Kipereltük az autópálya-koncesszió mellékleteit, Száraz István műgyűjtő lett, aranyvízumprogram, Balásy Gyula sikerének titkai: cikkeink a hatalom gazdasági hátteréről. Szuverenitásvédelem, az orosz finanszírozású propagandahálózat anyagai és a magyar közmédia: írásaink a hatalom biztosítékairól.
Cikksorozattal emlékezett a Szabad Európa Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulójára. A Magyar Köztársaság 2004. május 1. óta az Európai Unió teljes jogú tagja. Podcastok, videók, írások, infografikák és fotógalériák segítségével idéztük fel a bővítés folyamatát és azt, milyen hatással volt a csatlakozás az országra, hogyan változott uniós tagságunk megítélése az elmúlt húsz évben. Az első részt április végén közöltük.
Pénz beszél
Egy birtokunkba került dokumentum és a Lounge-csoport működésére rálátó forrásokkal készült beszélgetések alapján annak jártunk utána, miként működik a Rogán Antal minisztériumának köszönhetően a kommunikációs és rendezvénypiacon monopolhelyzetbe hozott cégcsoport. Játék az óraszámokkal, feleslegesen elszámolt tételek, olcsón dolgoztatott alvállalkozók, túlárazás és a propagandamédia fenntartása (a médiavásárlásokról ugyanis a Karmelitában döntenek): így tesz szert az állami reklámköltéseket kezelő, Balásy Gyulához köthető cégcsoport százmilliárdos bevételre.
Száraz István arról lett ismert itthon, hogy tagja Matolcsy Ádám baráti körének, amely az MNB és alapítványai körüli ügyletekből gazdagodott meg. Párizsban és Londonban viszont fiatal magyar műgyűjtőként, a kortárs művészet mecénásaként bukkant fel – derítettük ki.
Befuccsolt a kisvárdai vár felújítása, amire az unió 2,2 milliárdot adott – írtuk meg. A megrendelő januárban bontotta fel a szerződést a kivitelezővel, többek között arra hivatkozva, hogy folyamatosan tologatta a határidőt, egész addig, amíg ki nem futottak az időből. A kivitelező cég ügyvezetője szerint Kisvárda meghatározó alakjai már évekkel ezelőtt azt mondták neki: jobb lenne, ha levonulna a területről, és átadná más vállalkozónak a vár felújítását. Nem tette. Most úgy számolja: legalább félmilliárddal tartozik neki Kisvárda önkormányzati cége.
Letelepedési kötvény helyett ingatlanvásárlás: újabb aranyvízum-osztogatásra készülnek. A letelepedési kötvényhez hasonlóan könnyen megszerezhető tartózkodási engedélyt kínál júliustól a kormány a külföldieknek, ezzel friss pénzt a számára fontos hazai üzleti köröknek. Ahogy a korábbi program, ez is főleg kínaiaknak szól, akik már tűkön ülve várják az indulását. Állampapír helyett most lakást kell vásárolni, vagy ingatlanalapba fektetni – ezek tulajdonosai között ott a NER-elit. A magyar államnak semmilyen előnye nem származik az üzletből, viszont ismét drágulhatnak a nagyvárosi ingatlanok; más EU-országokban ezért is hagytak fel az ilyen letelepedési programokkal.
Két nyomozás zajlik zöldterület-kezeléssel foglalkozó cégekkel, illetve azok egy háttéremberével kapcsolatban. Utóbbi összefügg az MSZP pártigazgatójával és Fuzik Zsolttal, egy számlagyáros bűnszövetkezet központi szereplőjével.
Előzetes letartóztatásba került Z. Zsolt, az önkormányzatok zöldterületeinek gondozását évente milliárdokért végző kertészeti cégháló fontos szereplője márciusban. A folyamatosan bővülő cégháló már két évtizede nyeri el a szinte kizárólagosan a fővárosi kerületek és egy ideje már vidéki városok zöldfelületeinek karbantartására kiírt milliárdos tendereket.
A Szabad Európa kiperelte az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit, így megtudtuk, hogy 15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek az, hogy a kormány kiszervezte és 35 évre koncesszióba adta egy magáncégek alkotta konzorciumnak a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét. Az üzletet elnyerő hét magántőkealapról kiderült, hogy négy Szíjj László, három pedig Mészáros Lőrinc kormányközeli üzletember százszázalékos tulajdonában van.
Jogállam
A szuverenitásvédelmi törvény főbb elemeit, különösen a választási kampányok külföldi finanszírozásának tilalmát, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását és tevékenységét vizsgálta az Európa Tanács Velencei Bizottsága, amely több ajánlást is megfogalmazott, így azt, hogy a törvény Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó szakaszait helyezzék hatályon kívül, a választási törvény új rendelkezéseiben pedig pontosabban határozzák meg a tiltott tevékenységeket.
Alig két perc hosszúságú az a hangfelvétel, amelyet Magyar Péter nyilvánosságra hozott, bizonyítandó az ügyészségen tett kijelentéseit, egyebek között azt, hogy Rogán Antal és/vagy az emberei belenyúltak a Völner–Schadl-ügy ügyészségi irataiba. A felvételen az hangzik el, hogy Rogánék átnézték az iratokat, kihúzatták belőle magukat, és javasolták az ügyészeknek, hogy mit még kéne kihúzni.
