Kormánypárti politikusok bizonygatták kedden, hogy a Fidesz szuverenitásvédelmi törvénye nem a sajtó ellen irányul. A Transparency International jogi igazgatója szerint ettől még igenis veszélyeztetheti a média működését.
„Nem érinti a szerkesztőségek szabadságát vagy a sajtószabadságot, így nem látom, hogy a szuverenitásvédelmi javaslat bármilyen veszélyt jelentene a sajtóra” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely kedden a HVG kérdésére a parlamentben a jogszabályról, amelyet aznap kezdett el tárgyalni az Országgyűlés.
A javaslattal, amely többek között létrehozná a nagyjából mindent vizsgálni jogosult Szuverenitásvédelmi Hivatalt, lapunk is több cikkben foglalkozott részletesen. Az új törvény alapján három év börtönnel lenne büntethető, ha valaki egy választáson külföldi adományt fogad el, az ilyen juttatásokat elfogadó jelölőszervezetek pedig pénzügyi szankciókkal számolhatnak.
„Fősodratú média”
A magyar médiapiac több szereplője (például a 444.hu vagy a telex.hu) is részesül külföldi finanszírozásban, a Szabad Európa pedig az Egyesült Államok Kongresszusának támogatásából működik. Így joggal merülhet fel a kérdés, hogy ezek a szervezetek célpontjai lehetnek-e a szuverenitásvédelmi törvénynek, hiszen a jogszabályban a „közélet befolyásolására alkalmas” kitétel szerepel csak mint lehetséges „szuverenitássértés”.
Ehhez kapcsolódóan: A Fidesz szerint „nagyon erős az a törekvés, hogy a magyarok kezéből kivegyék az önrendelkezés jogát”
Gulyás Gergely mellett Varga Judit volt igazságügyi miniszter is beszélt kedden a törvény médiát érintő vonatkozásairól, ő a Hír TV-ben úgy fogalmazott a 444.hu szerint: „Ez a törvény egyáltalán nem érinti a magyar média munkáját, hiszen nem jelölőszervezetekről, pártokról, jelöltekről van szó. Amikor a magyar demokratikus folyamatokat külföldről akarják befolyásolni, ezt a helyzetet akarjuk kivédeni.” „Árnyékra vetődésnek” nevezte, hogy bárki a sajtószabadság miatt aggódik, hozzátéve, hogy „de nem lepődöm meg, mert ez egy álszent rettegés, ferdítik a tényeket. (…) Azt mondom: olvassák el a törvényt, nem vonatkozik a sajtóra!”
Igaz, ő napközben mint a törvény előterjesztője a parlamentben még a „fősodratú progresszív médiát” is azok közé sorolta, akik „próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést”.
Nem arról szól, amiről beszélnek
Másképp látja a helyzetet a Transparency International jogi igazgatója. Ligeti Miklós szerint bár „megnyugtató, és boldogsággal tölti el remegő lelkünket, ha a magas tekintetű elvtársak elmondják, mit jelent a törvény, de a szövege nem erről szól”. A jogszabálynak ugyanis két pillére van. Az első valóban a választási eljárásban felhasznált külföldi pénzekről szól, és valóban az a lényege, hogy a pártok esetében már élő tilalmat (a külföldi források elfogadására) kiterjeszti a nem párt jelölőszervezetekre is.
Ehhez kapcsolódóan: Kvíz: Szuverenitásvédelem magyar módra
Ebben az esetben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) gyakorolja az ellenőrzést, Ligeti Miklós szerint pedig „az ÁSZ már többször bebizonyította, hogy utána tud nézni a jelölőszervezetek forrásainak, ha nagyon akar, különösen, ha a Fidesz hatalmát bármiben is veszélyeztető ellenzéki pártokról van szó. A hatalmi párt esetében sajnos ez a képesség elenyészett vagy ki sem fejlődött.”
