Magyarország tavaly is az utolsó helyen végzett az uniós országok között a Transparency International korrupciós listáján. Két éve komoly reformokat ígért a kormány az uniós pénzekért cserébe, de nem sok minden változott a korrupciót mérő szervezet szerint. Két éve nyomoz például a rendőrség a fák nélküli lombkoronasétány ügyében, de még a gyanúsításig sem jutottak el. A kormányközeli Nézőpont Intézet szerint a nemzetközi szervezet rossz módszertant használ.
„Megőrizte az elmúlt években elért pozícióját Magyarország az Európai Unió tagországai között a Transparency International berlini központja által közreadott korrupcióérzékelési index 2024-es rangsorában” – közölte kedden a szervezet. Magyarország világviszonylatban hat pozíciót veszítve a 76. helyről a 82. helyre csúszott vissza egyetlen év leforgása alatt.
Magyarország 2024-ben 41 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán. 2012-ben 55 ponttal a lista 46. helyén szerepelt, az elmúlt tizenkét évben jelentősen, összesen 36 hellyel és 14 ponttal csúszott vissza a korrupciós világrangsorban. 2020-ban hármas holtverseny alakult ki Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen, majd előbb keleti szomszédunk, végül Bulgária is lehagyott minket.
„Nem túl előkelő helyen vagyunk. Burkina Faso, a Dél-afrikai Köztársaság, Tanzánia, Kuba, illetve Trinidad és Tobago szintjén állunk” – mondta kedden Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón.
Rendszerszintű korrupció
A TI Magyarország szerint az elmúlt esztendőben sem sikerült érdemi módon orvosolni a jogállamisági problémákat és visszaszorítani a rendszerszintű korrupciót. Hazánk ebből fakadóan – a hatályos európai uniós feltételességi mechanizmus keretében – végleg elveszített 1,04 milliárd eurót az országnak 2021 és 2027 között járó európai uniós felzárkóztatási keretből, ami így 20,7 milliárd euróra csökkent.
A szervezet szerint jelentős a forrásvesztés kockázata a Covid–19-járvány után létrehozott, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) néven ismert uniós gazdaságélénkítő alapnál is, amelyből Magyarországnak 10,4 milliárd euró jár. Ha nem teljesíti az RRF-források lehívásához szükséges mind a 27 intézkedést, vagy a magyar RRF-tervben nevesített projektek forráshiány miatt nem készülnek el 2026 végéig, az ország elveszítheti a teljes RRF-keretet.
Martin József Péter szerint nem állunk jól az intézkedések végrehajtásában, emiatt a következő időszakban további forrásvesztés várható.
A kormány 2022-ben több intézkedést is hozott annak érdekében, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez. A TI szerint a reformcsomag kevésnek bizonyult a rendszerszintű korrupció megtöréséhez, elsődlegesen azért, mert a magyar kormány több esetben szabotálta a feltételességi eljárásban előírt követelmények teljesítését; többször félrevezette az Európai Bizottságot látszatintézkedésekkel. Félmegoldásnak bizonyult az Integritás Hatóság (IH), valamint a mellette működő Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása, mint ahogy a vagyonnyilatkozati rendszerben sem sikerült megteremteni a politikusok vagyoni helyzete ellenőrzésének és számonkérhetőségének legalapvetőbb feltételeit.
Martin József Péter szerint továbbra is nehézséget okoz, hogy az Integritás Hatóság nem nyomozhat önállóan, és kérdésessé vált, hogy a szervezet ellen zajló rendőrségi razzia után képes-e ellátni a feladatát. „Ha beigazolódnak az IH vezetője elleni vádak, akkor is aránytalan volt a hatóságok fellépése, ha pedig nem, akkor egyértelmű, hogy politikailag motivált akcióról van szó” – hangsúlyozta.
A munkacsoporttal kapcsolatban megjegyezte: az állami tagok nem nagyon vesznek részt a korrupció elleni munkában, a testület három civil tagja – a TI, az Átlátszó és a K-Monitor – emiatt rendre nem szavazza meg a munkacsoport által készített jelentéseket.
Gond van a vagyonnyilatkozatokkal is. Martin szerint a dokumentumok valódi digitalizálásának és a szankciók hiánya miatt nehezen ellenőrizhetők a vagyonnyilatkozatok, továbbra sincs egy független szervezet, amely kontrolálhatná a dokumentumokban foglaltakat.
Fellázadtak a bírák
Martin megemlítette, hogy az Európai Bizottság 2023-ban jóváhagyta az igazságügyi reformot. Pozitívumként értékelte, hogy megszűnt az állami vezetőknek az a lehetőségük, hogy a nekik nem tetsző bírósági ítéletek esetén közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak. „De ettől még nem szűnt meg a nyomás, és nem is csökkent a bíróságokon. Ezt bizonyítja a legutóbbi alku, amikor a kormány fizetésemelést ígért a bíráknak, ha hozzájárulnak bizonyos jogaik csorbításához” – hangsúlyozta. Az alkut az Országos Bírói Tanács végül visszautasította.
A 2022-es korrupció elleni reformcsomag más elemei azért bizonyultak alkalmatlannak, mert az EU által megkövetelt intézkedések még maradéktalan végrehajtásuk esetén sem lettek volna elegendők a korrupció felszámolására. „Ez vonatkozik például a NER által a közpénzek lenyúlása érdekében alkalmazott egyik legkreatívabb megoldásra, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (kekva), valamint az igazságügyi és a büntetőeljárási reformra, továbbá a közérdekű adatok hozzáférhetőségére” – állapította meg a TI.
Martin József Péter szerint itt annyi előrelépés történt, hogy az Európai Unió nyomására a politikusok távoztak a kuratóriumok éléről, és kötelező lett a közbeszerzési pályázatok kiírása. „De a több ezer milliárd forintos vagyonvesztéssel kapcsolatban nem születtek kormányzati intézkedések.”
A kormány nem a korrupciót akarja visszaszorítani és a jogállamiságot helyreállítani, hanem a pénzeket akarja felszabadítani. „Ha konfliktusba kerül a pénzek lehívása és a rendszer fenntartása, akkor a kormány az utóbbit választja” – tette hozzá az ügyvezető.
Közpénzek szétosztása
A feltételességi eljárásban és Magyarország RRF-tervében elfogadott vállalások jelentős része a közbeszerzés integritásának javítását célozza, a – 2024-ben a GDP 4,6 százalékát kitevő – közbeszerzési rendszer működése terén mégsem történt szemléletváltás az utóbbi években. Több, a feltételességi eljárásokban alkalmazott mérföldkő irányult arra, hogy orvosolja az egyajánlatos közbeszerzések magas arányát. Míg az uniós forrásból megvalósított eljárások esetében teljesültek a célok (5,5 százalékra mérséklődött az egyajánlatos beszerzések aránya), a hazai forrású pályázatok esetében nem sikerült betartani az erre az időszakra, 2023-ra vállalt 24 százalékos küszöböt, és nagyon messze van a 2026-ra ígért 15 százalékos cél is.
Nem hoztak fordulatot a közbeszerzési verseny szintjének javítását célzó, nagyívűnek tervezett kormányzati intézkedéscsomagok sem, több rendszerszintű probléma maradt kezelés nélkül. A közbeszerzési piac magas fokú koncentrációja továbbra is a piaci verseny alacsony szintjéről árulkodik. A koncessziós szerződések és a keretmegállapodások túlzott alkalmazása szintén szélsőséges koncentrációhoz vezetett bizonyos szegmensekben. Az utóbbiak az úgynevezett központi közbeszerző szervek beszerzése esetében rendre ugyanazokat a szereplőket részesítik előnyben. A közbeszerzési adatok átláthatóságát gyengítik a sokszintű eljárások és a központi rendszerektől eltérő közzétételi gyakorlat alkalmazása is.
Az elmúlt időszakban komoly népszerűségre tettek szert Magyarországon a tulajdonosok kilétét elrejtő, változatos társasági és befektetési formák a magántőkealapoktól az osztalékelsőbbségi részvényeken át a vagyonkezelő alapítványokig. A magántőkalapok a közpénzek kiszivattyúzásának kiemelt eszközévé váltak azáltal, hogy az állami szereplők több száz milliárd forintnyi állami forrást fektettek a privát tulajdonú alapkezelők alapjaiba.
„A közelmúlt társadalmi-gazdasági indikátorai azt támasztják alá, hogy az Orbán-rendszernek a Covid-járvány óta eltelt időszakában Magyarország ördögi körbe került: a korrupció aláássa a gazdasági teljesítményt” – jelentette ki Martin József Péter. Hozzátette: mind a korrupciós helyzet, mind a gazdasági teljesítmény egyre csak romlott az elmúlt fél évtizedben.
Az Európai Unióban 2024-ben – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is erős a gazdasági teljesítmény és a korrupció közötti összefüggés. Magyarország az EU legkorruptabb, ugyanakkor szerény gazdasági teljesítményt nyújtó tagállama. Martin szerint az Eurostat legfrissebb (2023-as) adatai borús képet festenek a magyar gazdaság helyzetéről; az egy főre jutó GDP tekintetében az uniós átlag 77 százalékán áll holtversenyben Lengyelországgal, és csak Bulgáriát, Görögországot, valamint Horvátországot előzi meg. Románia hazánk előtt van.
A tényleges lakossági fogyasztás tekintetében még rosszabb a helyzet: Magyarországon a legalacsonyabbak a jövedelmek az egész EU-ban. Súlyosbítja a helyzetet, hogy régóta rosszul állunk a termelékenységben és a humán infrastruktúra (egészségügy, oktatás) területén. Termelékenységben Magyarország csak Görögországot előzi meg az EU-s országok közül. Az elmúlt két évben a beruházások is zuhanórepülésben vannak Magyarországon. A külföldi működőtőke-invesztíciók éves nettó egyenlege 2023-ban soha nem látott negatív szaldót mutatott.
A TI szerint tavaly is sorjáztak a kirívó, nagy korrupciós ügyek. Martin József Péter három konkrét esetet emel ki: a kormányközeli körök több száz milliárd forintba kerülő fővárosi ingatlanfejlesztéseit, a 35 évre szóló autópálya- és hulladékkoncessziót és az elhíresült (erdő nélküli) lombkoronasétányt. „Utóbbi esetben kisebb összegről van szó, de egyértelmű, hogy teljesen felesleges beruházás történt. A feljelentés hatására a rendőrség elkezdett nyomozni az ügyben, de két év sem volt elegendő arra, hogy eljusson a gyanúsításig.”
Vita az indexről
A Korrupcióérzékelési indexet (Corruption Perception Index, CPI) tizenkét szervezet tizenhárom felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben működő titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök üzletemberek és szakértők értékelései alapján állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupciós fertőzöttségét. 2024-ben 180 országról állt rendelkezésre megfelelő adat; Magyarországot tíz különböző alindex alapján vizsgálták. A TI Berlinben működő titkárságának kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik, és az alindexek pontszámának átlagából számítják az egyes országok CPI-pontszámát. A Korrupcióérzékelési indexben a 0 a korrupcióval leginkább, a 100 a legkevésbé fertőzött országot jelzi. A TI 2018-ban hitelességi tesztet kért az Európai Bizottságtól; a Joint Research Centre auditja a korrupció mérésére alkalmas eszköznek találta a CPI-t.
A kormányközeli Nézőpont Intézet január 15-én publikált egy tanulmányt, amelyben kifogásolják a korrupció mérésének módszertanát. A Nézőpont Intézet szerint a TI korrupcióérzékelési indexe mögött semmilyen önálló vizsgálat nem áll, kizárólag elfogult tanulmányok másodelemzésén alapul. „A CPI elsősorban a közvélemény manipulálását szolgáló, homályos módszertannal rendelkező politikai termék, amelyre alapozva semmilyen következtetés nem vonható le az egyes országok korrupciós helyzetére vonatkozóan.” A szervezet szerint nem igaz az az állítás, hogy Magyarország a legkorruptabb uniós ország; ez az eredmény csak azért jöhetett ki, mert a nemzetközi szervezet rossz módszertant használ.
Martin József Péter másnap elmondta a 24.hu-nak, hogy a CPI a korrupciós nagy kép leírására, számszerűsítésére szolgál, leginkább hosszabb időtávban, ezért alkalmas arra, hogy összehasonlítsa a világ 180 országát. Az ügyvezető szerint számos más korrupciómérési indikátor is megerősítette a súlyos korrupciós fertőzöttséget.
A Világbank korrupcióskontroll-indexe, valamint a Varieties of Democracy nevű szervezet politikai korrupciót mérő mutatója egyaránt azt jelzi, hogy Magyarországon kirívó a korrupció. Ugyanez olvasható ki „a Nézőpont Intézet által idézett és fetisizált” Eurobarometer-felmérésből is, amely arról számolt be 2024-ben, hogy a magyarok 88 százaléka szerint Magyarországon elterjedt a korrupció.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt a Fidesz is gyakran hivatkozott a korrupciós indexre, amikor a Gyurcsány-kormány kapott rosszabb osztályzatot a nemzetközi szervezettől.
