Több sokkoló ügy nyomán a jugoszláv utódállamokban élő nők már nem tűrik el a zaklatást és a szexuális erőszakot, és aktívan fellépnek a társadalom hozzállásának megváltoztatásáért is.
"15 éves voltam, amikor a professzor megérintette a combomat... az igazgató nyíltan megmondta, megkapom a szerepet, de csak akkor, ha valami szépet is csinálok neki."
Ez az egyik vallomás részlete a „Nem kértem” nevű Facebook-oldalról, amely a volt Jugoszlávia utódállamaiban élő nőket ért zaklatásokat taglalja.
Az oldalt néhány nappal azután hozták létre, hogy Milena Radulović szerb színésznő elmesélte, hogyan erőszakoskodott vele kilenc évvel korábban a Belgrádi Színművészeti Főiskola tanára, Miroslav Mika Aleksić.
Alekszićet nem sokkal később nemi erőszak és szexuális bűncselekmények gyanújával letartóztatták, Radulovićot követve pedig más nők is vallottak a velük történtekről. Alekszićet most nyolc rendbeli nemi erőszakkal vádolják.
Egyre több nő érzi úgy, hogy beszélhet a zaklatásról
Az eset nagy felzúdulást váltott ki a Nyugat-Balkánon, és arra ösztönözte a nőket, hogy megosszák tapasztalataikat a közösségi médiában.
Így jött létre a "Nem kértem" oldal, amelynek célja, hogy "biztonságos teret hozzon létre a nők számára, ahol nyilvánosan beszélhetnek a környezetükben, munkahelyükön és tanulmányaik során tapasztalt nőgyűlölet minden formájáról " – mondták az oldal alapítói a Szabad Európának.
Nem is késtek a vallomások: az oldal indulása után alig néhány órával már több mint 30 olyan tanúvallomást tettek közzé, amelyekben Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból és más országokból származó nők leírják a szexuális zaklatás és bántalmazás traumatikus tapasztalatait.
"Szívből jövő köszönet ennek az oldalnak és a kezdeményezőinek. Még nincs bátorságom elmondani a történetemet, és nem tudom, hogy valaha is megteszem-e. De jó tudni, hogy valakit érdekel. Ma már nem foglalkozom színjátszással”- áll az egyik posztban.
Az oldal létrehozói számítottak az érdeklődésre...
"...de nem számítottunk ennyi üzenetre, olyan nőktől, akik meg akarták velünk osztani a traumáikat. Nem szabad megfeledkeznünk néhány férfiről, akik kapcsolatba léptek velünk, hogy támogassanak. Köszönjük nekik! Ez csak megerősítette, hogy mekkora szükség van egy ilyen nyilvános térre"- mondták az alapítók, megjegyezve: tény, hogy a szexuális zaklatásról szinte soha nem beszélnek.
Az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és a helyi civilszervezetek éves jelentése szerint Bosznia-Hercegovinában a nők egynegyede, korábban csaknem fele szembesült az erőszak valamilyen formájával.
A jelentés szerint ugyanakkor az arány alacsonyabb az Európai Uniós átlagnál. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb lenne az erőszakos incidens, hanem annak tudható be, hogy azokban az országokban, ahol régebbre visszanyúló hagyománya van a nemek közötti egyenlőségről szóló elveknek, nyíltabb párbeszéd folyik a szexuális erőszakról.
Üzenetek Horvátországból
Horvátországban már tavaly óta létezik egy hasonló oldal, a Bitna.si. Ennek célja, hogy rávilágítson a nyugat-balkáni társadalmak „patriarchális kereteire”. Mint az alapítók a Szabad Európának elmondták, reményeik szerint ez egy olyan tanulási tér lehet, ahol "megkönnyebbülhet a lélek és megismerhetjük, milyen társadalomban élünk".
"A patriarchátus épp az, hogy a társadalom nem ismeri fel milyen stresszes és zavaró helyzeteket élnek át a nők nap, mint nap, mert az a közfelfogás, hogy a nő teste arra való, hogy megérintsék, nézzék és kommentálják " – teszik hozzá.
Mint állítják, a nők elleni erőszak ilyen megnyilvánulásairól eddig szinte csak a periférián, zárt közösségekben vagy csak közeli barátok és ismerősök körében beszéltek. De - utalnak a mondásra- , ha első kézből megoszthatják a weboldalon a problémát, akkor a teher egy kis része eltűnik.
"Most már eljutottunk oda, hogy a mainstream médiában is szó van a szexuális zaklatásról. Visszajelzéseket kaptunk arról, hogy a kampány sok nőnek segített felismerni, hogy nincs egyedül, nem az ő hibája, ami történt vele, mert sajnos még gyakran gondoljuk azt, hogy mi vagyunk hibásak, hogy mást is tehettünk volna".
