Gyávaság és régi kommunista reflexek – nem egy kormánypárti viszontválasz volt ez a parlamentben, hanem Lázár János szavai az akkor még regnáló államfőnek, Novák Katalinnak. Az építésügyi miniszter a kastélytörvény elutasítása után üzent az államfőnek. Novák azóta távozott, a kastélytörvényt viszont végül is elfogadták. Pillanatfelvétel a tulajdonviszonyok és felelősségi körök átrajzolása előtt. Ez a Szabadon 2024. október 21-én megjelent epizódjának szerkesztett átirata.
2023 elején a Válasz Online szivárogtatta ki a kastélytörvény első tervezetét. Ez még azt vetítette előre, hogy a frissen felújított épületeket kiszerveznék, és úgy tűnt, hogy hasonló úton veszítenék el közvagyonjellegüket, mint az egyetemi campusok. 2023. december 12-én aztán el is fogadta az Országgyűlés a törvényt. Csakhogy ekkor meglepetésre Novák Katalin államfő vétót emelt, mondván, nem garantált a nemzeti vagyon megfelelő védelme.
„Nem csak tulajdonos vagyok, napi szinten gazdája vagyok annak az épületnek” – írta le a törvénytől elvárt új tulajdonosi szemléletet Lázár János építési és közlekedési miniszter a Telexnek 2023. áprilisában adott videóinterjúban.
A jogszabály értelmében negyvenhét kastély kerülhet privatizálásra: egyebek mellett az Esterházy-, a Nádasdy-, a Károlyi- és az Andrássy-család volt birtokai. A negyvenhét közül tizenegy ráadásul olyan, amit nemrég újítottak fel európai uniós és állami pénzekből, nagyjából 24 milliárd 320 millió forint értékben a Nemzeti Kastélyprogramban. Miközben tehát több tízmilliárd forintot költött az állam, pár év múlva gyakorlatilag ingyen kerülhetnek cégek, üzletemberek vagy önkormányzatok kezébe. A privatizáció első körében, 2024. október végéig nyolc komplexumnak keresnek új tulajdonost Dégtől Bajnán át Sümegig. Az egyik eladásra szánt kúria a Békés vármegyében, Szabadkígyóson található Wenckheim-kastély.
Szabadkígyós
Az 1870-es években, Ybl Miklós tervei alapján épült kastélyt közel három és fél milliárd forintért újították fel, és sokaknak megtetszett az eklektikus stílusa.
„2021 őszén jött ki először egy – én akkor a Törvényalkotási Bizottság tagja voltam az Országgyűlésben – rendeletmódosítás arról, hogy a szabadkígyósi kastély, illetve annak parkja a mezőhegyesi ménesbirtokhoz fog kerülni” – idézi fel Stummer János, aki a Jobbikban kezdte, de 2022 óta a Momentum politikusa.
Mezőhegyesen 2021-ben még Lázár János volt az úr. Annak, aki nem j ártas Dél-Magyarországon: Mezőhegyes és Szabadkígyós autóval háromnegyed óra, nem éppen szomszédos települések.
A törvénytervezet miatt még a helyi Fidesz is felháborodott – mondta a HVG-nek akkor Szabadkígyós kormánypárti polgármestere, utalva az említett távolságra. Akkor a békési Fidesz elérte, hogy ne kerüljön a Lázár vezette ménesbirtokhoz a Wenckheim, de sokan a történtekből fakadóan a mostani privatizáció lehetősége mögött is Lázár Jánost látják.
„Az emberek látni vélnek helikoptereket meg nagy, lesötétített terepjárókat, de az az igazság, hogy egyelőre konkrét bizonyítékunk arra vonatkozólag, hogy egyik vagy másik, akár a szabadkígyósi kastélyt ki fogja átvenni, egyelőre nincsen. Szóbeszéd van, meg valószínűsíthető forgatókönyv van, de konkrétum nincsen. Az én legvalószínűbb forgatókönyvem az, hogy egy strómancég fogja átvenni ezeket a kastélyokat vagy egy-egy kastélyt, akár a szabadkígyósi kastélyt, egy olyan céget fognak keríteni a kormányban, aki a nevére veszi ezeket a kastélyokat” – fogalmazza meg a helyi aggályokat a momentumos politikus.
