Már harmadik éve Magyarország vezeti a korrupciós listát az EU-ban. Elindult a nyilvános közeledés a német szélsőjobbhoz: Orbán Viktor fogadta Alice Weidel AfD-vezért. Hideg zuhanyként érte az elemzőket a megugró infláció. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Már harmadik éve Magyarország vezeti a korrupciós listát az EU-ban
Magyarország tavaly is a legutolsó helyen végzett az európai uniós tagországok között a Transparency International korrupciós listáján. Két éve komoly reformokat ígért a kormány az EU-pénzekért cserébe, de nem sok minden változott a korrupciót mérő szervezet szerint. Két éve nyomoz például a rendőrség a fák nélküli lombkoronasétány ügyében, azonban még a gyanúsításig sem jutottak el. A kormányközeli Nézőpont Intézet szerint a nemzetközi szervezet rossz módszertant használ.
Elindult a nyilvános közeledés a német szélsőjobbhoz: Orbán Viktor fogadta Alice Weidel AfD-vezért
Alice Weidelt, a német szélsőjobboldali AfD párt vezetőjét fogadta Orbán Viktor Budapesten. Semmilyen megállapodást nem jelentettek be, de a német választások előtt kevesebb mint két héttel tartott találkozó így is segíthetett kitörni az AfD-nek a nemzetközi elszigeteltségből. A két pártvezető leginkább a jelenlegi európai környezetvédelmi célok eltörlésében értett egyet, illetve abban, hogy egyik fél sem kíván létrehozni közös európai migrációs szabályrendszert.
Hideg zuhanyként érte az elemzőket a megugró infláció
A várakozásoknál sokkal nagyobb mértékben, 5,5 százalékkal drágult az élet januárban éves alapon. Az élelmiszerek hat százalékkal kerültek többe, mint tavaly ilyenkor. Emellett a havi infláció is meglódult, decemberhez képest 1,5 százalékkal emelkedtek az árak, az élelmiszereké 1,9 százalékkal.
A friss adatok Virovácz Pétert, az ING vezető elemzőjét is meglepték, szerinte a megugró áremelkedést nem lehet bázishatásokkal magyarázni.
Jogi rutinügylettel megtarthatta volna az arab üzletet a kormány Rákosrendezőn
Egy egyszerű telekalakítással teljesen házon belülre kerülhetett volna a kormány jogilag Rákosrendezőn, nem kellett volna a főváros elővásárlási jogával foglalkoznia, csakhogy ez az apróság minden jel szerint elkerülte a dubaji befektetővel kötendő szerződést előkészítő jogászcsapat figyelmét – erről beszélt a Szabad Európának több, egymástól független forrás.
Egy más cikkünkben összefoglaltuk, miként születne újjá Rákosrendező a főváros tervei szerint. A témáról Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője beszélt egy konferencián, támogatott lakásokat, óriási zöldterületet, közparkokat, zöldfolyosót, jó tömegközlekedést és korlátozott autóforgalmat emlegetve.
Szakértő: A lomizás komoly vállalkozás, ami százezer ember életén segít
Egy tanulmány szerint a lomisok vállalkozók, akik akár tizenötmilliós befektetést, jelentős szakmai tapasztalatot és a kapcsolati hálójukat is bevetik, hogy hasznuk legyen a lomtalanításkor kitett hulladék újrahasznosításából. A MOHU által megszüntetni kívánt kipakolásos budapesti lomtalanítás során több ezer tonna hulladékot hasznosítanak újra, ez pedig százezer marginalizált romának jelent jövedelemkiegészítést állami ráfordítás nélkül. A lomtalanítás hasznáról és problémáiról beszéltünk Letenyei László szociológussal, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) docensével. Letenyei a lomizókról végzett kutatást Tim Gittinsszel, a BCE Vállalkozásfejlesztés és -menedzsment Tanszék mesteroktatójával.
Fiatal pályakezdők: a jövedelmük nagy része lakbérre megy, és nem látszik, hogy ez változna
Tavaly év végén írtunk arról, hogy az egyetemi, főiskolai hallgatók nem tudnak lépést tartani a pár év alatt többszörösére emelkedett lakbérrel. Nincsenek könnyebb helyzetben a fiatal munkavállalók sem, hiszen az átlagjövedelem több mint felét elviszi a lakbér (márpedig pályakezdőként nem garantált, hogy valaki egyből nettó 448.700 ezer forintot visz haza, amiből ki tudja fizetni az átlagosan 250 ezer forintos lakbért), és akkor a rezsiről, valamint az egyre emelkedő megélhetési költségekről még nem is beszéltünk.