Csakhogy a másik pillérben szerepel a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása. „Miközben igaz, hogy az első pillér nem célozza a sajtót, a hivatal vizsgálatai, jelentései mindenkire vonatkozhatnak, legyen párt, cég, egyesület, egyház, magánszemély vagy egy szerkesztőség – fogalmazott Ligeti Miklós, hozzátéve, hogy – miközben első ránézésre a Szuverenitásvédelmi Hivatal egy fogatlan szervezetnek tűnik, hiszen legfeljebb jelentést készíthet a vizsgálatairól, vagy beidézheti a vizsgált szervezet vezetőjét az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elé, de eközben bármilyen adathoz hozzáférhet”. Még olyanokhoz is, amelyeket az ügyészség legfeljebb súlyos bűncselekmény gyanúja esetén, bírósági felhatalmazással szerezhet meg.
Bármit kérdezhet
Ráadásul a hivatal „hírigénnyel” fordulhat a Nemzeti Információs Központhoz, kérheti, hogy tárjon fel valamit. Ennek során pedig a Nemzeti Információs Központ már bármikor igénybe veheti a nemzetbiztonsági szolgálatok segítségét akár úgy is, hogy azok titkosszolgálati eszközöket alkalmaznak – akár egy civil egyesülettel, akár egy magánszeméllyel, akár egy szerkesztőséggel szemben. Vagyis áttételesen a Szuverenitásvédelmi Hivatal is bármikor támaszkodhat ezekre a titkosszolgálati eszközökre.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan üldözzem úgy a civileket, hogy ne sértsem meg a szövetségesemet? Szuverenitás és a határon túli támogatások
A törvény abban is szigorítja a nem pártként működő szervezeteknek juttatott adományokra vonatkozó szabályokat, hogy míg a pártok belföldi magánszemélyektől ötszázezer forint összeg alatt anonim módon is elfogadhatnak támogatást, addig a nem pártként működő jelölőszervezetek esetében eltörlik az összeghatárt, bármekkora juttatás esetén fel kell tüntetni a feladót, ami nyilván mérsékli majd a kisebb összegű adományozói kedvet.
Ligeti Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a Büntető törvénykönyvbe foglalták a külföldi adományok elfogadásának tilalmát választási időszakban, ennek külön következményei vannak.
Lehet rosszul értelmezni – már volt is rá példa
„Egy Btk.-ban szereplő bűncselekmény esetében minden esetben felmerülhet a bűncselekmény elkövetésének kísérlete, a felbujtás, a bűnsegédi magatartás, a bűnszövetkezet létrehozása, a gondatlanság, a szándékosság és még egy sor körülmény, ha csak tételesen ki nem zárják ezeket, ami itt nem történt meg” – mondta a TI jogi igazgatója.
Ebből pedig az következik, hogy ha lesz olyan bűncselekmény, amely arról szól, hogy egy jelölt külföldi adományt fogadott el, akkor annak ugyanúgy lehet felbujtója, bűnsegédje. „Ez pedig akár lehet egy lap, egy újságíró is. Nem zárható ki, hogy egy külföldi forrásból működő lapra rásütik, hogy valamely jelöltet promózza, a támogatására buzdít, nagyobb teret biztosít számára, mint másnak” – mondta Ligeti Miklós.
A TI jogi igazgatója szerint volt már rá példa, hogy egy rossz jogszabály miatt a hatóságok ártatlan állampolgárokat hurcoltak meg. Amikor 2020-ban a kormánytöbbség elfogadta a Covid miatt a rémhírterjesztés tényállásának kibővítését azokra az esetekre, amelyek „veszélyeztetik a védekezés hatékonyságát”, 2020 áprilisában a gyulai rendőrség hajnalban az otthonából állított elő egy férfit, mert azt írta ki Facebookra a járvány miatt elrendelt kórházi kiürítéseket kommentálva, hogy „Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat”.
Bár a férfit végül nem ítélték el (és a törvénymódosítást alkotmányellenesnek mondta ki később az Alkotmánybíróság), a rendőri fellépés akkor is túlzó volt. Ligeti Miklós szerint a szuverenitástörvény a jövőben bőven ad teret a hasonló eseteknek.
