RFE/RL-nek nyilatkozó nők személyazonossága ismert, de lapcsoportunk nem hozza azt nyilvánosságra, mivel Iránban az iszlám törvény értelmében még akkor is következményekkel kell számolniuk, ha nem egyeztek bele az aktusba. Ráadásul az érintettek félnek attól is, hogy a családjuk a barátaikkal együtt ellenük fordul a történtek miatt.
Ahmadi a kutatásában a társadalom sérülékeny rétegeire összpontosított, olyan nőkkel került kapcsolatba a munkája során, akiknek megcsonkították a nemi szervét, vagy a saját nemükhöz vonzódtak Iránban, ahol a kormány nem ismeri el hivatalosan a homoszexualitást. Ahmadit először a közösségi médiában vádolták meg tavaly augusztusban, amikor Iránban is lendületet kapott a nemzetközi #metoo mozgalom, és több nő is előállt és megnevezte a támadóját.
Ahmadi bocsánatot kért a "hibái" miatt
Egy K.A. monogramú valakit is többet azzal vádoltak, hogy erőszakoskodott velük, és az RFE/RL több forrásból arról értesült, hogy a betűk Kamil Ahmadit takarják. Az eset után anno Ahmadi kiadott egy közleményt, amelyben „bocsánatot kért”, amiért „hibát” követett el, és „bántott” egyeseket, ez azonban szerinte csak a „laza hozzáállása” és a „kapcsolatokról alkotott eltérő nézetei” miatt történt.
Amikor a vádak napvilágra kerültek, Ahmadi éppen az ítéletet várta egy kémkedési ügyben. Az iráni bíróságok gyakran vádolnak meg kémkedéssel olyanokat, akiknek kettős állampolgársága van, hogy később tőkét kovácsoljanak a dologból, amikor a nyugati országokkal kell tárgyalni.
A munkatársai vádolják erőszakkal
Az RFE/RL-nek megszólaló nők a férfi kutatási projektjei során találkoztak vele. Az egyikük – aki egy ismert kutató – arról számolt be, hogy Ahmadi 10 éve erőszakolta meg egy tanulmányi úton Iránban. Egy másik, aki LBMT-aktivista, azt mondta, a férfi 2016-ban támadt rá. Mindhárom megszólaló a húszas éveiben járt, amikor az incidensek történtek.
Mind hasonló eseményekről számoltak be: a kutató a lakására hívta, majd alkohollal kínálta őket. Az egyik nő elmondta, hogy a tudtán kívül Ahmadi hasist rakott a vízipipába, amitől szédülni kezdett, ezért ledőlt. Állítása szerint ekkor Ahmadi bement a szobába, és hiába tiltakozott, megerőszakolta.
Más panasz is volt ellene
Egy másik nő arról számolt be, hogy nem mert védekezni, mert attól félt, hogy Ahmadi bántani fogja. „Nem álltam ellen fizikailag. Nagyon részegnek tűnt, és arra gondoltam, ha megsebesít, hogy fogom elmagyarázni a szüleimnek?”
Miután a nő a közösségi médiában beszámolt az esetről, Ahmadi kapcsolatba lépett vele, és követelte, hogy távolítsa el a bejegyzést, különben jelenti a hatóságoknak, hogy melegjogi aktivista. Ahmadi egy volt kollégája azt mondta az RFE/RL-nek, hogy Ahmadi az évek során sokszor használt nem helyénvaló nyelvezetet és „szakmaiatlan” módon viselkedett, de annak nem volt szemtanúja, hogy erőszakoskodott volna.
Egy másik volt kolléga szerint Ahmadi gyakran beszélt a szexről azokkal a nőkkel, akik a szakmai kapcsolatuk miatt bíztak benne. „Hősnek állította be magát, aki azért jött, hogy megmentse az [iráni] nőket a szexualitás hiányától.” Az összes megkérdezett, köztük az állítólagos áldozatok is, azt mondták, nagyon zavarja őket, hogy Ahmadit hősként ünnepli a média a szökése miatt.
Tavaly tartóztatták le
Ahmadi tanulmányát a nők nemi szervének megcsonkításáról széles körben idézik, és öt évvel ezelőtt segített megtörni a hallgatást erről a gyakorlatról, amelyet még mindig végeznek Irán vidéki régióiban. Ahmadi 18 évesen emigrált az Egyesült Államokba, ahol antropológiát tanult a Kenti Egyetemen, majd 2010-ben tért vissza Iránba, állítólag azért, hogy az idős apjáról gondoskodjon.
Az antropológust 2020 decemberében több mint kilenc év börtönre ítélték, mert állítólag ellenséges kormánnyal működött együtt. A férfit, aki tagadja a vádakat, 722 ezer dollárnak megfelelő pénzbírság megfizetésére is kötelezték.
Az akadémikust 2019 augusztusában tartóztatták le teheráni otthonában, majd három hónapot töltött a teheráni Evin börtönben, ahol elmondása szerint úgynevezett fehér kínzásoknak, azaz pszichológiai nyomásnak vetették alá.
"A nyilvánosságnak joga van tudni, ki is ő valójában"
Ahmadi kisebbségi kurd, akinek kutatásai olyan kényes kérdéseket érintettek, mint a gyermekházasság, a női nemi szervek megcsonkítása, a kisebbségek, a genderelmélet, és a síita iszlámban – főleg Iránban – gyakorolt úgynevezett ideiglenes házasságok, amelyeket az iszlám vallási jog szerint az élvezetek érdekében szóban kötnek egy férfi és egy hajadon nő között.
„Az ítélet, amit ellene hoztak, nem igazságos. De közben a nyilvánosságnak joga van tudni, ki is ő valójában. Láttam körülötte fiatal diákokat, azoknak a lányoknak joguk van tudni” – mondta az egyik nő, aki zaklatással vádolja Ahamdit. „A legfontosabb, hogy az olyan férfiak, mint ő, akik ilyen dolgokat tesznek, megértsék, hogy nem úszhatják meg”.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