Az EU történetének legnagyobb költségvetési átalakítása előtt áll
Miközben Magyarország tavaly már biztosan elveszített több mint négyszázmilliárd forintnyi európai uniós forrást, és az elérhető 12 milliárd euró is csökkent csaknem félmilliárddal, az EU már a következő költségvetési ciklust tervezi. 2028-tól szintet lépnek a jogállamisági elvárások. Erről is beszélgettünk podcastsorozatunk friss részében.
A témával külön cikkben is foglalkoztunk, amelyben ismertettük az Európai Bizottság tervét, miszerint 2028-tól minden egyes tagállam egyetlen, kulcsreformokat és beruházásokat tartalmazó tervre kapna pénzt a büdzséből.
Volt szlovák külügyminiszter: Szijjártó Pozsonyban már eljátszotta, amit most Prágában
A következő hadszíntér az orosz befolyás közép-európai kiterjesztéséért folyó műveletben a választás előtt álló Csehország lesz – figyelmeztetett Rastislav Káčer egykori szlovák külügyminiszter, aki szerint Szijjártó Péter titkos prágai útja egy Pozsonyban már kipróbált módszert követ.
Bátonyi Péter: „A kormány legfelsőbb körei szitokszónak tekintik a műemlékvédelmet”
„Budapest – minden más állítás ellenére – történelmi város; eddig a Bazilika és a Parlament határozta meg a sziluettjét. Ha ezt megváltoztatják, azzal visszafordíthatatlan kárt okoznak” – mondta Bátonyi Péter művészettörténész a mini-Dubaj-projektről. A korábbi kormányfőtanácsos a Partizánnak adott interjút a műemlékvédelemben tapasztalt visszaélésekről. Most a Szelfi vendége volt. Feljelentést tett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára ellen.
Csányi Vilmos: A harmadik világháború után majd visszatérünk az igazságosabb elosztáshoz
A harmadik világháború után valószínűleg visszatérünk az igazságosabb, ősközösség előtti elosztáshoz; ez a bolygó nem alkalmas nyolcmilliárd zsákmányrabló majom eltartására – véli a biológus, az etológia tanszék létrehozója. Vele beszélgettünk a kezdetekről, zsákmányrablásról, afrikai vadkutyákról és az emberiség jövőjéről. A Szelfi vendége Csányi Vilmos volt.
Simon Gergely: A gárdonyi olajszennyezés szempontjából lényegtelen, hogy mekkora lyuk volt a csövön
A gárdonyi olajszennyezésről frissen kiadott Mol-magyarázat szerint a Százhalombatta és Pécs között két méter mélyre ásott, harminc centiméter átmérőjű csővezeték tízcentis repedésén keresztül elszivárgott a talajba majdnem ötszázezer liternyi üzemanyag, a kármentesítés most is tart. Azt a cég pontosan tudja, hogy eddig 1.614.410 kilogramm szennyezett földet szállított el a helyszínről, de hogy ez mire elegendő, hogy mennyi üzemanyag maradt a talajban, illetve hogy ez hosszabb távon milyen hatással lehet a cégre, a helyiekre és a környezetre, nem tudható. Ezért kérdeztük az olajszennyezési ügyekben tapasztalt Simon Gergely vegyészmérnököt, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértőjét.
Nem Nagykanizsa, hanem a MOHU nyerte a szemétháborút
Sok településen új kukáscégek szállítják el idéntől a szemetet, miután a Mol koncessziós cége, a MOHU ejtette az eddigi szolgáltatókat. A nagyrészt önkormányzati tulajdonban lévő cégek árat emeltek volna megugró költségeik fedezésére, a MOHU azonban a tavalyi ár mintegy húszszázalékos csökkentésére tett ajánlatot, amivel veszteséges üzemeltetésre kényszerítette a köztulajdonban lévő szolgáltatókat. Ezt sok önkormányzat visszautasította, Nagykanizsa viszont friss információnk szerint végül elfogadta a MOHU nyomott árát.
Az EU kétszázmilliárddal száll be a mesterséges intelligencia terén zajló versenybe
Az Európai Bizottság elnöke által kedden Párizsban bejelentett új kezdeményezés keretében az Európai Unió kétszázmilliárd eurót fektetne be a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, egyik első lépésként négy gigaüzem létrehozásának finanszírozásával.
