Az közmédia belső ügyeiről több volt és jelenlegi dolgozó beszámolója, kiszivárgott emailek és hangfelvételek alapján közöltünk cikksorozatot. A botrány hullámai magasra csaptak, de a következmények elmaradtak.
Mintegy 100 milliárd forint közpénzből működik a közmédia, aminek elsődleges feladata a sokszínű, kiegyensúlyozott tájékoztatás lenne. Azt, hogy mi kerül a képernyőre, mindenki láthatja. Arról hogy miként változott meg szerkesztőségi munka 2010 után, cikksorozatot közölt a Szabad Európa. Volt és jelenlegi munkatársak, meséltek arról, hogyan zajlik a munka közszolgálati tévénél és az MTI-nél. Az általuk elmondottakat a szerkesztőségünk birtokába került emailek és egy hangfelvétel is alátámasztja.
Kézi vezérlés, válogatott módszerek a felsőbb akarat végig vitelére
A 2015-ben hírcsatornává vált M1 belső viszonyairól három munkatárs beszélt a Szabad Európának. Ők mind arról számoltak be, hogy újságírói kezdeményezéseknek alig van tere. Egyikük például azt mondta, hogy a befolyásolás legegyszerűbb módja, ha egy egyébként fontosnak számító témát egyszerűen nem adnak ki feldolgozásra, vagy bizonyos, megbízhatóbbnak tartott szerkesztők kapják meg a témát. Azt minden forrásunk megemlítette, hogy az is előfordult rendszeresen, hogy egyenesen legfelülről érkezett egy kérés, azaz a Pitbull becenévre hallgató Németh Zsolt csatornaigazgatótól.
Tiltott témának számítottak például a különböző emberi jogi mozgalmak, de Greta Thunberg szerepeltetéséhez is külön engedély kellett. Tiltott szó lett a menekült, ha pedig valamilyen, külföldi politikust érintő botrány került szóba, akkor baloldali politikus esetén mindig használni kell a „baloldali” jelzőt, míg jobboldali politikusnál kerülendő ez a fordulat – sorolták tapasztalataikat a munkatársak.
A koronavírus-járvány is felkerült az „érzékeny” témák listájára. Egy birtokunkba került email szerint arra támadt „nézői igény”, hogy ne egy nagy összefoglaló anyag készüljön arról, milyen a járványhelyzet külföldön, hanem inkább egy nagy, részletesebb blokk. És hogy erre miért van szükség?
„Az egész színháznak az a célja, hogy érzékeltessük: nálunk nincs akkora gond, mint bárhol máshol”
– teszi egyértelművé a kérés magyarázatát kollégáinak körbeküldött emailjében Beregnyei Miklós szerkesztő, aki beosztottjainak továbbította a fentről érkező kérést.
Egy forrásunk arról beszélt, hogy az iránymutatások telefonon érkeztek az aktuális szerkesztőknek, hogy „mire figyeljenek oda, vagy egy témát milyen szempontok alapján dolgozzanak fel. De volt olyan is, amikor utólag szóltak le, hogy egy anyagot vegyünk ki a Híradóból. Sose tudtuk meg, kinek nem tetszett valami.”
Ő azért biztos abban, hogy a szervezeten kívülről érkeztek a kérések, mert „nem egyszer elhangzott Németh Zsolt szájából, hogy »azt mondták nekünk«… Egyértelmű volt, hogy ilyenkor kívülről jött a kérés”.
Németh Zsolt ugyanis a csatorna első embere. „Az rettenetes, amikor remegő kézzel veszik fel emberek a felettük álló hívását” – tette hozzá.
Láttunk ugyanakkor olyan emailt is, ami egy Szijjártó Péter külügyminiszterrel készült interjú leiratát tartalmazta. Ezt egyenesen a minisztériumból küldték el az MTVA-nak, hogy könnyebb legyen szemlézni
Olyan üzenetet is láttunk, amiben egy kormányközeli intézet elemzője hívta fel a szerkesztők figyelmét egy aznap várható „fontosnak ígérkező” eseményre.
