A Központi Statisztikai Hivatalban elvárás lett a pozitív számok, mondatok keresgélése a sokszor kiábrándító valóság adatai mellé – szerencsére nem azok helyett. A politikai-kommunikációs gyeplő miatt is távoznak sokan az intézményből.
„A tájékoztatás nem cél, hanem eszköz. Tájékoztatásunk (…) szolgálja rendszerünk érdekeit, formálja az emberek tudatát, magatartását” – jelöli ki a feladatot az MSZMP egy 1977-es politikai bizottsági határozata.
Egy ideje hasonló szerepfelfogással dolgozik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is. A magyar valóság összes fontos adatát gyűjtő és feldolgozó intézményben kötelező elvárás lett az adatoknak a lehetőségekhez képest legpozitívabb közreadása. Követelmény lett például, hogy a sűrűn publikált, különböző gazdasági, demográfiai stb. területek aktuális helyzetét bemutató Gyorstájékoztatók alcímeiben pozitív adatot is emeljenek ki a munkatársak. Ezt a fontos (világlapoknál külön címszerkesztő dolgozik) – bár a KSH-nál eddig ismeretlen – munkát az új elnök és az általa kinevezett, a kommunikációért felelős elnökhelyettes végezte eddig, de ezután már így kell hozzájuk eljuttatni az anyagokat lektorálásra.
Tudjunk örülni az eredményeknek, elvtársak!
Ilyen változtatás történt például a 2023. júniusi ipari termelésről augusztus 15-én megjelent Gyorsjelentéssel. Az eredetileg 3,8 %-kal csökkent az ipari termelés című anyag árnyaltabb címmel jelent meg: Az ipari termelés 3,8%-kal csökkent, viszont a legnagyobb súlyú járműgyártásban 19,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A meglehetősen megkésve, augusztus végén megjelent, 2023 első negyedévéről szóló összefoglaló eredeti címe ez volt: Magyarország, 2023. I. negyedév – Recesszióban a gazdaság.
Ez lett: Magyarország, 2023. I. negyedév – Tetőzött az infláció.
Első bekezdése így jelent meg:
„Az infláció 2023. januárban elérte a csúcsot (25,7%), ezt követően az – előző év azonos hónapjához viszonyított – áremelkedés mértéke hónapról hónapra mérséklődött. A feszes munkaerőpiacon folytatódott a reálbérek csökkenése, ezzel összefüggésben a háztartások visszafogták fogyasztásukat, az uniós országok többségéhez hasonlóan nálunk is visszaesett a kiskereskedelmi üzletek forgalma.”
Az eredeti szövegben viszont az uniós országok többségéről szó sem volt:
„Az infláció 25% felett tetőzött, így a továbbra is feszes munkaerőpiacon folytatódott a reálbérek csökkenése. Ezzel összefüggésben a háztartások visszafogták fogyasztásukat, a kiskereskedelmi üzletek forgalma visszaesett.”
Pár sorral lejjebb az „ipar visszaesése” helyére ez került: „az ipar visszafogott teljesítménye”.
A „külkereskedelmi mérleg számottevő javulása csak részben tudta ellensúlyozni a GDP mérséklődését” tagmondat is inkább a biztató jövő felé tekintő változatra cserélődött ki: „A külkereskedelmi egyenleg azonban számottevően javult, ami lassította a GDP mérséklődését.”
Ez, úgy tűnik, bevett eszköze a statisztikai összefoglalók szemantikai gazdagításán dolgozó lektornak, máshol is alkalmazza: „A GDP volumencsökkenését csak részben tudta ellensúlyozni…” – fogalmazott a kákán is csomót kereső szerző. Mennyivel jobban hangzik így: „A GDP-nek az előző év azonos időszakihoz mért volumencsökkenését részben ellensúlyozta…”
Vagy itt: „Az alágak többségében csökkent a kibocsátás, ezt a járműgyártás és a villamosberendezés-gyártás jelentős bővülése sem tudta ellensúlyozni” – írta a folyton károgó szerző.
