Itt a tavasz, ami azt jelenti, hogy gyakorlatozni kezdenek a hadseregek. Ez 2021-ben sincs másképp, még annak ellenére sem, hogy Európa a covid-pandémiával küzd. Az alábbiakban áttekintjük, mire is készül májusban és júniusban – különösen a fekete-tengeri és balkáni régióban – az amerikai hadsereg és a NATO.
Milyen gyakorlatokra készül a NATO és az amerikai hadsereg?
Mindkét jelentősebb hadgyakorlat beszédes nevet kapott. Az amerikait „Európai védelmező–21”-nek keresztelték el, a NATO-ét pedig „Kitartó védelmező–21”-nek.
Kicsit komplikálja a helyzetet, hogy átfedéssel rendezik meg őket több európai színhelyen, így tengeren levegőben és szárazföldön. Mindkét hadgyakorlatban több mint 20 ország vesz részt. A cél javítani a harckészültséget és a különböző erők interoperabilitását.
Mik a NATO-hadgyakorlat sajátosságai?
A „Kitartó védelmező–21” három jól elkülönülő fázisból áll, amelyeket május közepétől június elejéig tartanak meg.
Az első a haditengerészeti szakasz, körülbelül 20 hajóval. Részt vesz benne a brit Király Haditengerészet új hajója, a HMS Queen Elisabeth, 5000 fős állomány és 40 repülő. A feladat: begyakorolni az Egyesült Államok és Európa közötti atlanti hajózási útvonalak védelmét.
A második fázist Ulm német városban tartják, mindössze 300 ember részvételével, de ettől még ugyanolyan fontos. Itt úgynevezett „parancsnoki irányítóközpont gyakorlatot” tartanak, amin a parancsnoki struktúrák és a főhadiszállás személyzetének harckészültségét tesztelik.
A harmadik, végső fázist Romániában rendezik meg. A manőverekben és éles lőgyakorlatokon 4000, 12 repülőgép, 10 tank és több mint 500 páncélozott és nem páncélozott harci jármű vesz részt.
És az amerikai gyakorlat?
Az „Európai védelmező–21” egy valamivel nagyobb gyakorlat: 30 ezer katona vesz részt benne, az állomány körülbelül fele amerikai, a másik fele európai – összesen 27 országból. A manővereket és gyakorlatokat 12 országban – köztük Boszniában, Horvátországban, Magyarországon, Koszovóban, Észak-Macedóniában és Romániában – tartják.
Az alakulatok és felszerelés már márciusban elindult az Egyesült Államokból, áprilisban pedig a különböző csapatok elkezdték feltölteni készleteiket az előre telepített németországi, olasz és holland raktárakból.
A fő hadgyakorlatot májusban és júniusban tartják. Ennek során Bulgáriában éjszakai légideszantos műveleteket gyakorolnak be, Romániában légvédelmi és rakétagyakorlatokat, Boszniában pedig helikopteres manővereket próbálnak el.
Ki vesz részt a gyakorlatokban?
A NATO-hadgyakorlatban közel 20 szövetséges ország – köztük Bulgária, Magyarország és Románia – vesz részt, mások mellett brit, amerikai és török egységek oldalán. Ebben a gyakorlatban nem képviseltetik magukat nem NATO-tagállamok.
Az „Európai védelmező–21” gyakorlaton viszont ott lesznek Örményország, Georgia, Moldova és Ukrajna, valamint Szerbia kivételével a nyugat-balkáni országok és az összes NATO-szövetséges állam fegyveres erői.
És mi van Oroszországgal?
Az a tény, hogy mindkét hadgyakorlat részben a Fekete-tenger térségében zajlik, ahol Oroszország katonákat vonultatott fel az ukrán határon, a Szabad Európa forrásai szerint „egybeesés” – mivel az ilyen gyakorlatokat már gyakran egy évvel korábban elkezdik tervezni.
Amerikai és NATO-illetékesek sietnek hangsúlyozni, hogy a gyakorlatok „nem Oroszországról vagy az ukrán határ mentén kialakult helyzetről szólnak”. Semmilyen konkrét országnak nem akarnak velük jelzést küldeni, és nem irányulnak semmilyen konkrét ország ellen. Természetükből adódóan védelmi jellegűek és teljes átláthatóság közepette tartják meg őket – azaz, a brüsszeli és washingtoni források a szokásos mantrát ismétlik, amikor egy-egy hadgyakorlat kapcsán felmerül Oroszország neve.
Az igaz, hogy az összes gyakorlatot úgy tervezték meg, hogy teljesen megfeleljen a Hagyományos fegyveres erők Európában (CFE) és a Nyitott Égbolt szerződéseknek. Ami még lényegesebb, az Egyesült Államok és az európai országok a 2011-es Bécsi OSCF-dokumentum értelmében előre bejelentették a gyakorlatot az olyan államoknak, mint Oroszország.
Ez a szöveg rendelkezik arról, hogy a 9000 főnél nagyobb állományt megmozgató gyakorlatokat be kell jelenteni, a 13 000 fős manőverekre pedig kötelezően megfigyelőket kell meghívni.
A NATO „Kitartó védelmező–21” gyakorlatán valamivel több mint 9000 katona vesz részt, és Moszkva egyelőre nem kérte, hogy megfigyelői ott lehessenek. Ugyanez érvényes az amerikai vezetésű „Európai védelmező–21”-re. Bár ebben két hónap alatt összesen 28 000 fő vesz rész egyszerre, egyetlen helyszínen soha nem lesz jelen több, mint 9000 katona.
Mekkorák ezek a gyakorlatok a korábbi évekhez képest?
A valóságban nem túl nagyok. Az „Európai védelmező–20” a tervek szerint 37 000 főt mozgatott volna meg, de jött a Covid-19-pandémia, ami miatt lényeges elemeit nem tudták rendesen megtartani.
A NATO-féle „Eltökélt védelmező” átlagos méretű gyakorlatnak számít, amely eltörpül például a „Háromágú szigony kereszteződés” nevű gyakorlathoz képest, amelyet 2018 őszén tartottak meg Európa északi részén.
Utóbbin 31 ország 50 000 katonája, 10 000 jármű, 250 repülőgép és 65 vízi jármű vett részt. Ez volt az Észak-atlanti Szövetség legnagyobb hadgyakorlata a hidegháború vége óta.
