„Az ember nem attól lesz hazafi, hogy jelszavakat hirdet – mondja az orosz iskolák felső tagozatos tanulóinak szóló, új kötelező tanóra szövege. – Az igazán hazafias emberek készek fegyverrel a kézben megvédeni a hazájukat.”
A „hazafias nevelés” már 2005 óta jelszó Vlagyimir Putyin elnök Oroszországában. Most azonban, hogy folytatódik Moszkva Ukrajna elleni háborúja, és Oroszország farkasszemet néz a Nyugattal, az ország megduplázza a hazafiság hangsúlyozását az iskolákban. A szeptember 1-jén induló új tanévvel az oktatási minisztérium Fontos beszélgetések címmel minden hétfőn – a nap első órájaként – heti kötelező tanórát indít.
Azért, hogy megmutassa, mennyire fontosak ezek az új beszélgetések a Kreml számára, Putyin maga indította útjára a kezdeményezést azzal, hogy az első tanítási napon a nyugati Kalinyingrádi exklávéban külön átvilágított és előzetesen karanténba helyezett iskolásokkal tartotta meg az órát, amelyet az ország összes iskolájában közvetítettek.
Bár a gyerekek egyike sem kérdezte Putyint az ukrajnai háborúról, ő maga igyekezett felvetni a témát, megismételve a Kreml hamis narratíváit az úgynevezett különleges katonai műveletről.
„Mindenki azt mondja, hogy Oroszország ma valamiféle agressziót hajt végre – mondta Putyin. – Senki sem tudja vagy érti, hogy a 2014-es ukrajnai államcsíny után a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régió lakói, legalábbis a többségük, valamint a Krím lakossága nem akarta elismerni a puccs eredményét. A mi célunk, katonáink és a donbászi milíciák küldetése a háború befejezése, az emberek védelme és természetesen magának Oroszországnak a védelme.”
Janukovics Moszkva-barát ukrán elnök 2014-ben elmenekült az országból, miután megpróbálták erőszakkal leverni a Majdan néven ismert, Európa-barát, korrupcióellenes tüntetéseket. Az események olyan összecsapásokban csúcsosodtak ki Kijevben, amelyeket orosz tisztviselők puccsnak tituláltak (azzal érvelve, hogy elüldözték a korrupcióval vádolt, de demokratikusan megválasztott Janukovicsot).
Bár tagadja, hogy agresszor lenne, Oroszország februárban több százezer katona bevonásával hatalmas inváziót indított Ukrajnában. Katonáit többször vádolták civilek elleni támadással és más háborús bűncselekményekkel.
Putyin és a gyerekek az elnök megjegyzései után együtt énekelték el a nemzeti himnuszt.
Április óta az orosz iskolák – kissé az elterjedt, de nem kötelező amerikai mintát követve – minden napot ünnepi módon a nemzeti zászló előtt és a nemzeti himnusz eljátszásával kezdenek. Idén azonban a szertartás hivatalosabbá és intézményesebbé vált. A nyár folyamán a kormány egymilliárd rubelt különített el arra, hogy az ehhez szükséges jelképekkel szereljék fel az iskolákat, júniusban pedig az oktatási minisztérium hivatalos kézikönyvet adott ki az eljáráshoz.
Negyedik osztályig hazaszeretet, utána már Ukrajna is
Szeptember 5-től kezdve a Fontos beszélgetések-foglalkozásokat heti rendszerességgel tartják meg az orosz iskolák minden szintjén, bár az órák tartalma korosztályonként eltérő. A részletes óraterveket az interneten tették közzé. A minisztérium filmeket és egyéb anyagokat készít elő az órákhoz.
A legkisebbeknek Oroszország természeti csodáiról mesélnek majd, míg a harmadik és negyedik osztályos gyerekeknek azt tanítják, hogy az embernek támogatnia kell hazáját, és dolgoznia kell a gazdagításáért és szépítéséért. Az e csoportnak szóló óravázlatban olyan jelszavak megvitatása szerepel, mint „Nem félelmetes meghalni a hazáért”, „Szeresd a hazádat, szolgáld a hazádat” és „A haza boldogsága többet ér az életnél”.
Az oktatás tájékoztatja a diákokat, hogy az Ukrajnában harcoló katonák „az igazi hazafiság példáját” nyújtják, és a Kreml nyelvezetét használva a „kijevi rezsimről” beszél, és a részben Oroszország ellenőrzése alatt álló Donbász lakosságának zaklatásáról.
A háború további indokai között szerepel Ukrajna lefegyverzése és „a NATO katonai bázisainak Ukrajnában való létrehozásának megakadályozása”, egy olyan lépés, amelyre a nyugati katonai szövetségnek sem a tavaly téli invázió előtt, sem azt követően nem voltak nyilvánvaló tervei.
