Egyes európai vezetők hétfőn rendkívüli csúcstalálkozót tartanak Párizsban, aminek oka, hogy sokan attól tartanak: Donald Trump amerikai elnök Ukrajna és a többi szövetséges kihagyásával kíván tárgyalni Oroszországgal a háború lezárásának feltételeiről.
Az európai vezetők várhatóan egységet fognak demonstrálni, és friss javaslatokról is egyeztetnek majd Ukrajna támogatásának és a kontinens biztonságának megerősítése érdekében. „A jelek szerint az EU-államok e csoportja egyértelművé tette, hogy nem lesznek részesei egy rosszul tervezett és elhamarkodott, Trump-féle alkunak, inkább Ukrajna további támogatására fókuszálnak” – mondta Majda Ruge, a berlini székhelyű Európai Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa.
Az aggodalmak fokozódtak, mert Keith Kellogg, az amerikai elnök Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja két nappal ezelőtt kijelentette, hogy Európa nem vesz részt közvetlenül a béketárgyalásokon. Ezzel párhuzamosan kiderült, hogy amerikai és orosz tisztviselők a héten Szaúd-Arábiában találkoznak, hogy tárgyalásokat kezdjenek a háború befejezéséről – valószínűleg Ukrajna nélkül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 16-án a szomszédos Egyesült Arab Emírségekbe érkezett. Azt mondta, hogy később Szaúd-Arábiába utazik, azonban kijevi tisztségviselők szerint nincs tervben, hogy ott amerikai vagy orosz tisztviselőkkel találkozik.
Néhány nappal korábban Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy hazája már nem elsősorban Európa biztonságára összpontosít, ami szintén pofonként érte a kontinenst.
Az Egyesült Államok lépései komoly riadalmat keltenek, az európai vezetők keresik, hogyan reagáljanak erre az egyoldalú megközelítésre. Nem világos azonban, hogy a kontinens képes lesz-e túllépni mély megosztottságán, és önálló, konkrét stratégiával előállni az ukrajnai háború lezárására.
„Európa több időt töltött vitával, nyilatkozatokkal és felhívásokkal, mint azzal, hogy ténylegesen oda irányította volna a pénzét, ahol szükség van rá, és felpörgette volna az Ukrajnának adott támogatást, vagy bármilyen más, maga által választott politikát folytatott volna” – mutatott rá Ian Garner, a varsói székhelyű Pilecki Intézet Oroszország-szakértője.
Európai tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy egy elhamarkodott béke- vagy tűzszüneti megállapodás aláásná Ukrajna és tágabb értelemben véve egész Európa biztonságát.
Bár Ukrajna legnagyobb pénzügyi támogatója továbbra is Európa – megelőzve az Egyesült Államokat –, a katonai segítségnyújtás terén továbbra is elmarad az Atlanti-óceán túlpartjától.
Magyarországot és Szlovákiát leszámítva Európában igen széles körű Ukrajna támogatottsága, vannak ugyanakkor nézeteltérések is. „Technikailag mindenki ugyanazon az oldalon áll. A probléma az, hogy amikor ténylegesen megnézzük a tervek finomabb részleteit, nem mindenki ért egyet” – mondta Garner.
Az európai hadsereg létrehozása kiváló példa erre. Egyes vezetők szorgalmazzák, hogy ha létrejön a békemegállapodás, vezényeljenek európai katonai erőket Ukrajnába a biztonság garantálására. Ezt azonban mások visszautasítják, köztük Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. „Ezek az európai vezetők még mindig a lehetséges talánok csapdájában vannak. Senki sem állt elő egy olyan koherens, átfogó és közös tervvel, amely azt mondaná: Itt van, amit valóban hajlandók lennénk határozottan megtenni. Ezáltal természetesen Trump, Putyin, sőt még Zelenszkij sem veszi komolyan Európát” – vélekedett.