Ugye jobban hangzik így? „A feldolgozóiparon belül az alágak többségében csökkent a kibocsátás, azonban a termelésből legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás, illetve a szintén jelentős súlyú villamosberendezés-gyártás volumennövekedése mérsékelte az iparág egészét jellemző visszafogottabb teljesítményt.”
Nehéz időkben közcímek is hangulatjavító elemmé válhatnak: „A magas bázishoz képest kevesebb beruházás történt” negativisztikus szikárságát egy plusztagmondattal sikeresen relativizálta a lektor: „A magas bázishoz képest kevesebb beruházás történt, de a feldolgozóipari fejlesztések tovább bővültek.”
A „hazai energiaigény (…) 15 %-kal visszaesett” átalakult ezzé: „a hazai, takarékosabb energiaigény (…) 15%-kal csökkent”.
A lektorok benne hagyták a jelentésben, hogy „Az élelmiszerek 12 hónap alatti árnövekedése 2022. decemberben 44,8%-kal tetőzött, ezután 2023. áprilisra 37,9%-ra mérséklődött”, de a következő két mondat már túllépte az ingerküszöbüket: „A harmonizált fogyasztóiár-index szerint 2023. január–áprilisban a magyarországi élelmiszerár-emelkedés mértéke a legnagyobb volt az unióban. Ezt jelentős részben az okozta, hogy az év első 4 hónapjában az élelmiszer-termékpályán a termelői árak a valamennyi hónapban adatot közlő 20 tagország közül hazánkban nőttek a leginkább.” Ezek kimaradtak.
A pozitív üzenetek görcsös keresgélése olyan módosításokat is eredményez, mint amikor a „Májusban hazánkban volt a legmagasabb az infláció az unióban” mondatot azzal egészítették ki a finomságokra fogékony lektorok, hogy „viszont a tagországok közül nálunk mérséklődött az egyik legnagyobb mértékben az árdinamika áprilishoz képest”. (Vagyis áprilisban toronymagas volt.)
A trendek felvillantása helyett gyakoribbá vált az előző hónappal történő összehasonlítás, ami kisebb jelentőségű, mint az előző év azonos időszakához vagy a többi uniós országhoz való viszonyítás.
A Magyarország számára nem előnyös nemzetközi összehasonlító adatokat már Vukovich Gabriella elnöksége alatt is óvatosan lehetett csak publikálni; a helyzet rohamosan romlott már az ő utolsó időszakában is.
Adat- és személyiállomány-tisztogatás
Bizonyítékokat csak arról szereztünk, hogy a KSH a nyilvános tájékoztatását formálja pozitívra, és az Excelekbe nem nyúlnak bele a pár éve meglehetősen rossz közérzettel dolgozó szakemberek.
Bár sok területen a KSH is az Eurostat sztenderdjei szerint dolgozik, de az adatokat több területen a módszertan módosításával lehet alakítgatni, ami még nem hamisítás: mit számoljanak bele, és mit ne. Információink szerint például a központi kormányzat költéseinek negyedéves elszámolásánál folyamatosan jönnek a telefonok az MNB-ből és a Pénzügyminisztériumból. Hallotunk olyan kérésről is, hogy „itt egy szám, csinálj hozzá módszertant” .
Kincses Áron júniustól váltotta a KSH elnöki székében a 2010 óta regnáló, de évtizedek óta az intézményben dolgozó Vukovichot. A szakemberként, de vonalasként jellemzett Kincses Áron is már 2000 óta dolgozik a KSH-ban. Az általa a kommunikációért felelős elnökhelyettesnek kinevezett Ádám Dénes viszont közvetlenül Rogán Antal minisztériumából érkezett, és lett először a tanácsadója, majd nyártól az egyik helyettese Kincsesnek.
Ádám Dénes 2020 előtt a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, amelynek alelnöke Windisch László volt, akinek KSH-ba érkezésekor kreálták az addig nem létező, a kommunikációért felelős elnökhelyettesi posztot, amelyet most Ádám tölt be. (Windisch már az Állami Számvevőszék elnöke.) Ádám a kinevezése előtti másfél évben Kincses tanácsadójaként (önéletrajza szerint vezető elemzőként) már megjelent belső vezetői értekezleteken úgy, hogy több résztvevő nem is tudta, miért van ott és ki is ő.