A "Nem kértem" alapítói szerint lehet is másképp csinálni, csak épp nem úgy, mint amit az előítélet sugall. Az oldal neve éppen az erőszakról beszámoló nőket illető, mindenütt elhangzó megjegyzésre utal, hogy „maguknak keresték” a bajt.
"Nagyon fel voltunk háborodva Milena történetét olvasva, de a kommentek miatt is. Szeretnénk tudatosítani a társadalomban, hogy miniszoknyát és magas sarkú cipőt viselve vagy alkoholt fogyasztva vagy színésznőként, énekesként, íróként, zenészként, újságíróként, producerként nem „azt kértük”.
Szerbia leghíresebb esete
A Belgrádtól 250 kilométerre, délen fekvő Brusban élő Marija Lukić nagyon jól tudja, hogy mire számíthatnak azok a nők, akik bejelentik, ha szexuális zaklatást éltek át.
Marija 2018. március elején jelentette fel szexuális zaklatás és illegális szexuális cselekmények miatt a krusevaci Milutin Jeličićet, a község volt elnökét. Bizonyítékként később a bíróságon mintegy 15 000 zaklató tartalmú SMS-t mutatott be, amit titkárnői munkája két éve alatt kapott.
"Eljutottam odáig, hogy már nem tudtam hallgatni. Rémálmaim voltak, rászoktam a cigarettára. A munkahelyemen hányingerem volt, amikor tudtam, hogy meg fog jelenni” - mondja Marija és arról is beszélt, nem mert kiállni az emberek elé a sérelmével, nem látott kiutat.
"Nem tudtam, hogyan reagáltak volna a beteg szüleim, a gyerekeim, a férjem... de minden jobb lett, ahogy megtudták, mi történt velem" - mesélte.
Két nappal azután, hogy feljelentette zaklatóját, Mariját elbocsájtották, a férjével pedig közölték, hogy másik helyre kell áthelyeznie fodrászszalonját.
Közben zaklatója "támogatókat keresett, a hatóságoknak hízelgett, és mindennapossá váltak közösségi médiában rólam terjesztett rágalmak és nekem címzett fenyegetések" - mondta Marija a Szabad Európának.
"Mégis, tudtam, hogy ki kell tartanom a családom és azoknak a nőknek az érdekében, akik bennem látták a reményt. Sikerült is és nagyon büszke vagyok rá, mert emberfeletti erőfeszítéseket tettem érte.”
Egy hónappal a feljelentés után végül Jeličićet elbocsájtották. Két évvel később pedig szexuális bűncselekmény elkövetéséért három hónap börtönre ítélték, bár fellebbezett a büntetés végrehajtása ellen.
Marija Lukić mellett hat további helyi nő is eljárást indított Jeličić ellen, az ügyészség azonban alaptalannak nevezte és elutasította a feljelentéseket.
Ezt követően az összes nő, akinek nyilvánosságra került a neve az ügyben, elköltözött a településről. A közgazdász végzettségű Marija hozzátette, hogy azóta sincs munkája, és a pandémia miatt nem tud külföldön állást keresni.
#NemVagyEgyedül
Bosznia-Hercegovina Legfelsőbb Igazságügyi és Ügyészségi Tanácsának (HJPC) adatai szerint a 2020 januárja és december között 1912 családon belüli erőszakról szóló esetet jelentettek be. 1732 esetben a gyanúsított férfi volt.
Belgrádban Milena Radulović nemi erőszakról szóló feljelentése és nyilvános vallomása után egy helyi bíróság 30 napos elzárásra ítélte Miroslav Aleksić színész-oktatót. Bruce volt községi elnöke, Milutin Jeličić pedig Marija Lukić feljelentése és a két éven át tartó jogi harca nyomán lemondott és három hónapra börtönbe került.
Közben azonban rengeteg, szexuális zaklatást és bántalmazást elszenvedett nő esetében továbbra sem vonták felelősségre az elkövetőket.
A Facebook-oldalak létrehozói így abban reménykednek, hogy legalább a közösségi platformok segítségével fokozatosan meg tudják változtatni a társadalom hozzáállását.
"Szeretnénk hatalmat adni a nők kezébe, azt, hogy lássák: nincsenek egyedül, és sok más nő is ugyanazokkal a problémákkal néz szembe" – teszik hozzá.
Közben Szarajevóban az Előadóművészeti Akadémia minden korábbi és jelenlegi hallgatót felkért, hogy jelentse be a szexuális zaklatásos eseteket. Az intézmény közölte, hogy "szigorúan bünteti az ilyen viselkedést".
Marija Lukić pedig azt mondja, számít az egyéni fellépés: "Ha egy kisvárosi nő küzdhet az igazságért és azért, hogy kizárják a társadalomból a zaklatókat, akkor más, hatalmi pozícióban lévő emberek is elgondolkodnak, mielőtt másokat veszélyeztető vagy törvényellenes dolgot tennének”.
Una Čilić írása
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
