A második szakaszba léptette csütörtökön az Európai Bizottság a magyar szuverenitásvédelmi törvény miatt még februárban indított eljárást, két hónapot adva az Orbán-kormánynak a korrigálásra. A Szuverenitásvédelmi Hivatal sorsa valószínűleg az Európai Bíróságon dől majd el.
Indoklással ellátott véleményt küld Magyarországnak a szuverenitásvédelmi törvény miatt februárban indult kötelezettségszegési eljárás keretében az Európai Bizottság, amelyet nem győzött meg a magyar kormány válasza. A testület továbbra is fenntartja, hogy az ország a szuverenitásvédelmi törvény elfogadásával megsértette az uniós jogot. Ez az eljárás második szakasza. Ha a kormány két hónapon belül nem ad elfogadható magyarázatot, illetve nem korrigál, akkor a következő lépés valamikor kora ősszel a kereset benyújtása lehet az Európai Bíróság előtt.
Az eljárás második szakaszba lépésével éppen egy időben jelentette meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal első jelentését az ellenzék 2022-es kampányának külföldi támogatásáról, a Szabad Európán erről megjelent cikk szerint „az ötvenes évek pártsajtóját idéző nyelvezettel”.
A bizottság csütörtöki közleményében emlékeztet rá, hogy a törvény létrehozta az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek feladata a más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett meghatározott tevékenységek feltárása és vizsgálata, ha azok sérthetik vagy veszélyeztethetik Magyarország szuverenitását; valamint azon szervezetek feltérképezése és vizsgálata, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával olyan tevékenységet folytatnak, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére vagy a választói akaratra.
A törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket és a hatályos magyar jogszabályokra vonatkozó olyan módosításokat is, amelyek egyrészt megtiltják a választásokon részt vevő jelölteknek, politikai pártoknak és egyesületeknek, hogy külföldi finanszírozást használjanak fel a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére a szóban forgó választások során, másrészt büntetőjogilag szankcionálják a külföldi támogatások választásokkal összefüggésben történő felhasználását.
Ehhez kapcsolódóan: „Ennek a törvénynek nincs helye egy demokráciában” – értékelések a „szuverenitásvédelem” első hónapjairól
Az Európai Bizottság aggályai a törvénnyel szemben
Emlékeztetőül: az Európai Bizottság szerint a magyar törvény „az elsődleges és a másodlagos uniós jog számos rendelkezését megsérti”, így
- az EU demokratikus értékeit;
- a demokrácia elvét és az EU-polgárok választási jogait;
- az EU Alapjogi chartájában foglaltak közül számos jogot, mint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelmének jogát, a véleménynyilvánításhoz és a tájékozódáshoz való jogot, az egyesülési szabadsághoz való jogot, az uniós polgárok választási jogait, a hatékony jogorvoslatra és a tisztességes bírósági eljárásra vonatkozó jogot, az ügyvédi titkokra és az önvádra való kötelezés tilalmára vonatkozó jogot;
- az adatvédelemre vonatkozó uniós előírásokat és az egységes piacra vonatkozó számos szabályt.
A Velencei Bizottság észrevételei és ajánlásai
Az Európa Tanács szakosított szerve, a Velencei Bizottság is foglalkozott márciusban a szuverenitásvédelmi törvénnyel, több ajánlással fordulva a kormányhoz a törvény módosítása céljából.
Bár a Velencei Bizottság szerint a politikai pártok és választási kampányok külföldi finanszírozására vonatkozó korlátozások bevezetése elvileg összhangban van a nemzetközi gyakorlatokkal és normákkal, a törvény rendelkezései túlmutatnak a választási kampányokon, és kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységre és a társadalmi változásokért folytatott kampányokra.
„A magyar hatóságok nem támasztották alá az ilyen széles körű megközelítés okát és szükségességét” – húzta alá a jogi szakértőkből álló testület.
A Velencei Bizottság szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal rendkívül széles és homályosan meghatározott hatáskörrel rendelkezik. Bármely jogi vagy természetes személy magánéletébe beavatkozhat, és bármilyen ellenőrzés és felülvizsgálati mechanizmus nélkül megnevezheti és megszégyenítheti.
A vélemény megfogalmazói úgy látják, hogy a szuverenitásvédelmi törvény nem nyújt elegendő garanciát a hivatal függetlenségére, hiszen az elnökét és alelnökeit a végrehajtó hatalom nevezi ki és menti fel.
A Velencei Bizottság több ajánlást is megfogalmaz, egyebek között azt, hogy a törvény Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó szakaszait helyezzék hatályon kívül, a választási törvény új rendelkezéseiben pedig pontosabban határozzák meg a tiltott tevékenységeket.
