Külföldi vendégmunkások százezreit szeretné évek óta idecsábítani a kormány, de eddig nem sikerült. Szeptembertől újabb könnyítés jön a nem szomszédos és nem EU-s országokból érkező migráns munkavállalóknak.
Nagyjából 250 ezer külföldi vendégmunkás behozatalát vetette fel még 2016-ban a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, amelyet a kormány – a folyamatos migránsellenes kampány mellett – támogatott.
Ez a cél eddig nem sikerült, a régióban ugyanis lényegesen több pénzt lehet keresni a magyarországiakhoz hasonló munkákkal. Szeptembertől a veszélyhelyzet végéig újabb könnyítés jön egy idei kormányrendelet alapján: nem szomszédos, unión kívüli országok állampolgárai munkaerő-kölcsönzőkön keresztül Magyarországra jöhetnek.
A munkaerőpiac e részéért Szijjártó Péter külügyminiszter lesz a felelős, írja a Népszava.
Minek jönnének ide, ha már bejöhetnek az EU-ba?
„A dolgozni akaró, tanítható emberek aránya jóval magasabb lesz náluk, mint egy átlagos magyar merítésnél”
– reklámozta például az ukrán munkavállalókat a magyar cégeknek a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) 2017-ben. A HKIK akkor azzal tervezett, hogy 2022-re ötezer olyan munkavállaló kell a megyébe, akiket külföldről kell behozni valahogy. Döntően alacsonyan képzett, betanított munkásokkal számoltak, a cégek pedig lehetőség szerint örökre letelepítenének ezeket a migránsokat.
Ismertebb példa volt még 2018-ban, amikor a Hankook magyar állashirdetésénél már előnynek számított az ukrán nyelv ismerete. A cég szerint ugyanis „bizonyos területeken” olyan sok az ukrán és a mongol dolgozó, hogy a kommunikációt megkönnyíti, ha a magyar munkavállaló is tud ukránul.
A vendégmunkások körében ugyanakkor hatalmas a fluktuáció, az ukrán és a szerb dolgozók jelentős része néhány hónap után továbbáll a magasabb fizetést kínáló nyugat-európai országokba vagy Lengyelországba, Szlovákiába – magyarázta a Népszavának László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
Elmondta, hogy a magyar bérek négyszer magasabbak, mint amennyit Ukrajnában hasonló jellegű munkáért fizetnek, de például Lengyelországban már hatszor annyit is meg tudnak keresni. Konkrétan említett egy elektronikai céget, amelynek magyarországi leányvállalatánál ugyanazért a munkáért 3,4, Lengyelországban viszont 4,7 eurót fizetnek óránként.
A szakszervezeti vezető szerint néhány hónap alatt nem lehet megfelelően betanulni, ő nem az ilyen rövidebb távú munkavállalásban látja a munkaerőpiaci problémák megoldását.
Emellett szerinte külön problémát okoz, hogy a kormány a migrációellenes kampánnyal évek óta a külföldiek ellen hergeli a magyarokat, így a kulturális különbségek nagyobb feszültséget okoznak. Emellett – mivel a munkavállalók rendre szállást és utazási lehetőséget is biztosítanak a vendégmunkásaiknak – a magyar munkavállalók sokszor úgy érzik, hogy őket kevésbé becsülik meg.
A munkaerőhiány egyes tevékenységeket sokkal inkább érint Magyarországon, így például az építőipart, a hazai autóipart és más összeszerelő üzemeket, az IT-szektort vagy az idegenforgalmat. A magasan képzett, unión kívüli munkavállalóknak viszont jellemzően nem célországuk Magyarország az MGYOSZ szerint.
Több oka is van a hazai munkaerőhiánynak az MGYOSZ korábbi érvelése szerint. Ezek közé tartozik a társadalom gyors elöregedése és az, hogy a képzett magyar fiatalok jóval nagyobb számban migrálnak külföldre, hatékonyság szempontjából pedig a magyar vállalkozások nagy része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt túlzott a munkaerőigényük.
