Hivatalos vizsgálatot indított a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Kriszcina Cimanouszkaja belarusz sprinter ügyében, akinek több európai uniós ország is vízumot ajánlott, miután kritikus megjegyzései miatt erőszakkal haza akarták küldeni a tokiói ötkarikás játékokról.
A szervezetnek ki kell vizsgálnia a történteket, meg kell hallgatnia minden érintettet, mielőtt lép az ügyben – mondta kedden Mark Adams, a NOB szóvivője, miután előző nap már felkérték az Aljekszandr Lukasenka elnök legidősebb fia által vezetett Belarusz Olimpiai Bizottságot, hogy válaszoljon a vádakra.
A 24 éves atléta a tokiói lengyel nagykövetségen kapott hétfőn menedéket, miután a japán főváros repülőterén előző nap segítséget kért a helyi rendőrségtől, elkerülve ezzel, hogy akarata ellenére feltegyék őt egy repülőjáratra Isztambul felé.
Cimanouszkaja hétfőn indult volna a nők 200 méteres vágtaszámában. Elmondása szerint azt követően távolították el az atlétaválogatottból, és próbálták hazatoloncolni, hogy bírálta a belarusz edzőket. Mint közölte, attól fél, hogy bebörtönzik, ha hazatér Minszkbe, miután az illetékesek „egyértelművé tették”, hogy büntetés vár rá.
A nő reményét fejezte ki, hogy folytathatja a pályafutását, hiszen véleménye szerint ilyen fiatalon még legalább két olimpián indulhatna, azonban kiemelte, hogy jelenleg a biztonsága a prioritás. „Egyelőre csak szeretnék biztonságban megérkezni Európába, és találkozni azokkal, akik segítettek, és majd utána eldöntöm, mi legyen a következő lépés” – jelentette ki.
Mark Adams elmondta, hogy a sportoló többször is biztosította őket afelől, hogy már biztonságban érzi magát. Várhatóan jövő héten szállítják Lengyelországba, ahol humanitárius vízumot kapott.
„Megbizonyosodtunk arról, hogy Kriszcina Cimanouszkaja biztonságban van, és ha kell, felajánljuk neki a lehetőséget, hogy folytassa a karrierjét” – írta a Facebookon Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.
A nő férje arról számolt be, hogy ő is elmenekült Belaruszból, jelenleg Ukrajnában van, és reméli, hogy hamarosan csatlakozhat a feleségéhez.
Senki sincs biztonságban
A történtekkel kapcsolatban sokan hangsúlyozták, hogy ez újabb epizód a másként gondolkodók ellen folytatott belarusz kormányzati hadjáratban.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Lukasenka rezsimje jól láthatóan el akarja nyomni azokat, akik élnek a szólásszabadság jogával. „Az ehhez hasonló cselekedetek sértik az olimpia szellemét és az emberi jogokat, ezért nem lehet őket eltűrni” – fogalmazott.
Az incidenst Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője is elítélte, mondván, a belarusz hatóságok a jelek szerint a társadalom egyetlen szegmensét sem kímélik.
Szvjatlana Cihanouszkaja belarusz ellenzéki vezető azt közölte a CNN hírtelevízióval, hogy nemzetközi védelmet fognak kérni a sportoló számára, akit „nemzeti hősnek” nevezett.
Lengyelország mellett Csehország és Franciaország is felajánlotta támogatását a belpolitikai ügyekben eddig nyilvánosan nem megszólaló atlétának.
A Belarusz Olimpiai Bizottság azt írta közleményében, hogy Kriszcina Cimanouszkaját „érzelmi, pszichológiai állapota miatt” orvosi tanácsra távolították el a válogatottból.
Januárban a belarusz sportközösség csaknem 350 tagja írta alá azt a nyílt levelet, amelyben a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítését és a politikai foglyok szabadon bocsátását sürgették.
A posztszovjet tagköztársaságot 1994 óta vaskézzel vezető elnököt, Aljekszandr Lukasenkát a NOB tavaly eltiltotta az olimpiai eseményektől.
Erősödő feszültség
Belaruszban a tavaly augusztusi, sokak szerint elcsalt elnökválasztást követően hónapokon át tömegdemonstrációkon követelték az emberek Lukasenka távozását. A rendőrség keményen fellépett a tüntetők ellen, csaknem harmincezer embert őrizetbe vettek, többen meghaltak, sokan még most is rács mögött vannak. Az országban azóta is belpolitikai káosz uralkodik.
A nyugati világ nagy része nem hajlandó legitim elnökként elismerni a 66 éves Lukasenkát, és számos szankciót is elrendeltek Belarusz ellen.
Az Európai Unió nemrég tovább szigorította büntetőintézkedéseit a rezsim gyengítése céljából, miután a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó május 23-i járatát földre kényszerítették Minszkben, és őrizetbe vették a gépen utazó Raman Prataszevics belarusz ellenzéki újságíró-aktivistát és orosz barátnőjét.