Hangfelvétel: ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják
Kampányidőszakban még szigorúbbak lettek a szerkesztői elvárások. A 2018-as parlamenti választások előtt utasításba adták a külpolitikai rovatnak, hogy minden nap kell legalább egy „migránsos anyag”. Hogy ez pontosan mit is jelent? „Mindenképpen egy olyan anyag, ami alapján külföldi származású emberekről negatív képet alkothatnak a nézők” – adott pontos definíciót az egyik ott dolgozó forrásunk.
„A legdurvább felvétellel kell kezdni. Például a migráns szúr, öl vagy allahu akbart kiállt. Ez után kell elmondani a történetet, ami után hozzá kell tenni, hogy már hány millió migráns érkezett Európába, és hogy a balkáni útvonalon további milliók vannak úton, akik majd mind Magyarország határain fognak kopogtatni. Ez volt a séma. Egy ilyen hír után egy olyannak kell következnie, ami azt mutatta be, hogy hányan akartak bejönni a magyar határnál, de a rendőrség elkapta a migránsokat” – magyarázta. Ez egy bevett forgatókönyv, hisz a koronavírusos beszámolók felépítése is hasonló.
A Szabad Európa birtokába került egy hangfelvétel is, ami a 2019 március 25-én zajlott értekezleten készült. Az Európa Parlamenti választások előtt tartott eligazításon Bende Balázs az MTVA akkori vezető szerkesztője begyűjtötte a mobiltelefonokat. Ezek után Bende Balázs igen határozott instrukciókat adott beosztottjainak azzal kapcsolatban, hogyan kell majd dolgozniuk az EP-kampány alatt. Bende Balázs ekkor közölte kollégáival, hogy az MTVA-ban nem az ellenzéket támogatják, és akinek ez nem tetszik az azonnal adja be a felmondását.
A vezető szerkesztő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha eddig néhányaknak meg is lehetett úszni a munkát „töltelék anyagokkal”, innentől mindenki a kampány frontvonalába kerülhet.
Ezek után Bende Balázs még egyszer határozottan felhívta mindenki figyelmét arra, hogy most már mindenki tisztában kell legyen az elvárásokkal, és egyáltalán nem kötelező a köztévénél dolgozni.
„Utánam nyúlhatnak bárhol, nem akarok munka nélkül maradni”
Első cikkeink megjelenése után két további forrás is beszélt a Szabad Európának, akik 2010 előtt és után is az MTVA-nál dolgozott.
Egyikük a 2010 utáni változásokat úgy jellemezte: „Olyan ez, mint amikor beteszik a békát a hideg vízzel teli fazékba és alágyújtanak. Szép lassan megfő.”
Hosszú volt az út, amíg például a hírekkel foglalkozók eljutottak addig, hogy vannak felvezető szövegek és összekötőszövegek, amelyekbe tilos belenyúlni, és vannak témák, amelyről a tudósítást „fel kell lőni a felhőbe, hogy valakik megnézzék és rábólintsanak” adásba kerülés előtt. Idővel a szakmaiság elveinek helyét átvette a kormányzati kommunikáció, amikor mindenhol, a Kossuthon, a Duna és az M1 híradójában is ugyanazt, ugyanúgy lehet csak tálalni.
Azt mondta, az új, „politikailag megbízhatóbb” munkatársakat sokszor nagyobb összegért alkalmazták, mint a tapasztaltabb régieket. „Házon belül például nagy botrány volt abból, amikor kiderült, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ösztöndíjasai többet kapnak, mint egy-egy főállású hírszerkesztő”.
Azt is az új vezetés és a NER-kompatibilitás jellemzőjeként említi, hogy „nem lehetett nem észrevenni, hogy egyszerre tűnt el a képernyőről az összes meleg műsorvezető”.
„Elviselhetetlenné vált a rasszizmus és a homofóbia”
Egy másik beszélgetőpartnerünk külsősként, majd belsősként több mint húsz évet töltött az MTVA-nál, illetve a Magyar Televízióban, mielőtt kiprovokálta a kirúgását.
