Németországban az ellenzéki konzervatívok nyerték a vasárnapi országos választást, így vezetőjük, Friedrich Merz lehet a következő kancellár. Az előzetes eredmények szerint a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) végzett a második helyen, eddigi legjobb eredményével.
Egy erőszakos támadássorozattal felpörgött kampányt és Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjának beavatkozását követően a CDU/CSU a szavazatok 28,7%-át szerezte meg, a konzervatív pártszövetséget az AfD követi 19,8%-kal – derült ki a ZDF közszolgálati televízióban közzétett előrejelzésből.
„Ma este ünneplünk, holnaptól pedig elkezdjük a munkát... A világ odakint nem vár ránk” – mondta a 69 éves Merz a támogatóinak.
Merzre valószínűleg hosszadalmas koalíciós tárgyalások várnak. Jóllehet a CDU/CSU szerezte meg a legtöbb szavazatot, mostani eredménye a második legrosszabb a világháború óta.
Az továbbra sem világos, hogy Merznek egy vagy két partnerre lesz-e szüksége egy többségi kormány megalakításához. Egy háromoldalú koalíció valószínűleg sokkal nehezebben lenne kezelhető, és hátráltatná Németországot abban, hogy egyértelmű vezető szerepet tudjon felmutatni.
Ehhez kapcsolódóan: Négy jelölt szállt versenybe a német kancellári tisztségért – kik ők?
A mainstream pártok mindegyike kizárta az együttműködést az AfD-vel.
A ZDF előrejelzése szerint Olaf Scholz kancellár szociáldemokratái (SPD) a második világháború óta a legrosszabb eredményüket érték el a szavazatok 16,4%-ával, míg a Zöldek 12,3, a szélsőbaloldali Die Linke pedig 8,9%-ot szereztek.
A piacpárti Szabad Demokraták (FDP) és az újonc Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) párt a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb környékén mozog.
Merz vezető szerepet ígér
Merznek nincs előzetes kormányzati tapasztalata, de azt ígérte, hogy jobb vezető lesz, mint Scholz, és szorosabb kapcsolatot tart fenn kulcsfontosságú szövetségeseivel, visszahelyezi Németországot Európa szívébe.
Merz feltételesen támogatja nagyobb hatótávolságú Taurus rakéták küldését is Ukrajnának, amitől Scholz kormánya elzárkózott, és Európa szerepét szilárdnak tartja a NATO-ban.
Rámenős gazdasági liberálisként jobbra tolta a konzervatívokat, és a Németországot 16 éven át vezető Angela Merkel volt konzervatív kancellár ellentétének tartják.
Az ilyen koalíciós tárgyalások többnyire bonyolultak, főleg egy olyan kampány után, amely éles megosztottságra mutatott rá a migráció és az AfD kezelése ügyében egy olyan országban, ahol a szélsőjobboldali politika különösen erős stigmát hordoz a náci múlt miatt.
Így Scholz akár hónapokig ügyvivői szerepkörben maradhat, ami késlelteti a sürgető politikai lépések megtételét Európa legnagyobb gazdaságának újjáélesztésére két egymást követő év visszaesése után, miközben a német vállalatok globális riválisaikkal küzdenek.
Egyúttal vezetői vákuumot is teremtene Európa szívében, éppen akkor, amikor a kontinens számos kihívással néz szembe, köztük Donald Trump kereskedelmi háborús fenyegetéseivel, és azzal, hogy az amerikai elnök európai részvétel nélkül próbál felgyorsítani egy tűzszüneti megállapodást Ukrajnában.
A németek most borúlátóbbak az életszínvonalukat illetően, mint a 2008-as pénzügyi válság óta bármikor voltak.
A migrációhoz való hozzáállásuk is keményebb lett, nagyot változott a 2015-ös migránsválságra jellemző, menekülteket üdvözlő kultúrával szemben, és ezt az elfordulást az AfD egyszerre ösztönözte és használta ki.
Az AfD történelmet ír
A vasárnapi választásra azután került sor, hogy tavaly novemberben a költségvetést illető nézeteltérések miatt összeomlott Scholz SPD, Zöldek és a piacpárti FDP alkotta koalíciója.
A választási kampányt heves viták uralták arról, hogy sokak szerint az illegális bevándorlás kikerült az ellenőrzés alól, és ezt a meggyőződést egy sor olyan támadás is táplálta, amelyekben a feltételezett elkövetők bevándorlók voltak.
A kampányra árnyékot vetett a Trump-kormányzat tagjainak – köztük JD Vance alelnöknek és Elon Musk tech-milliárdosnak – szokatlanul erőteljes támogató fellépése a migránsellenes AfD mellett, illetve rágalomhadjárata az európai vezetőkkel szemben.
A 12 éves AfD az exit poll felmérések szerint először szerezte meg a második helyet egy országos választáson.
„Ez történelmi eredmény számunkra”– mondta Alice Weidel, az AfD társelnöke német zászlókat lengető támogatóinak.
„Nyitottak vagyunk a koalíciós tárgyalásokra ... máskülönben nem lesz lehetőség a politika megváltoztatására Németországban.”
Az AfD támogatottsága a szélsőbaloldal csekély, de jelentős szavazati arányával és a hagyományos nagy német pártok hanyatlásával egyre jobban megnehezíti a koalíciók kialakítását és a kormányzást.
A Capital Economics elemzése szerint egyelőre még nem világos, hogy milyen koalíciós lehetőségek lehetnek életképesek.
„Egy újabb hárompárti koalíció vitathatatlanul rossz hír lenne, mert valószínűleg nehezebb lenne így konszenzusra jutni, mint két párt esetén.”
Ehhez kapcsolódóan: Vacsorával ünnepelte meg az AfD és a Fidesz a két párt leendő szövetségét Budapesten