Tata
A programban elsőként a tatai Esterházy-kastélyt adták át. Most, pár évvel később viszont már ott tartunk, hogy az állam által felújított kastélyt az állam eladásra kínálja. Az Öreg-tó partján a XVIII. század közepén gróf Esterházy Miklós tervezte családjának lakhelyéül az épületet. A napóleoni háborúk idején néhány hónapra ide menekült I. Ferenc magyar király és osztrák császár a feleségével, sőt az uralkodó itt írta alá a napóleoni háborúk végét jelentő schönbrunni békét 1809 őszén.
Tatán az önkormányzat vizsgálja annak a lehetőségét, hogy átvegye az Esterházy-kastély üzemeltetését. Ezt támogatja Szalay Ildikó helyi ellenzéki politikus is, aki szerint alapvetően az állam feladata lenne az üzemeltetés.
„A tataiak zöme azt gondolja, hogy valóban nem volt eddig sajnos az állam jó gazdája ennek a kastélynak, de meggyőződésem, hogy akkor, amikor arról beszél a kormány megállás nélkül, hogy történelmi örökségeink, és hogy ezeket meg kell őrizni és meg kell védeni, akkor nem lehet ezeket a legfontosabb műemlékeinket magánkézbe adni” – mondja az ellenzéki önkormányzati képviselő, aki szerint Tatának kellene megkapnia a kastélyt, ami az egész megyének is fontos lenne.
Szarvas
„A Csáky-kastély nincs a most piacra, örökbefogadásra kerülő nyolcban benne, de továbbra sem lett kivéve. Mi azt szeretnénk elérni, hogy vegyék ki a maradék harminckilencből” – fogalmazza meg a Mindeniki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnökségi tagja, Regős Mátyás.
Országszerte a legnagyobb tiltakozást a szarvasi Csáky–Bolza-kastély privatizációjának a lehetősége váltotta ki, és itt nem is maga az épület a legfontosabb. A kastély körül a Körös-Maros Nemzeti Park található. Ha a nemzeti park irodájaként szolgáló épületet magánkézbe adják, mellette az ökoturisztikai látogatóközpont és a hozzá tartozó bemutatópark is kikerül az állam irányítása alól.
Helyiek ezért először egy többezres Facebook-csoportot hoztak létre, majd tüntetést is szerveztek.
„Nincs garancia a kiírásban, mert szerepel olyan, hogy ahol kiállítás van stb., azt funkciójában meg kell őrizni, tovább kell vinni satöbbi, de állatparkra ez nem vonatkozik. Tehát ügyesen van megfogalmazva, és nálunk semmi garanciát nem látunk arra például, hogy ez megmaradna” – említi a kockázatok egyikét Regős Mátyás.
Szarvas a délkelet-magyarországi régió egyik leglátogatottabb turisztikai helyszíne. A látogatópark a nem nyári forgalom szempontjából a helyiek szerint kiemelten fontos. Az ügy súlyát jelzi, hogy Szarvas korábbi és 2024. október 1-jével beiktatott fideszes városvezetése is egyértelműen a Lázár János-féle tervezet ellen foglalt állást.
„Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testülete hozott egy döntést korábban, amely döntés két részből áll. Az egyik rész az, hogy megpróbáljuk elérni azt, hogy ez a kastély kikerüljön ennek a törvénynek a mellékletéből, és ha ez nem sikerül, akkor pedig Szarvas Város Önkormányzata kéri tulajdonába ezt a kastélyt, és ennek a folyománya az, hogy továbbra is szeretné átadni a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak működtetésre, használatra” – részletezi stratégiájukat Szarvas kormánypárti polgármestere, Hodálik Pál.
Információink szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium az év végéig átadta az önkormányzatnak a kastély tulajdoni jogát, így vélhetően itt végül nem lesz magánosítás. Ugyanakkor a kérdés felmerült, hogy miért került egyáltalán a listára ez a komplexum.
Nádasladány
Egy másik eladásra váró kúria a Fejér megyei Nádasdladányban található Nádasdy-kastély. A Nádasdy-család a XIX. század második felében építtette a kastélyt, a Nemzeti Kastélyprogram egyik kiemelt beruházása volt. Most mégis úgy hírlik, egy gyógyszerészeti cég vásárolhatja meg a birtokot. „2021 őszén felajánlották, hogy megüresedett a nádasdladányi kastély vezetői pozíciója, akkor éppen másfél hónapja nyitották meg a felújított kastélyt” – emlékezik vissza Balaton Balázs, aki
bő egy évig vezette a Nádasdy-kastélyt. A felújítás itt közel kétmilliárd forintba került, és ezt tekintik az egyik legsikeresebb ilyen beruházásnak havi tízezer látogatóval. Ugyanakkor, mint ahogy Tatán és más helyszíneken, itt is azt lehet látni, hogy a felújítást nem fejezték be teljesen.