A cseh hatóságok lelepleztek egy propagandahálózatot, amely orosz finanszírozással működtette a prágai székhelyű Voice of Europe portált. Az orosz propagandacélokat is erősítő, többek között Ukrajna-ellenes anyagokat közlő portál cikkeinek egy részét korábban a magyar közszolgálati média és a közpénzből is finanszírozott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) több lapja átvette.
Külföld
A várakozásoknak megfelelően az orosz elnök elnyerte ötödik ciklusát is márciusban. A valódi ellenzéki jelöltek kizárása mellett lebonyolított választáson a hivatalos adatok szerint 87 százalék szavazott rá. Az Oroszországot 2000 óta irányító, most 71 éves Vlagyimir Putyin ezzel újabb hat évre bebetonozhatta hatalmát, így megdöntheti Joszif Sztálin néhai szovjet diktátor rekordját, aki csaknem harminc éven keresztül volt a Kreml ura. A részvétel meghaladta a hetven százalékot, ami új csúcs a Szovjetunió összeomlása óta. Ez volt az első oroszországi választás az ukrajnai háború több mint két évvel ezelőtti kezdete óta, amely orosz állampolgárok tízezreinek életét követelte, és amely elvezetett a teljes szakításhoz a Nyugattal. A sokak szerint elcsalt választás eredményével szakértők szerint Putyin azt akarta bemutatni, hogy bírja a teljes nemzet támogatását.
Terepruhás fegyveresek nyitottak tüzet a Crocus City Hall koncerttermének közönségére a Moszkva melletti Krasznogorszkban. A támadást öt nappal az orosz elnökválasztás után hajtották végre. 145 ember vesztette életét, több mint 550-en megsebesültek, tizenkét embert tartóztattak le, köztük a négy elkövetőt, akik mind tádzsik állampolgárok. A támadásért a Horaszán Tartomány csoport vállalta a felelősséget, amely kapcsolatban áll az Iszlám Állam terrorszervezettel.
A képviselőház és a szenátus áprilisban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely egy évet ad a TikTok kínai tulajdonosának, a ByteDance-nek egyesült államokbeli érdekeltségei eladására – máskülönben az USA-ban betilthatják. Megírtuk, miért. Decemberben a cég fellebbezését is elutasították, már csak a legfelsőbb bíróságban és Trump elnökben bízhat, aki választási kampányában azt ígérte: nem fogja hagyni, hogy a TikTok betiltása hatályba lépjen.
India és Nepál már betiltotta az alkalmazást, számos ország, köztük az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland pedig kitiltotta a TikTokot a szövetségi kormány tulajdonában lévő eszközökről. Novemberben a Tiktokon keresztül befolyásolták a román elnökválasztást, emiatt el is törölték az eredményét.
Még néhány fontos írásunk március–áprilisból
Vádlói szerint öt kislányt is zaklathatott egy görögkatolikus pap Hajdúnánáson, majd Bagaméron. A feljelentője a kislány anyja volt – írtuk meg március 1-jén.
A szokásosnál őszintébb hangon beszélt egy konferencián Takács Péter egészségügyi államtitkár arról, hogy kórházbezárásokra van szükség, és számos ellátási helyen csökkenteni kell a kapacitásokat. Élesen kritizálta az informatikai fejlesztéseket is.
A kormányzat következetesen kerüli a kórházbezárás kifejezést, de a városi kórházak jelentősen átalakulnának, ugyanis főleg csak egynapos műtétek, belgyógyászati, valamint szülészeti és sürgősségi ellátás, prevenciós tevékenységek maradnának. Takács szerint a nemzetgazdaság teljesítőképességéhez kell szabni, hogy hol milyen ellátás lesz elérhető. Erősítené az alap- és a szakellátást, kórházból pedig kevesebb lenne. Azt mondta: „Valamilyen határt még be kell vállalni, amit a nemzetgazdaság teljesítőképessége megenged ahhoz, hogy elvigyük a végekre, mondjuk egy nyírségi vagy ormánsági faluba az egészségügyi ellátást.” Arról is beszélt, hogy nem csak a városi kórházakat alakítanák át, bizonyos ellátások még megyei szinten sem biztos, hogy elérhetők lesznek. Tragikusnak és használhatatlannak nevezte a háziorvosoknak és szakrendelőknek kifejlesztett, miniHIS nevű rendszer első verzióját, az Ápolástámogató Rendszert, amely az ápolók adminisztrációs munkáját hivatott segíteni. Kritizálta az NNK Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartás nevű rendszerét is. „Sok pénzt költöttünk rá, és nem lett jó.”
Az energiaválság sokféle válaszreakciót csalt elő az uniós tagországok vezetőiből, sokan például új atomerőművek építését kezdték szorgalmazni. A krízis végül a vártnál sokkal hamarabb véget ért, és alig látszik valami a nagy európai atomerőmű-építési lázból. Még a magyar kormány sem kezdett bele, amelyik ráadásul – egyedül az EU-ban – továbbra is kitart az oroszok mellett. Magyarországra az lehet a legnagyobb hatással, ha a régióban máshol is épül nukleáris termelőpotenciál, nem csak Pakson – foglalta össze szakújságírónk.
Április végére kiderült, hogy a NER-felső, -középről dezertáló Magyar Péter az elmúlt tizenöt évben nem látott kihívást okoz a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt. Azóta már övé a legnépszerűbb párt Magyarországon.
Március és április történései képekben
