A magyar egészségügy súlyos alulfinanszírozottságának megszüntetése érdekében utcai tüntetést jelentett be a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete. Nyomásgyakorlással próbálják tárgyalásokra kényszeríteni az egészségügyi kormányzatot, hogy az egészségügy átalakításakor figyelembe vegyék a szakma javaslatait.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a Magyar Orvosok Szakszervezetével közösen utcai demonstrációt hirdetett meg március 8-ára. Ezt Álmos Péter, a MOK elnöke jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján. A demonstráció újabb lépése a MOK február elején indított, „A magyarok egészsége többet érdemel” elnevezésű kampányának. A vonulásos utcai tüntetés részleteiről később adnak tájékoztatást.
Álmos Péter arról is beszámolt, hogy a kampány keretében 350 óriásplakátot helyeztek volna ki az országban, de több plakátcég az utolsó pillanatban visszalépett, így csak hetven plakát került ki. A kamara szerint évi 2500 milliárd forint hiányzik az egészségügyből, mert az állam az uniós átlag kevesebb mint felét költi az ellátásra, ami jelentős lemaradást okoz az infrastruktúra, a technológiai fejlesztések és a munkaerő megtartása terén.
Ehhez kapcsolódóan: A várakozásba akár bele is lehet halni – a MOK főtitkára a szakrendelői várólistákról
Szakszervezet: Mindennek a fő oka az egészségügyi elégtelen finanszírozása
Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke a Szabad Európának azt mondta, több fordulóban és több módon próbáltak kommunikálni a kormánnyal arról, hogy az egészségszervezési stratégia a szakma számára nem ismert, nem látják, hogy pontosan milyen módon zajlanak az átalakítási folyamatok. A kamara ezzel kapcsolatban több észrevételt tett, a szakszervezet pedig azt tapasztalja, hogy az egészségügy átalakítása a dolgozók jólétére nagyon kedvezőtlen hatással van. Az orvosok béremelésekor létrehozták az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, amely nagymértékben korlátozza a dolgozók autonómiáját. Több fronton jelezték, hogy ez befolyásolja a motivációt, a dolgozók teljesítőképességét és összességében az egészségügy hatékonyságát, de nem indultak érdemi tárgyalások. Mindennek a fő oka az egészségügyi elégtelen finanszírozása - foglalta össze.
Mint mondta, a felméréseik azt mutatják, hogy a fizetéseken túl a motivációt a munkakörülmények is jelentősen befolyásolják: ha nincsenek normális eszközök, nincs megfelelő adminisztratív háttér, nincs kisegítő személyzet, akkor az orvosi munka hatékonysága nagyban visszaesik.
“A beszállítói adósságok miatt a minőségi eszközök elérhetősége korlátozottá vált. A dolgozók frusztráltak, túlterheltek, a szabad döntéseikben korlátozva vannak a jogviszony miatt, a betegek pedig a saját bőrükön érzik, hogy egyre több orvos lép ki az állami ellátásból, mert nem tudnak szakmailag kiteljesedni, és inkább elmennek magánellátásba, vagy abbahagyják a szakmát, részben emiatt is nőnek a várólisták” - fogalmazott.
Többször kérték a kormányt, hogy a saját törvényük által létrehozott egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévők egyeztető fórumát hívják össze, amit eddig még egyszer sem tettek meg. Az észrevételeikre érdemi választ nem kapnak. Azt látják, hogy a kamara által beadott javaslatokat sokszor figyelmen kívül hagyják, és az átalakítási folyamatba a szakmát nem vonják be, nem veszik figyelembe az orvosok érdekeit - mondta Srádi Péter.
“Azt gondoljuk, hogy fel kell hívni a figyelmet erre a problémára, és úgy látjuk, hogy a demonstráció az az eszköz, amivel ezt el tudjuk érni. Azt érezzük, hogy a problémák toldozgatva-foldozgatva vannak, de az egészségügy alulfinanszírozott, emiatt nem megfelelőek az ellátási körülmények, nem megfelelőek a munkakörülmények, ezért nincs elég ember a rendszerben, és ameddig ez nincs rendezve, amíg nem fizetik ki olyan összegben az egészségügyi szolgáltatásokat, mint amennyibe kerülnek, addig nem várható, hogy érdemi változás legyen” - jelentette ki.
Azt várják a demonstrációtól, hogy az emberek észleljék, azonnali változásra van szükség, és ha a kormányzat nem hallgatott szakma véleményére, annak ellenére, hogy számtalan módon jelezték azt, akkor a lakosság támogatásával talán nagyobb hatást tudnak elérni, nyomást tudnak gyakorolni a kormányzatra, hogy fokozatosan, de gyorsan emelje meg az alapfinanszírozást az egészségügyben.
Mint mondta, az utcai demonstráció csak az első lépés, keményebb érdekvédelmi eszközeik is vannak, például az önként vállalt túlórák és ügyeletek lemondása, vagy felmondások letétbe helyezése, ami a szomszédos országokban is történt, például Szlovákiában és Szlovéniában, de nem szeretnének idáig eljutni, bíznak a tárgyalásos megoldásban.