„Kétségtelen, hogy a helyszíneknél történt felújításoknál mindenhol csak a felét, egyharmadát, kétharmadát végezték el. Erre nem tudok válaszolni, hogy mennyivel lett volna több bevétel, mennyivel lehetne nyereségesebb, ha például a Nádasdy-kastélynak nem a felét újítják föl, hanem ott van a másik fele, egy bizonyos Schmidegg-szárny, ami ugyanolyan lepusztult állapotban van, ahogy ’45-ben vagy ’50-ben otthagyták” – magyarázza a kihagyott lehetőséget a volt intézményvezető, aki szerint különétteremmel, szálláshelyek létrehozásával vonzóbbá lehetett volna tenni a helyszínt rendezvények, például esküvők számára. „Bizonyos okokból kifolyólag nem jött az EU-ból több olyan, felújításra szánható pénz, amit ebbe bele lehetett volna tenni” – indokolja a félkész projektet Balaton Balázs.
Veszteséges veszteségek
Bár a Magyarországon egyedinek számító Tudor-stílus relatíve sok embert vonz, a Telex által kikért adatokból jól látszik, hogy 2019 óta mindig veszteséges a Nádasdy-kastély. Tavaly 21 millió forint mínuszban zárták a fenntartói évet. Ugyanez igaz hat másik most eladásra kínált helyszín esetében is. A kivétel a dégi Festetics-kastély, ahol szűk tízmilliós volt tavaly a nyereség, de Füzérradványban és Majkon a kétszázmillió forintot közelíti a veszteség, és Szabadkígyóson is százmillió forint fölött áll.
A hivatali idejére jellemző elvárásokat úgy írja le a volt intézményvezető, hogy sosem volt elvárás a nyereséges működés. A cél az volt, hogy „a látogató elégedetten, mosolyogva távozzon, a felújított kastélyokat, várakat nézzék meg, fogyasszanak, vásároljanak a shopból”.
Bár a törvényről először 2023 tavaszán értesülhettünk, már 2022-ben jártak Nádasdladányban az említett, nagy hagyományokkal rendelkező gyógyszergyár képviselői terepszemlén. Balaton Balázs alapvetően támogatja a privatizációs törekvést, mert szerinte bárki jön, jobb gazdája lesz a kastélynak, mint az állam, amely a pár ezer forintos költségek előzetes jóváhagyását is megkövetelte.
A törvény különböző módosításai után már biztosítani kell a park egész éves látogathatóságát, a belső tereket az év háromszáz napjában elérhetővé kell tenni, az új tulajdonosnak pedig vállalnia kell az ingatlan felújítását, karbantartását és üzemeltetését. Tehát ha oligarcha, ha óriáscég veszi meg a kastélyokat, akkor sem történhetne meg
„Én nem gondolom, hogy Mészárosné Andrea fogja ott hintáztatni a kis unokákat másfél év múlva a dégi kastély parkjában. Ez szerintem egy disztópia, ellenzéki disztópia, de azzal én számolok, hogy közép- és hosszú távon szépen lassan ezt a békát meg fogják főzni, és egyszer csak azon veszik észre magukat a szabadkígyósi, a dégi, a nádasdladányi meg az edelényi polgárok, hogy hoppá, tavaly még be lehetett menni ebbe a terembe, most már nem lehet bemenni. Tavaly még be lehetett menni hét közben a parkba, most már nem lehet bemenni hét közben a parkba, tehát szépen lassan, néhány éven belül úgy fogják alakítani, hogy a széles nézőközönség számára meg a kultúraértő, kastélykedvelő közönség számára ezek elérhetetlenek lesznek” – fogalmazza meg borúlátó prognózisát a momentumos Stummer János.
Nem optimistább az MMM politikusa, Regős Mátyás sem: „az üzleti haszon azt jelenti, hogy meg kell emelni a belépti díjakat, ami viszont nagyon sok embert – pláne ebben a régióban – elzárna. Ez a helyieknek egy olyan kirándulóhely, ahová kismamák, kisgyermekes szülők rendszeresen bérlettel járnak ki, sűrűn megfordulnak. Ez a lehetőség sokak számára akkor ugrik”.
Kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot a témában, de riportunk megjelenéséig nem tudtunk interjút egyeztetni velük.
Itt tudja megnézni a teljes videót:
