Donald Trump újbóli elnöksége valószínűleg tektonikus elmozdulást jelent Washington Ukrajna-politikájában, miután az elnök kinyilvánítottan béke- vagy tűzszüneti megállapodásra törekszik, egyértelműen véget akar vetni az Egyesült Államok elkötelezettségének.
Ez arra késztette az európai vezetőket, hogy megvitassák az eddig elképzelhetetlen ötleteket arról, hogyan biztosítsák Ukrajna biztonságát a háború után az Egyesült Államok részvétele nélkül.
A lista élén Emmanuel Macron francia elnök javaslata áll: telepítsenek európai katonai erőket Ukrajnába, ha megszületik a békemegállapodás.
Először csaknem egy éve került ez elő, de Trump választási győzelme után új lendületet kapott. Múlt hónapban Guido Crosetto olasz védelmi miniszter azt mondta, hogy Róma kész csatlakozni egy potenciális misszióhoz, német kollégája, Boris Pistorius pedig közölte, hogy Berlin felkészül és „forgatókönyveket tanulmányoz”. Ez a két példa rávilágít a küldetés előtt álló hatalmas akadályokra is. Antonio Tajani olasz külügyminiszter szerint koraiak még az ilyen jellegű megbeszélések.
Tekintettel a náci Németországnak a Szovjetunió – benne Ukrajna – elleni inváziójára a második világháborúban, nehéz elképzelni, hogy német erőket telepítsenek az országba.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi biztosa azt mondta: amíg Oroszország lövi Ukrajnát, addig „nincs miről beszélnünk”. Természetesen úgy értette, hogy nyilvánosan, de megjegyzése rávilágít egy másik tényezőre, amely valószerűtlenné teheti az európai katonai szerepvállalást: ez pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök.
„Szerintem semmi jele annak, hogy Putyint ebben a pillanatban egyáltalán érdeklik a tárgyalások – mondta Ian Bond, a Center for European Reform igazgatóhelyettese. – Tudják, Putyin azt hiszi, hogy győzni fog.”
Ehhez kapcsolódóan: Trump szerint Putyin tönkreteszi Oroszországot, ha nem köt békét Ukrajnával
Nehéz feladat
Bond nincs egyedül a véleményével, Trump azonban a jelek szerint nem ért egyet vele. Január 7-i mar-a-lagói sajtótájékoztatóján kijelentette: hiszi, hogy hat hónapon belül sikerül elérnie a megegyezést. De még így sincs semmi jele annak, hogy Putyin beleegyezne egy európai haderőbe.
Nicu Popescu a European Council on Foreign Relations agytröszttől más nehézséget is lát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Oroszország megakadályozhat bármilyen békefenntartó missziót. „A hagyományos békefenntartó missziókkal az a gond, hogy az ENSZ határozataihoz kötődnek, ami azt jelenti, hogy Oroszország bármikor megvétózhat vagy megszüntethet egy küldetést. Egy ilyen misszió nem korlátozódna a nyugati országokra, a világ más részeiből is lennének benne katonák.”
Popescu, aki 2021–2024-ben Moldova külügyminisztere volt, azt mondta, hogy az európai vezetők között nem a békefenntartókról folyik az eszmecsere. „Amiről szó van, az a katonai jelenlét egy újabb háború megakadályozása érdekében. Ez csapatokat jelent, nem könnyűfegyverekkel felszerelt békefenntartókat, hanem olyanokat, akik légvédelmi, elektronikus hadviselési képességekkel rendelkeznek a városok, például Odessza vagy Kijev védelmére.” Elismeri, hogy ez nagy feladat az európai hadseregek számára.
Nagy-Britannia és Franciaország hadserege a legerősebb Európában, ám mindkettő túlterhelt.
Nagy-Britanniában a 2001. szeptember 11-i amerikai támadások óta a hadsereg nagyrészt a terror- és lázadáselhárító műveletekre összpontosít. Az elmúlt évtizedben megnyirbálták a költségvetését. Egy nemrég készült parlamenti jelentés szerint Nagy-Britannia „nincs kellőképp felkészülve” arra, hogy fel tudjon lépni az orosz fenyegetés ellen. Júliusban Keir Starmer miniszterelnök bejelentette a védelmi stratégia felülvizsgálatát, és beismerte, hogy a brit fegyveres erők kiüresedtek.
A francia hadseregnek több a katonája a britnél, de az évek óta tartó afrikai harci bevetések próbára tették őket. Francia szakértők szerint kétséges, hogy képes-e a részvételre egy nagyobb intenzitású konfliktusban, mint amilyen az ukrajnai. „Csak hat nagy hatótávolságú rakétavetőnk maradt, nincs valódi eszközünk a drónok elleni küzdelemhez” – jegyezte meg novemberben Léo Péria-Peigné, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének munkatársa.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a háború befejezésére vonatkozó biztonsági garanciák csak akkor lesznek hatékonyak, ha az Egyesült Államok biztosítja őket. Az európai katonai jelenlét szószólói közül többen úgy látják, hogy ez csak amerikai segítséggel lenne lehetséges olyan területeken, mint a tervezés, a logisztika és a hírszerzés.
Politikai korlátok
A katonai korlátokhoz politikaiak is csatlakoznak. Vajon az európai kormányok valóban hajlandók lennének jelentős erőket telepíteni Ukrajnába Oroszország akarata ellenére és az Egyesült Államok közvetlen részvétele nélkül? Az ötlet népszerűtlen lehet; a nyugat-európai közvélemény-kutatások következetesen alacsony támogatottságot mutattak a csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban.
Óriási a kockázata annak, hogy egy ilyen kontingenst küldjenek még nem harci szerepkörben is. Meg kellene határozni a harcra vonatkozó szabályokat, így például hogy miként kell reagálni, ha az oroszok lőnek rájuk, a halálos áldozatok pedig óriási politikai következményekkel járhatnak.
Macron már így is nagyon nehéz helyzetben van, miután elvesztette többségét a francia Nemzetgyűlésben, Starmer tizennégy év ellenzéki munka után csak most juttatta vissza az ország élére a Munkáspártot. Mindkét vezetőnek sok a vesztenivalója, ha katonáik közvetlenül érintettek lennének a véres ukrajnai válságban.
Sokan hívják fel a figyelmet egy lehetséges eszkaláció veszélyére is. Ez volt az egyik oka annak, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök kormánya kizárta a katonai jelenlétet Ukrajnában.
Ennek ellenére egyes elemzők azt bizonygatják, hogy a helyzet annyira rosszra fordulhat a harctéren, hogy az európai vezetők cselekvési kényszert érezhetnek. „Lengyelország esetében Ukrajna összeomlásának kilátása, az, hogy több millió menekült áramlik át, és orosz erők közelednek a határhoz, sokkal, de sokkal rosszabb annál, mint hogy most többet kell tenni Ukrajna jelenlegi frontvonalainak megerősítéséért – mondta Ian Bond. De hozzátette: – Nagyon-nagyon messze vagyunk ettől.”
