Jövőre már csak kerületenként néhány gyűjtőponton, egy évben néhány napon át lesz lehetőség a lakossági hulladék lerakására Budapesten, legalábbis, ha megvalósul a MOHU terve – tudta meg a Szabad Európa. A kerületi polgármesterek párthovatartozástól függetlenül felháborodtak.
Úgy tűnik, jövőre a budapestiek búcsút mondhatnak annak a kényelmes gyakorlatnak, hogy évente egyszer a házuk, lakásuk elé tehetik ki a fölöslegessé vált (és nem veszélyes) hulladékot, amit a Fővárosi Közterület-fenntartó munkatársai kukásautókba pakolnak és elszállítanak. Az utcán – akár a belvárosban, idegenforgalmi szempontból frekventált részen – felhalmozott lomkupacok persze kelthettek visszatetszést, de nagy kérdés, hogy az állami hulladékkezelő, a MOHU tervezett, új gyakorlata javít-e bármit a helyzeten.
A Szabad Európa több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy a Molhoz tartozó társaság jövőre alapvető változást vezetne be a lomtalanításban: 2025-től már kerületenként csak néhány gyűjtőponton folyna a hulladék begyűjtése, ide pedig a lakóknak maguknak kellene valahogy elszállítaniuk a kidobni kívánt lomot. Ez praktikusan úgy nézne ki, hogy a MOHU előre értesítené egy-egy kerület lakóit, hogy egy adott időszakban (forrásaink szerint ez valószínűleg egy hét lesz) a kerület néhány közterületén (jellemzően parkolókban) áll majd néhány kukásautó, amelyekbe a kukások bepakolják és elszállítják. Ha valaki nem képes megoldani, hogy elszállítson vagy elszállíttasson mondjuk egy kitört lábú asztalt vagy elnyűtt kanapét, annak a jelek szerint a nyakán fog maradni.
Nincs ok a változtatásra
A Fővárosi Közterület-fenntartó egyik illetékese szerint nincs ok változtatni a már bevált gyakorlaton. „Az FKF-nek nem okozott gondot a lomtalanítás megszervezése és lebonyolítása, van hozzá elegendő kapacitásunk. A MOHU most arra hivatkozik, hogy az új rendszer olcsóbb lesz, amiben biztosan igazuk van, de azért lesz majd olcsóbb, mert az emberek nagy része egyszerűen nem fogja tudni elvinni a lomjait a gyűjtőpontokra, így sokkal kevesebb kukásautó és kukás kell majd a korábbiakhoz képest. Emellett – ebben szinte biztos vagyok – rengetegen fognak majd illegálisan megszabadulni a lomjaiktól, akár úgy, hogy leviszik a hozzájuk legközelebb eső park szélére” – mondta forrásunk.
Ehhez kapcsolódóan: Alvállalkozó: „Nem sikerült megértetni a MOHU-val, hogy a hulladék nem olaj”
Arról egyelőre ellentmondó információk jutottak el hozzánk, hogy a MOHU egyeztetett-e a kerületi önkormányzatokkal. Volt olyan polgármester, aki igennel válaszolt a kérdésünkre, más azonban azt mondta, tőlünk értesült a tervről, sőt olyan kerületi vezető is volt, aki elmondása szerint az elmúlt hetekben más témáról tárgyalt a MOHU illetékeseivel, de az új lomtalanítási rendről egy szót sem mondtak. Lapunk emiatt a MOHU-t, több kerületet, a Budapesti Közművek Zrt.-t, a Fővárosi Közgyűlés illetékes bizottságának elnökét és kerületi polgármestereket is megkeresett.
„Kényelmetlenebb, komplikáltabb”
„Meg tudom erősíteni, hogy a MOHU másképp tervezi a lomtalanítást jövőre” – írta válaszában Baranyi Krisztina. A IX. kerületi polgármester nemrég tárgyalt a MOHU vezetőjével, „aki vázolta nekem az új elképzelésüket”. Szerinte a gyűjtőpontos rendszer „biztosan kényelmetlenebb és komplikáltabb lenne a mostani rendszernél, hiszen az időseknek vagy a mozgásukban korlátozottaknak is messzebbre kell vinniük a lomjaikat, nem tehetik le a saját házuk előtt. A lomtalanítás nem csak kényelmi kérdés. Ilyenkor lehet megszüntetni a felesleges, esetenként tűz- vagy balesetveszélyes lomkupacokat a házak függőfolyosóin, udvarain, pincéiben.”