Azt mondta, a bizalom elvesztéséhez elég volt egyszer őszintének lenni. „Végül már elviselhetetlenné vált a rasszizmus és a homofóbia, ez volt az utolsó csepp a pohárban”, nem bírta tovább, bement a főnökéhez, és elmondta a véleményét. Elege lett - ahogy fogalmaz - a „diktatórikus dilettantizmusból”.
Szerinte mindig nyilvánvaló volt, hogy vagy azok kerülnek fel a kirúgandók listájára, akiket politikailag megbízhatatlannak tartanak, vagy azok, akik, mint ő is, kimondják azt, amit gondolnak vagy ellentmondanak az utasításoknak.
Ő is beszélt arról, amire korábbi informátoraink is utaltak: az MTVA figyeli dolgozói munkán kívüli tevékenységét is. Ez, mint mondja, főleg a közösségi médiát érintette, a Facebook-posztokat figyelték. „Elég volt egy kétértelmű bejegyzés a privát oldalon, és közölték az illetővel, hogy vagy törli, vagy csomagolhat”.
Általános a bizalmatlanság a falakon belül, mindenki „búrát húz a fejére” és csak a saját dolgával, sorsával törődik, mert ha nem így tesz, könnyen az utcára kerülhet – ez jellemzi a légkört.
MTVA-tól való távozása után kétszer is hívták olyan külső gyártású produkcióba, amit az MTVA rendelt meg, de amikor kiderült, hogy ő is a munkatársak között lenne, az utolsó pillanatban indoklás nélkül kihúzatták a nevét.
Beszélgetőpartnerünk ezzel indokolja azt, hogy a volt közmédiások évekkel a kirúgásuk vagy éppen a felmondásuk után sem nyílnak meg könnyen, arccal, névvel pedig elvétve sem találni megszólalót.
Utasítás az MTI-nél: az Origótól kell átvenni
Nagyon hasonló folyamatok zajlottak le a nemzeti hírügynökségnél is. Erről a távirati iroda három volt, illetve jelenlegi munkatársa beszélt a Szabad Európának. Az általuk elmondottakat is alátámasztották a szerkesztőségünk birtokába került emailek.
Az ő beszámolóik szerint mára teljesen leépült a korábban bevettnek számító valódi újságírói munka. Egy fontos politikai döntés esetén pedig „ma már csak azt hozzuk le, hogy mit mond róla a kormány. Nem rakunk mögé hátteret, hogy miről szól valójában a döntés, min változtat, hogy esetleg miért rossz” – magyarázta forrásunk hozzátéve, hogy korábban ez, a valódi újságírói munkát igénylő feladat rendszeres volt.
„A szerkesztők nem szeretik a saját anyagokat, mert abban benne maradhat bármi, ami valakinek kellemetlen, és ha nem veszik észre, akkor úgy jelenhet meg. Ennél sokkal biztonságosabb egy közlemény átvétele.”
Egyik MTI-s informátorunk azt mondta, 2011-ben az egyik első új intézkedés az volt, hogy utasításba kapták: a külföldi lapok Magyarországról szóló írásait ne nagyon szemlézzék.
„Felesleges, hogy egy ilyen kritikaáradatot átvegyünk” – hangzott az indoklás informátorunk szerint.
Felgyorsultak a leépítések, és ezzel párhuzamosan megváltozott az anyagok megjelenésének módja is, számoltak be forrásaink. Jelentősen lecsökkentették azoknak a számát, akik az anyagok végső megjelenéséről dönthettek. Ezzel együtt nőtt az „egyeztetésköteles” témák listája. Ezek azok az érzékeny témák, amiket egyenesen a főszerkesztő-helyettesek egyikének kell tovább küldeni.
Minden forrásunk egyhangúan arról számolt be, hogy a leadott anyagok nagyon sokáig nem jelennek meg. Ennek oka pedig az, hogy nem a főszerkesztő-helyettesek olvassák át azokat, és döntenek a megjelenésükről: ők is tovább küldik valahova.
