Magyarország legnagyobb műtárgya a közel kétezer éves szombathelyi Savaria mozaik, egy római palota maradványa. Négy évvel ezelőtt felújították, de azóta sem mutatták be a nyilvánosságnak az eredeti helyén. A helyi múzeum raktárában őrzik, jelenleg egy időszaki kiállításon tekinthető meg, de nem Magyarországon, hanem az ausztriai St. Pöltenben.
A Szombathelyi Képtár most indított építészeti előadássorozatának első rendezvényén, 2025. január 23-án arra kerestek választ, hogy van-e esély arra, hogy a gyönyörű, színes Savaria mozaik egyszer újra megtekinthető legyen az eredeti helyén. A beszélgetésen Csapláros Andrea ókortörténész, a Savaria Múzeum igazgatója és Vasáros Zsolt (DLA) építész, egyetemi tanár a Szombathelyi Képtár előadótermében beszélgetett a Savaria mozaikról, amelyet évekkel korábban látni lehetett a szombathelyi Romkertben egy meglehetősen hevenyészett tető alatt. Körülbelül hét évvel ezelőtt a leletet elvitték a Savaria Múzeum Pásztor utcai raktárába, ahol azóta békésen várja a sorsát.
A Savaria mozaik az Alpoktól keletre fekvő térség legnagyobb összefüggő mozaikfelülete, Magyarország legnagyobb műtárgya, az egykori római kori helytartói palota fogadótermét (aula palatina) díszítette. A régészek 1935-ben bukkantak rá. Ekkor derült ki, hogy egy része megsemmisült, amikor a római romok fölé épült középkori vár árkát éppen ebbe ásták bele. 1962-ben folytatódott a feltárás és a helyreállítás. A mozaik fölé védőépületet emeltek, de az elmúlt évtizedekben vizesedett, mohásodott, folyamatosan romlott az állapota, ezért felszedték. A műtárgyat néhány évvel később restaurálták, majd a helyi múzeum raktárában helyezték el.
Közgyűlési határozat van, megvalósítás nincs
A szakma egyre többet tud a Savariáról, de ez a lelkesedés egyelőre inkább szakmai. Csapláros Andrea arról beszélt, hogy vezetése alatt több projekt is megvalósult a szombathelyi Romkertben, ezek egyike volt a Savaria mozaik megmentése, restaurálása. Nagyon szeretné, ha méltó helyen lenne kiállítva a városban, erről közgyűlési határozat is született, de a megvalósítás még odébb van. Szakmai becslések szerint tíz-húszmilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy megteremtsék a mozaik bemutatásának feltételeit.
A szakma egyre inkább tudatában van a szombathelyi római emlékek – a mozaik és a helytartói palota – különlegességének. Nagyon kevés ilyen épület maradt meg az egykori Római Birodalom területén, talán a szombathelyi (lenne) közülük a legjobban hozzáférhető és bemutatható.
Vasáros Zsolt és csapata, a Narmer Építészeti Stúdió még 2017-ben készített látványterveket, de ezekből nem lett semmi. A beszélgetésen az építész kitért rá, hogy milyen nehéz, szinte lehetetlen feladat rekonstruálni, valójában hogyan néztek ki az ókori (és későbbi) épületek. Még a legjobban dokumentált maradványok esetében is jelentős szerepe van a fantáziának, de sok esetben lehetséges variációkról, majdhogynem játékról van szó.
A szombathelyi Romkert épülete nem az aula visszaépítése lett volna – derült ki a beszélgetésen. Az elképzelés egy temperált védőépületet vizionált, afféle XXI. századi térjátékot, amelyet minden bizonnyal díjaztak volna a látogatók, akik – és ez világjelenség – egyre inkább valamiféle Netflix-élményre vágynak.
Szombathely vagy a Savaria Múzeum sovány költségvetésébe nehezen lenne beilleszthető egy ilyen beruházás, valójában soha nem állt rendelkezésre az a mennyiségű pénz, amivel bele lehetett volna vágni egy ekkora projektbe. Helyi forrásaink szerint az egyház – amelynek a területén történt volna az építkezés – sem igazán rajongott az ötletért.
Ráadásul szakmai vélemények szerint bármi létesül majd a Romkertben, előtte nagyon komolyan meg kell kutatni a területet, ami szintén sok pénzbe és jó néhány évbe telik.
St. Pöltenben megnézhetjük
A beszélgetés végén a hallgatóságból többen felvetették, hogy valahogy lehetővé kellene tenni a helyieknek, hogy évente egyszer-kétszer megnézhessék a mozaikot egy nyilvános helyen, de mint kiderült, ezt nem egyszerű megvalósítani.
A Savaria mozaik egyelőre tehát St. Pöltenben látható, illetve később valószínűleg más külföldi helyszínek is szóba jönnek, mert egyre nagyobb iránta a nemzetközi érdeklődés.