Amióta átvették az irányítást, elbocsátások és leváltások miatti önkéntes távozások sora történt. Kilépett a Módszertani főosztály vezetője, a Nemzeti számlák főosztály vezetője és az Elemző osztály vezetője is (az IT-részleg több vezetőjével együtt). A régebbi munkatársak úgy érzik, vegzálják, szinte csicskáztatják őket, ehhez pedig nagyon erős a politikai megfelelés is.
Mikor lesz a mellékmondatból főmondat?
A Magyarországot szomszédainál jobban sújtó gazdasági válság kibontakozásával tapasztalható, hogy a kormánypropaganda és a valóság egyre jobban távolodik egymástól. Az állami médiától a Megafon Központig tartó palettán már 2010 óta nagyon hatékonyan – persze a korábbinál egy nagyságrenddel több közpénzből – működő fideszes nyilvánosságban erősödik a pozitív üzenetek sulykolása és a negatívok szinte hazaárulásként kezelése. A turisztikai támogatásokról egyszerre döntő és azokból részesülő Laposa Bence balatoni borász már büntetőjogi felelősségre vonását pedzegette azoknak, akik a balatoni idegenforgalom idei visszaeséséről beszélnek a nyilvánosságban. Meglepő volt, hogy ebbe a vitába beszállt egy, a Világgazdaságban publikált cikkel a KSH új elnöke is – pozitív üzenetet megfogalmazva a magyar turisztika helyzetéről.
A NER-ben a politikai kinevezettek, sőt sokszor politikai káderek által irányított – elvileg független – intézmények változó ellenállást tanúsítanak a szakmai ethoszuk szerinti működésük és a kormánypolitika igényeinek való megfelelés között. Megfelelő vezetők színre lépésével 2010-ben hetek alatt megtörtént a Magyar Távirati Iroda vagy a közmédiumok irányba állítása. A Nemzeti Bank – egészen addig, amíg ki nem derült, hogy Matolcsy Györgynek nem néz ki újabb elnöki ciklus – inkább segített a kormánynak túlfűteni a gazdaságot. De Darák Péter már másképp vezette a Kúriát, mint Handó Tünde az Országos Bírói Hivatalt.
A magyar statisztika úttörője, Fényes Elek és az 1871-ben megalapított, először Keleti Károly vezette Királyi Magyar Statisztikai Hivatal hagyományai a KSH szakmai integritását inkább a bíróságok, mint a magyar közmédia szerepfelfogására predesztinálnák.
„A statisztikai hivatal (…) adatközléseinek, közleményeinek, kiadványainak, állásfoglalásainak, munkatársai megnyilatkozásainak tartalma és időzítése tárgyilagos és pártatlan, pártok és érdekcsoportok befolyásolásától mentes” – szerepel a KSH honlapján.
Kincses Áron szakmai előélete ezt meg is alapozná, de egyelőre az látszik, hogy a KSH megkönnyíti a Rogán Antal-féle tájékoztatási (és titkosszolgálati stb.) minisztérium sikerpropaganda-üzeneteinek előállítását.
Ott nem tartunk, mint Kína, ahol a júniusi rekordnagyságú ifjúsági munkanélküliségi adat nyomán a nemzeti statisztikai hivatal megszüntette a korcsoportok szerinti foglalkoztatottsági adatok nyilvánosságra hozatalát. Érdekes módon ők is a megfelelő módszertant keresik, erre hivatkoztak a publikálás leállításáról szóló közleményükben: „Tovább kell javítani és optimalizálni a munkaerő-felméréseket.”
Közgazdászok szerint viszont a lépés tovább gyengítheti a nemzetközi befektetői bizalmat az ország iránt. Más terület, de a politikai einstandolás miatt a nemzetközi tudományos élet bizalma is csökkent a nagyrészt magánosított magyar felsőoktatás kutatóműhelyei iránt.
Azt viszont nem tudjuk, hogy a fideszes politikusok mennyire vannak tisztában az ország állapotával: elhiszik-e a KSH címeinek főmondatait is, vagy csak a mostanában hozzáírt tagmondatokat.
