Példa nélküli szintet értek el a támadások a kormánypárt bírálóival szemben a kaukázusi országban a széles körben kritizált jogszabály két hónappal ezelőtti benyújtása óta. Kormányzati tisztségviselők elismerték, hogy listát készítettek az ellenségeikről, akiket módszeresen célba vesznek.
Május elején Nino Zuriasvili veterán oknyomozó újságíró arra érkezett meg az általa vezetett hírportál, a Studio Monitori irodájába, hogy az épület falait őt ábrázoló plakátok borították azzal a felirattal, hogy „Nincs helye ügynököknek Georgiában”. Emellett felfújták a szerkesztőségnél, hogy „Ügynökközpont”.
Másnap hasonló posztereket talált a lakásánál, továbbá megrongálták az autóját is, amelyre péniszeket festettek, és ráírták, hogy „ribanc”.
A nő szerint a támadások fő oka, hogy nyíltan tiltakozását fejezte ki a „külföldi befolyás” visszaszorítását célzó, orosz mintára bevezetett törvény ellen. Felidézte, hogy nem sokkal a vandál cselekedetek előtt késő éjszaka többször telefonon hívták ismeretlenek, akik káromkodva szidalmazták.
Számos hasonló esetről érkeztek hírek az utóbbi hetekben Georgiában. A bírálók és az áldozatok szerint kormányzati irányítású megfélemlítési és erőszakhadjárat folyik azokkal szemben, akik szót emeltek a vitatott jogszabály ellen.
A kampány szédítő sebességgel indult el. Ez – több új elnyomó törvénnyel, illetve a hagyományos európai és amerikai partnerekkel szembeni példátlan támadásokkal párosulva – új irányt jelez az országnak.
„Próbálnak minket bezáratni”
Zuriasvili újságírói tevékenysége huszonöt éve tüske a hatalom körme alatt, ennek megfelelően már Eduard Sevardnadze elnöksége alatt halálos fenyegetéseket kapott. Ennek ellenére úgy véli, hogy most van az eddigi legnagyobb veszélyben a pályafutása. „Próbálnak minket bezáratni” – fogalmazott.
Hasonló mintájú vandalizmusról és fenyegetésekről számolt be számos médiaorgánum és jogvédő csoport vezetője. Több ellenzéki politikust fizikailag is megtámadtak, sőt rengeteg olyan hétköznapi ember is fenyegető hívásokat kapott, aki részt vett az utóbbi hónapok tüntetésein.
Tamar Oniani, a Fiatal Georgiai Jogászok Egyesülete által működtetett jogsegélyszolgálat igazgatója közölte, hogy a törvény két hónappal ezelőtti beterjesztése óta „olyan emberijog-sértéseknek voltak a szemtanúi, amilyeneknek korábban nem”.
A tiltakozásokon sokakat súlyosan megvertek a rohamrendőrök, ami korábban szinten ritkaságszámba ment a dél-kaukázusi országban. Oniani hangsúlyozta, hogy a rendfenntartók „még csak nem is viseltek maszkot. Pontosan tudták, hogy vannak kamerák, de nem tartottak tőle. (…) Ez egyértelmű jele annak, hogy biztosítékaik voltak a büntetlenségre” – vélekedett.
Bár a hatóságok eljárást indítottak a zaklatások és a támadások ügyében, sokak szerint ez csupán látszatintézkedés, ténylegesen nem kívánják megtalálni vagy felelősségre vonni a tetteseket.
„Van egy listánk”
A kormányzó Georgiai Álom tagadta bármifajta részvételét a támadásokban és a megfélemlítésben, de magas rangú tisztségviselők elismerték, hogy adatbázisokat állítanak össze a kormánnyal szemben állókról. Egy rendőri vezető a tüntető fiatalok megverésével kapcsolatban feltett riporteri kérdésre azt válaszolta: „Nem verek fiatalokat, gazembereket verek (…) Van egy listánk, majd megmutatom.”
Dito Samharadze kormánypárti képviselő május 31-én közzétett egy listán a Facebookon azokról a szervezetekről és pártokról, amelyek „zaklatják” a kormányzó pártot. „Akármit is terveztek ellenünk, ezerszeresen fogjuk visszaadni” – figyelmeztetett.
A felsorolt csoportok többségét – például a Studio Monitort – a bejegyzés kiírásáig már megtámadták, mások ezt követően kerültek a célkeresztbe.
Oniani szerint a törvényhozó posztja felér a kormány bűnösségének elismerésével. „Állami szervezésű erőszaknak tekintjük mindezt. Nyíltan kimondta” – jelentette ki.
Zuriasvili közölte, hogy elküldte Samharadze bejegyzését bizonyítékként az ügyében eljáró rendőrnek arra vonatkozóan, hogy ki rendelte meg a támadást. Elmondta, hogy a rendőr „fiatal, komoly srác”, ennek ellenére a felettesei minden bizonnyal nem fogják engedni az érdemi nyomozást.
A nő a támadások végrehajtását a tituski számlájára írta. A szó a 2013-as ukrajnai forradalom alatt terjedt el, és a kormány által alkalmazott verőembereket, gengsztereket takarja.
Putyin-pillanat?
A Szabad Európa georgiai szerkesztősége szerint legkevesebb tizenhét médiaorgánum és civil szervezet irodáját rongálták meg eddig a megfélemlítési kampány során. Emellett hat különböző párt tíz irodáját vették célba, és legalább öt ellenzéki vezetőt fizikailag is megtámadtak.
Az ország adatvédelmi hatósága több mint négyszáz esetet továbbított az ügyészségnek fenyegető telefonhívásokkal kapcsolatban, ez azonban a valódi számnak mindössze töredéke lehet Oniani szerint, ugyanis az érintettek legtöbbje nem tesz bejelentést.