Ehhez kapcsolódóan: Nem fogadta el a szaktárca a Mol hulladékos cégének a beszámolóját
A polgármester ezért a tervet rossznak és átgondolatlannak tartja, és ezt közölte a MOHU vezetőivel is. „Abban sem vagyok biztos, hogy Ferencvárosban van elegendő olyan helyszín, amit autóval meg lehet közelíteni, és le is lehet keríteni erre a célra.” Abban ellenben biztos, hogy „lesznek olyanok, akik nem fogják kidobni a lomjaikat. Az újfajta lomtalanítás nagyobb felfordulást és gondot fog okozni, mint a mostani. Így többet kell majd takarítani a lomtalanítás után, többen fognak illegálisan szemetet elhelyezni az utcán vagy a zöldterületeken. Ezeket eltakarítani és elszállítani pedig, lássuk be, sokkal több pénzébe kerül majd a kerületnek, mint a mostani megoldás, ami szerintem működik, és az emberek is szeretik. Ezúton is kérem a MOHU-t, hogy gondolja át, szükség van-e egy jól működő rendszer megszüntetésére.”
Jó az eddigi rendszer
Szász József, a XVI. kerület fideszes alpolgármestere közölte, hogy a MOHU és a BKM képviselői októberben egy személyes találkozón tájékoztatták őket a lomtalanítás átszervezésének szándékáról. „A témával kapcsolatban más, a részleteket is tartalmazó, írásos tájékoztatást nem kaptunk” – írta, hozzátéve, hogy „a fővárosi önkormányzat, a kerületi önkormányzatok és a közreműködő szervezetek (MOHU, BKM) többkörös egyeztetőfórum keretében egyeztetnek az állami hulladékgazdálkodási közfeladat-ellátás kapcsán felmerülő kérdésekről”. A lomtalanításról januárban lesz még egy megbeszélés, de a XVI. kerület vezetése úgy látja, hogy „a kerületi közbiztonságért, valamint a köztisztaságért felelős szervezetek hagyományosan jól működő együttműködésének köszönhetően a házhoz menő lomtalanítás jól működik”.
Ehhez kapcsolódóan: A milliárdos profit ellenére a Mol hulladékos cége kompenzációt kért az államtól
Az Újbudát DK-s színekben vezető László Imre azt írta a Szabad Európának, hogy a MOHU „egy hónappal ezelőtt felkereste valamennyi fővárosi önkormányzat szakmai vezetését ezzel az elképzeléssel. Újbuda, ahogy a legtöbb önkormányzat, tiltakozását, illetve kétségeit fejezte ki a tervvel kapcsolatban. Magam is úgy vélem, hogy a lomtalanítás ilyen irányú átszervezése nem szolgálja a budapestiek, ezen belül az újbudaiak érdekeit. A tervek szerint a XI. kerületben három–öt csomóponti gyűjtésben gondolkodik a MOHU, ami egy ilyen nagy lélekszámú település esetében teljesen elfogadhatatlan.”
„Nem tudom elfogadni”
László Imre is azt gondolja, hogy „az új rendszer következtében drasztikusan meg fog növekedni a lomok illegális kihelyezése, amelynek összegyűjtése a helyi önkormányzatok köztisztasági cégeinek – a XI. kerületben a Prizma Kft.-nek – a feladata lesz.” Emiatt „Újbuda polgármestereként tiltakozom az elképzelés ellen, amely a kerület lakói számára semmilyen előnnyel, kizárólag hátrányokkal járna” – írta.
Horváth Tamás, a XVII. kerület fideszes polgármestere szerint az elmúlt időszakban több – a budapesti kerületeket is érintő – kérdésben folytattak egyeztetést a MOHU-val, mint például a hulladékudvarok, a REpontok vagy a lomtalanítás, de ezeken „nem hangzott el olyan információ”, amellyel megkerestük őt. „Amennyiben ez a MOHU álláspontja, azt természetesen nem tudom elfogadni” – írta.
Ehhez kapcsolódóan: Ellenőrzés: egy magáncég felbérelte az adóhivatalt
A Józsefvárost vezető Pikó András azt írta: az önkormányzat december 10-én kapta meg a MOHU-tól a 2025-ös lomtalanítás koncepcióját, „amit jelenleg vizsgálunk. (…) Az önkormányzatnak a lakók kényelme a legfontosabb szempont. Amennyiben az Energiaügyi Minisztérium változtatni akar az eddigi gyakorlaton, akkor természetesen biztosítania kell annak hatékony, humánus, szolidáris működtetését is.”