A lecke célja „az orosz nemzet kulturális és történelmi egységének megértése és az egység megőrzésének fontossága, valamint a haza iránti szeretet és a hazára való büszkeség megerősítése”.
Írd le és ragaszd a nyírfára, mit tehetsz a hazádért!
Az óra végén a diákoknak fel kell írniuk, hogy „mit szeretnék és tudok tenni a hazámért”, majd a választ egy nyírfára, „Oroszország hagyományos szimbólumára” kell felragasztaniuk.
Kszénia, egy moszkvai tanárnő, aki a megtorlástól való félelmében kérte vezetékneve elhallgatását, azt mondta, hogy az új leckék kellemetlen helyzetbe hozzák a tanárokat, mert a kormány „mindig új törvényeket ad ki, amelyeket gondosan alkalmazni kell, hogy ne legyen baj, amikor a »különleges katonai műveletről« beszélünk”.
„Jobban szeretném, ha az iskolában nem beszélnénk politikai témákról – mondta. – Ez az én véleményem. Hogy kellene összeegyeztetnem a személyes nézeteimet az iskola vezetőségének nézeteivel vagy azokkal a nézetekkel, amelyeket ők erőltetnek a vezetőségre? Fogalmam sincs, hogyan fogom ezt megtenni.”
Egy másik moszkvai tanár, aki orosz nyelvre és irodalomra szakosodott, és szintén neve elhallgatását kérte, egyetértett: „Ha egy tanár eltér a beszélgetések tervétől, nagyon veszélyes helyzetbe kerülhet.”
Technikailag a szülők kérhetik, hogy gyermeküket felmentsék a Fontos beszélgetések alól, de még nem tudni, hogy élnek-e a jogukkal.
„Meg kell néznünk, mi történne, ha… – mondta Ksenya. – Lehet, hogy az felhívná az iskola vezetőségének figyelmét a problémára.”
„Hálás vagyok a hazámnak, és nem várok tőle cserébe semmit”
2021 elején bejelentették, hogy egy új, iskolaigazgatói tanácsadói pozíciót hoznak létre a diákszervezetek és a hazafias nevelés megvalósításának felügyeletére. Akkoriban a kritikusok azt mondták, hogy a kormány „politikai komisszárokat” telepít az orosz iskolákba. Az új pozíció a Gyermekkor navigátorai nevű program része, amelyet a Nasi nevű, Putyin-párti ifjúsági mozgalom egy korábbi aktivistája vezet.
A Fontos beszélgetések óra bevezetése azután következik, hogy a korábbi években ad hoc jelleggel próbálták rávenni az iskolákat az ilyen órák bevezetésére – mondta Kiamran Manafli volt földrajztanár, akit háborúellenes kijelentései miatt bocsátottak el.
„Osztályfőnök voltam, és ilyen órákat, filmeket és előadásokat küldtek nekünk – emlékezett vissza Manafli. – A tanárok fele egyszerűen nem használta őket, mert a gyerekeket nem érdekelte. A másik fele egyszerűen bekapcsolta a filmet, a gyerekek megnézték, majd elmentek.”
Az új órák csak a kezdetét jelenthetik egy új konformizmusnak az orosz iskolákban, mondta Szergej Csernisev novoszibirszki történész és középiskola-igazgató.
„Az oktatási minisztérium emberei nyilvánvalóan arról álmodoznak, hogy az ország összes iskolájában azonos tananyaggal azonos órákat tartanak, és Kamcsatkától Kalinyingrádig minden tanár pontosan ugyanazt mondja a gyerekeknek – mondta Csernisev. – Lényegében robottá akarják változtatni a tanárokat.”
Márciusban a Kreml egyik főpropagandistájának tartott Margarita Szimonján, az RT állami televíziós csatorna főszerkesztője jelent meg a moszkvai tanárok egy összejövetelén – mondták el források a Current Time-nak. Azt mondta, hogy a tanároknak lehet saját véleményük Putyinról és az ukrajnai háborúról, de soha nem szabad elfelejteniük, hogy az államnak dolgoznak, és kötelesek a kormány érdekeit védeni – mondták a források.
A lebombázott ukrán iskola diákjai
A kalinyingrádi iskolások előtt tartott szeptember 1-jei szereplése végén Putyin elmesélt egy beszélgetést, amelyet állítása szerint a kilencvenes években folytatott egy idős KGB-ügynökkel, akivel „közös irodája volt” valamikor nem sokkal azután, hogy belépett a rettegett biztonsági erőkhöz. Putyin azt mondta: megkérdezte a férfit, nem „sértődött-e meg”, hogy 25 évnyi külföldi titkos ügynöki munka után most egy zöldfülűvel osztozik egy irodán.
„A hazám úgy bízott bennem, ahogy nem mindenki – idézte Putyin a veteránt. – Szükség volt rám, és én hálás vagyok a hazának, nem várok tőle cserébe semmit.”
