Két-három mandátumot is hozhatna pluszban az ellenzéknek, ha egy listán indulnának jövőre az EP-választásokon – jelentette ki egy sajtóbeszélgetésen Kunhalmi Ágnes, a szocialisták társelnöke. Egyelőre nem tudni, mi lesz a párt elzálogosított székházának további sorsa.
Nincs olyan, hogy „ellenzék”, csak egyes ellenzéki pártok vannak, amelyek egymagukban láthatóan nem sokra mennek a kormányváltás érdekében – erről beszélt többek között egy sajtóbeszélgetésen Kunhalmi Ágnes. Az MSZP társelnöke szerint ezért van szükség arra, hogy a jövő júniusi európai parlamenti választáson egy listán induljon minden ellenzéki párt. (Kivéve a Mi Hazánkat, amelyikkel senki nem működne együtt.)
Az MSZP mindezt egy szeptember elején nyilvánosságra hozott Závecz Research-közvélemény-kutatásra alapozza, amely szerint az ellenzéki pártok szavazóinak 73 százaléka közös listára szavazna a legszívesebben. Ezt egyébként érdekes módon egészíti ki egy éppen a sajtóbeszélgetés napján megjelent felmérés, amelyet a Publicus Intézet készített és a Népszava ismertetett. Ez azt mutatja, hogy az ellenzéki táborban hetvenszázalékos az egylistás indulás támogatottsága, és éppen az ettől leginkább ódzkodó Demokratikus Koalíció hívei közül szeretnék a legtöbben.
Fej fej mellett?
A Publicus szerint a Fidesz 46 százalékot érne el jelen állás szerint az EP-választáson, egy közös ellenzéki lista pedig 43-at, vagyis nagyon komolyan záródna az olló a két oldal között. Erre hivatkozott Kunhalmi Ágnes, aki szerint a közös indulást nem csak az indokolja, hogy ez „felhajtóerőt is jelentene”, vagyis nem pusztán összeadódna a részt vevő pártok támogatottsága.
Ehhez kapcsolódóan: „Tarlós István típusú, városüzemeltető menedzser” lehet Karácsony Gergely kihívója a Fidesz részéről.
A politikus szerint az EP-mandátumok kiosztásának rendje is emellett szól: ez ugyanis, bár a választás elvileg listás, a mandátumok kiosztásánál mégis az első helyezettet preferálja, mivel az első és második legjobb eredmény közötti különbséget egyértelműen a győztes javára írja.
Az MSZP úgy látja: a jövő júniusi választásoknak két tétje is van. Az első, hogy Orbán Viktor továbbra is elmondhatja-e majd: ő a legerősebb támogatottsággal bíró vezető Európában. „Ebben az esetben Orbán Viktor azokat az erőket tudja majd támogatni az Európai Parlamentben, akik kiszolgáltatottá akarják tenni az Európai Uniót akár a keleti, akár a nyugati nagyhatalmakkal szemben” – mondta Kunhalmi Ágnes, aki a beszélgetés során többször hangsúlyozta, hogy az EU csak akkor tudja betölteni globális nagyhatalmi szerepét, ha sem Keletre, sem Nyugatra nem kiszolgáltatott, de ezt a státuszt „éppen Orbán Viktor és elvbarátai ássák alá”.
Egyedül nem megy
Az MSZP szerint a közös kampányt is nehéz lesz megalkotni, ha nem lesz mellé közös lista, „aki pedig olyat mond, hogy erre nincs szükség, az valójában maga sem tud egymagában szembemenni Orbán Viktorral”. Az MSZP már januárban tárgyalásokat kezdeményezett erről, de azt a Szabad Európa kérdésére Kunhalmi Ágnes is elismerte, hogy megrekedtek, a pártok egyenként tárgyalnak egymással a jövő évi dupla választásról.
Az MSZP ezért most szeretné újraindítani ezeket. A párt társelnöke szerint nagyjából karácsonyig („vagy karácsony előtt, vagy karácsony után”) várnak, hogy eldőljön a kérdés, és adott esetben hivatalosan is nyilvánosságra hozzák saját EP-listájukat. Bár az MSZP már korábban megnevezte Tüttő Katát mint listavezetőt (akárcsak az LMP Ungár Pétert), Kunhalmi Ágnes szerint még egyik párt sem deklarálta, hogy végleg lemond a közös indulásról, így remélik, hogy lesz előrelépés az ügyben.
Ehhez kapcsolódóan: Szabadon: Az MSZP végkiárusítása.
A párt továbbra is jó eszköznek látja az előválasztást is az egyes jelöltállítási viták kezelésére, elsősorban persze a helyhatósági választásokon. Lapunk kérdésére Kunhalmi Ágnes azt mondta: egyértelműen Horváth Csaba zuglói szocialista polgármester újraindulása mellett vannak. Mint ismert, a politikussal a Momentum helyben már nyíltan szembefordult, és nem egyértelmű a polgármester támogatása a DK részéről sem.
Munkatársunk végül rákérdezett az MSZP budapesti, Villányi úti székházának sorsára. Az ingatlannal kapcsolatban még tavaly írtuk meg, hogy információink szerint Leisztinger Tamás négyszázmillió forint jelzáloghitelt adott a szocialistáknak, amelynek a három-négymilliárdot érő Villányi úti székház a fedezete. A Szabad Európa több forrásból is úgy értesült, hogy Leisztinger Tamás vagy Puch László veheti meg a mai pártszékházat. Ráadásul ha csődeljárás keretében árulják, akkor a piaci ár alatt is meghirdethetik.
Kunhalmi Ágnes kérdésünkre úgy reagált: „Lesznek rá jelek, hogy mi történik majd a székházzal”, de amikor rákérdeztünk, hogy ez az eladást jelenti-e, nem válaszolt konkrétan, mint ahogy arra a kérdésünkre sem, hogy mikor lesznek láthatók a „jelek”.