Első állomásként valószínűleg a korábbi cikkeinkben is felbukkant Németh „Pitbull” Zsoltnak és Bende Balázsnak (külpolitikai anyagok esetében). De forrásaink egybehangzóan állították: a végállomás még feljebb lehet, a végső szót forrásaink sejtése szerint a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodában mondhatják ki.
A magyar belpolitikai anyagok mindenképp egyeztetéskötelesek, ahogy a magyar vonatkozású külföldi hírek is. Amikor tavaly nyár végén több nő is zaklatással vádolta meg Placido Domingo operaénekest, Ráthy egy olyan emailt küldött körbe, amiben azt írta, hogy a zaklatással kapcsolatos anyagokat „egyelőre nem kérünk”.
Ennek okáról nem érkezett tájékoztatás, de valószínűleg az lehetett a háttérben, hogy a botrány kirobbanása után két héttel Placido Domingo koncertjével avatták fel az új szegedi stadiont.
Érzékeny kategóriában van a migráció, az „európai terror”, Brüsszel, Oroszország, és minden uniós és szomszédos országban zajló választásokkal kapcsolatos hír.
Nem jelenhetnek meg központi jóváhagyás nélkül a koronavírussal és az egyházzal kapcsolatos hírek sem – ez utóbbiak a pedofilbotrányok miatt szorulnak egyeztetésre.
Amikor tavaly márciusban az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz kizárásáról szavaztak, akkor az MTI brüsszeli tudósítói megírták az erről szóló hírt, az azonban nem jelent meg, magyarázta forrásunk. „Aztán jött az utasítás, hogy az Origótól kell átvenni, hogy a Fidesz saját maga függesztette fel néppárti tagságát” - számolt be az általa legabszurdabbnak tartott esetről.
Néha olyan részek és anyagok is megjelennek a hírfolyamban, amikről nem tudni, ki írta őket. Egy birtokunkba került emailben az MTI egyik külföldi tudósítója azt írja feletteseinek:
„nem járulok hozzá, hogy a nevem alatt olyan hírek jelenjenek meg, melyek bizonyos részeit nem én írtam, amelyek az általam megjelölt forrásokban nem szereplő szövegrészeket is tartalmaznak. Ha az MTI ragaszkodik ahhoz, hogy általam nem ismert források alapján további részeket toldjon a híreimbe, akkor kérem, a nevemet töröljék a hírből”.
Senki még csak vizsgálni sem hajlandó az MTVA-s hangfelvételek ügyét
A Szabad Európa cikksorozata nagy visszhangot keltett. Az MTVA szerkesztőségi gyakorlata téma volt az Országgyűlés plenáris ülésén, tárgyalt róla a Kulturális bizottság, született több feljelentés, vizsgálta a Médiatanács és a Közszolgálati kuratórium is, de sehol nem találtak problémát.
Médiatanács
Az MTVA felügyeletét a (kizárólag csak Fidesz-delegáltakból álló) Médiatanács látja el. Ennek megfelelően három beadvány is érkezett a testülethez, melyben a cikkeinkben feltárt bizonyítékok alapján kérték, a Médiatanács indítson vizsgálatot az ügyben.
Ezekkel kapcsolatban Karas Monika, a testület elnöke kedden, az Országgyűlés Kulturális bizottságának ülésén azt mondta: a „Médiatanács minden aspektusát megvizsgálta” a beadványoknak, ám arra jutottak, hogy a Médiatanácsnak nincs joga eljárni az ügyben.
Karas Monika arra hivatkozott, hogy kizárólag a „közzétett tartalmak kapcsán” vonhatják felelősségre a médiaszolgáltatókat. „A médiatörvény kiemeli a szerkesztői szabadság elvét is, emiatt sincs beavatkozási jogunk” – tette hozzá.
Közszolgálati kuratórium
A közszolgálati média ernyőszervezete a Duna Médiaszolgáltató, hivatalosan ők rendelik meg a munkát a műsorgyártótól, így például az MTVA-tól is. A Duna Msz. felügyeletét pedig a közszolgálati kuratórium látja el. Ebbe a testületbe három tagot jelöl az ellenzék, hármat a kormány, kettőt pedig a Médiatanács delegál.