„Bízom benne, hogy nem valósul meg a lomtalanítás rendszerének ilyen jellegű átalakítása, erről egyeztettem a MOHU-val is, és javasoltam tesztüzemben kipróbálni a nálunk is jól bevált gyakorlatokat – írta a II. kerület polgármestere is. Őrsi Gergely megemlítette, hogy a kerületben az elmúlt években saját forrást is felhasználva több helyen vezettek be konténeres lomtalanítást (jellemzően sétálóutcákban, például a Lövőház utcában), ahol nem egyszerű kihelyezés volt, hanem egyenesen a konténerbe tehették az beférő lomot, így jelentősen csökkent a rendetlenség, a szétszórt hulladék mennyisége, és könnyebb volt a lomtalanítás utáni takarítás. – Terveink között szerepel a házhoz menő lomtalanítás bevezetése is, főleg külső, kevésbé sűrűn lakott területrészeken. Ennek lényege, hogy az érintett területeken szomszédaink meghatározott mennyiséget előre egyeztetett időpontban egyénileg is kihelyezhetnek. Így nem kell igazodni a lomtalanítás időpontjához, és nem jelennek meg egyszerre a lomok a közterületen.”
Elutasító bizottsági elnök
A Fővárosi Közgyűlésben a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság foglalkozik a lomtalanítással. A testület elnöke, Vitézy Dávid megkeresésünkre közölte: a szakbizottság elnökeként számos kerületi polgármesterrel konzultált az elmúlt hetekben, és csak olyan véleményt hallott, amely „az autó nélkül élő, idős, nehezen mozgó lakótársaink miatt nem támogatja a házhoz menő lomtalanítás megszüntetését és koncentrált pontok kialakítását. (…) A Podmaniczky Mozgalom a budapestiek érdekeit tartja elsődlegesnek minden kérdésben, így ez ügyben is azon az állásponton vagyunk, hogy csak akkor lehet a lomtalanítás mai, bevált rendszerén változtatni, ha a szükséges társadalmi egyeztetések megtörténtek, és ezek alapján az intézkedés a budapestiek nagy többségének támogatását élvezi – ezt nem látjuk jelenleg biztosítottnak.”
Koncesszió harmincöt évre
Magyarországon 2023. július 1-jén rajtolt el az új hulladékkoncessziós rendszer. A kormány egy pályázat után harmincöt éves időtartamra leszerződött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol). Ennek értelmében az olajipari vállalat leánycége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) koordinálja a kommunális (lakossági) szemétszállítást és az intézményi (ipari) hulladékbegyűjtés, -feldolgozás, -kezelés nagy részét.
Tudni kell a hulladékkoncesszióról, hogy az állam úgy adta át a rendszer működtetését a MOHU-nak harmincöt évre, hogy a cégnek nagyrészt koordinációs szerepe van. A közszolgáltatási résztevékenységhez tartozik a lakossági, vagyis a kommunálisszemét-szállítás és a hulladékudvarok működtetése. Ez korábban állami és önkormányzati feladat volt, a Mol koncessziós vállalata egyszerűen átvette a cégeket a munkásokkal és a kukásautókkal együtt. Lényegében ugyanazok végzik a munkát, akik eddig, az alaptevékenységben nem sok minden változott.
A MOHU megkapta a korábban szabadpiaci elven működő intézményi résztevékenységet. A cégeknél keletkező csomagolási vagy a gyárakban keletkező egyéb fa-, papír-, műanyag- és fémhulladékok tartoznak ide. Ezért korábban versengtek a cégek, hiszen pénzt fizettek a hulladékért, amelyet kezelés után értékesítettek. A koncessziós rendszer előtt egy cég tendert írt ki a hulladékos cégeknek, hogy ki ad több pénzt érte, ma már csak a MOHU-nak adhatják el annyiért, amennyiért átveszi, viszont nagy valószínűséggel ugyanaz a vállalat szállítja el – most már a MOHU alvállalkozójaként, ahogy ők fogalmaztak: bérmunkásaként – a hulladékot, amelyik eddig.
Idén ugyanakkor elindult a betétdíjas italospalackok visszaváltási rendszere, amely új tevékenység, a MOHU kezdte.