A Kuratórium ellenzéki tagjai kezdeményezésére napirendre is került a hangfelvételek ügye. A fideszes többség azonban egy olyan határozatot fogadott el, ami szerint „sajtócikkre alapozott, vélt vagy valós események vizsgálata és értékelése nem tartozik a Kuratórium hatáskörébe”. Felhozzák érvként, hogy Bende Balázs nem a Duna Médiaszolgáltató alkalmazottja, a Kuratórium azonban csak a Duna Msz. működését ellenőrizheti.
Az papíron igaz, hogy Bende Balázs az MTVA alkalmazottja, amitől a munkát a Duna Msz. rendeli meg – nem pedig fordítva. De azt több, a birtokunkba került email is bizonyítja: Bende Balázs utasítja a Duna Msz. alkalmazottjait, mit és hogyan csináljanak.
Ügyészség
A Párbeszéd hivatali visszaélés és a közfeladati helyzettel való visszaélés bűntette miatt az ügyészségen tett feljelentést. Az ügyészség azonban a feljelentést átirányította a rendőrségre.
Rendőrség
A rendőrség aztán elutasította a Párbeszéd feljelentését. Arra hivatkoztak, hogy információik szerint Bende Balázs nem közfeladatot ellátó személy (pedig az MTVA Nemzetbiztonsági védelem alá esik, az épület védelmét a Belügyminisztérium alá tartozó szerv látja el – KAÁ.). A rendőrség azt is írta, hogy a felvételek alapján erőszakkal fenyegetés nem valósult meg, így nincs is több teendőjük
Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs képviselők hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ezt azonban elutasította. A BRFK érvelése szerint fogalmilag kizárt, hogy az MTVA hűtlen kezelést kövessen el, ugyanis az azt feltételezi, hogy idegen vagyont kezel.
Az MTVA által kezelt médiavagyon azonban „nem tartozik az állami vagyon körébe, ugyanis a vagyoni jogokat és kötelezettségeket az MTVA-ra átruházták, azokat tulajdonosként gyakorolja, ezért ezek összessége nem tekinthető idegen vagyonnak”.
Államtitkárok
A hangfelvételek ügye a botrány kirobbanása után téma volt az Országgyűlésben is.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: „mi nem tartjuk feladatunknak, hogy szerkesztőségek munkáját minősítsük”. Szerinte a magyar sajtó sokszínűbb, mint a korábbi időszakokban.
Orbán Balázs a Miniszterelnökség államtitkára szintén azt mondta, hogy szerinte Magyarországon a média sokszínűsége érvényesül, minden véleménynek teret adnak, és a kormány nem akar beleszólni a szerkesztőségek munkájába.
Országgyűlés
Az Országgyűlés Kulturális bizottságának fideszes többsége leszavazta az ellenzéki képviselők azon indítványát, hogy a hangfelvételek kapcsán hallgassák meg Karas Monikát, Papp Dánielt (az MTVA vezérigazgatója) és Dobos Menyhértet (a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója).
MTVA, Duna
A közmédia vezetői is úgy reagálták, náluk minden a legnagyobb rendben van. Papp Dániel azt írja, hogy az „Önök által nevesített két vezető (Németh »Pitbull« Zsolt hírigazgató és Bende Balázs, a közmédia külügyi kabinetjének vezetője, a hangfelvételek idején vezető szerkesztő – a szerk.) nem követett el törvénysértést, és nem is »fenyegetett kirúgással senkit«. Papp Dániel szerint a három képviselő által emlegetett eligazítások „a közmédia rendszerében nincsenek”. Azt is hozzátette, semmilyen politikai nyomásgyakorlásnak nem hajlandó engedni.
Az MTVA vezérigazgatója Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs képviselők kérdésére válaszolt.
A politikusok megkeresésére reagált a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója is. Dobos Menyhért azt felelte, hogy „ameddig én vagyok a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, addig semmilyen külső, politikai nyomásgyakorlásnak nem fogok engedni, és mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy biztosítsam a szervezet működésének törvényben előírt függetlenségét!”.
A témában írt összes cikkünket itt találja.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
