Izsák-Ndiaye Ritát jelöli a magyar kormány az EBESZ kisebbségekért felelős főképviselőjének – tudta meg a Szabad Európa. Az ismert jogvédőt azonban információink szerint a magyar kormány oroszbarát politikája miatt több tagállam sem támogatja.
Decemberben tartja tisztújító közgyűlését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. A szervezetről a legjobb rövid áttekintést a magyar kormány honlapján találni. E szerint az „EBESZ földrajzi értelemben a legkiterjedtebb, legátfogóbb páneurópai biztonsági szervezet, amely összesen 57 államot tömörít magába. A részt vevő államok között találjuk az Egyesült Államokat és Kanadát, az Európai Unió 28 tagállamát, a volt FÁK-térség utódállaimat, a nyugat-balkáni országokat és 2012 óta Mongóliát is. A bécsi székhelyű nemzetközi szervezet fő funkciója – Az ENSZ Alapokmánya VIII. fejezetében foglaltak értelmében – az európai biztonság és stabilitás megőrzése, azaz a korai előrejelzés, a konfliktuskezelés, a válságkezelés és a válságok megoldását követő rehabilitáció.”
Az EBESZ-t (akkor még inkább korábbi elnevezése, Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet néven) a magyar közönség korábban leginkább a posztszovjet konfliktusok megoldása terén nyújtott tevékenysége révén ismerhette meg, fontos szerepe volt például a csecsenföldi polgárháború lezárásában. Ráadásul ekkor Gyarmati István magyar diplomata volt a képviselője.
A nemzeti kisebbségekért
Az EBESZ mára kissé háttérbe szorult, de még így is aktív számos országban. Van egy kifejezetten a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa. Jelenleg a volt kazah külügyminiszter, Kajrat Abdrakhmanov tölti be ezt a szerepet, de a Szabad Európa információi szerint a decemberi tisztújításra a magyar kormány is jelöltet állít, mégpedig Izsák-Ndiaye Rita személyében. Az EBESZ kisebbségi főbiztosa felhívhatja a figyelmet arra, ha csorbulnak a jogai egy tagállam valamely nemzetiségi kisebbségének, és ajánlásokat tehet az adott ország számára a helyzet rendezésére.
Ehhez kapcsolódóan: Éppen ott nem foglalta el a kormány Brüsszelt, ahol a legfontosabb lenne
Izsák-Ndiaye Rita eddigi szakmai pályafutása alapján hozzáértő jelöltnek tűnik. Mint nyilvánosan elérhető életrajzából kiderül, Szekszárdon született, édesanyja cigány származású. Mint több interjúban mesélt róla – például itt a HVG-nek –, emiatt többször érte diszkrimináció: az általános iskola végén például azt tanácsolták neki, hogy menjen valamilyen gyengébb középiskolába, mert mást „úgysem bírna”. Ehhez képest Szekszárdról a legjobb pécsi gimnáziumba jelentkezett, majd elvégezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karát.
Egyetem után az Európai Roma Jogok Központjában kezdett dolgozni, majd az EBESZ diplomatája lett Bosznia-Hercegovinában. Később a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának lett a kabinetfőnöke, majd őt választották a Tom Lantos Intézet első elnökévé. Dolgozott az ENSZ kisebbségekért felelős jelentéstevőjeként is.
„Abszolút alkalmas lenne”
Izsák-Ndiaye Rita megerősítette a Szabad Európának, hogy jelölt az EBESZ kisebbségekért felelős főbiztosának pozíciójára. Lapunk információi szerint ugyanakkor – bár minden tekintetben alkalmas lenne a tisztségre – megválasztása erősen kérdéses. Úgy tudjuk, hogy Lengyelország, a balti államok és még néhány északi tagállam aktívan fúrja a megválasztását – ahogy egy kormányzati forrásunk fogalmazott. Az illető elismerte, hogy ennek oka az, hogy az érintett országok a magyar kormány nyíltan oroszbarátnak tartott politikáját akarják ezzel a gesztussal megtorolni.
„Izsák-Ndiaye Ritát ismerem és nagyon nagyra tartom, abszolút alkalmas lenne az EBESZ kisebbségekért felelős főképviselőjének, de sajnos a döntési szempontok nem kizárólag az alkalmasságról szólnak itt sem. Hogy finoman fejezzem ki magam, a Magyarországgal kapcsolatos percepció most olyan, hogy nem látom sok esélyét annak, hogy egy magyar jelöltet megválasszanak” – mondta a Szabad Európának Gyarmati István.
Ehhez kapcsolódóan: Feszültség az EBESZ-csúcstalálkozón az orosz külügyminiszter részvétele miatt
A diplomata hosszú karrierje során többek között részt vett az EBESZ választási megfigyelőmissziójában Moldovában, és a szervezet georgiai, csecsenföldi, majd moldovai misszióvezetője volt, sőt egyidőben a szervezet főtitkári címére is esélyes volt, de Vladimír Mečiar akkori (magyarellenességéről híres) szlovák miniszterelnök vétózott, a többi tagállam pedig nem akarta vállalni a konfliktust. (Olyan hírek is voltak, hogy az akkori amerikai vezetésnek sem jött rosszul Mečiar akciója, mert túl önállónak tartották Gyarmati Istvánt.)
„Sajnálattal látom, hogy nem lesz befutó Izsák-Ndiaye Rita, úgy látszik, a magyaroknak rezerválták ezt a szerepet – fogalmazott Gyarmati István. Pedig a diplomata szerint mindenképpen jó az ország szempontjából, ha magyarok vannak erős pozíciókban nemzetközi szervezetekben, ráadásul a nemzeti kisebbségek ügye a magyar kormány számára deklaráltan nagyon fontos. – Rita természetesen nem a magyar kormány álláspontját képviselné az EBESZ-ben, bár már ilyet is láttunk, de akkor is jelezné az ország nemzetközi beágyazottságát a megválasztása.”
Ez még akkor is fontos, ha az EBESZ nemzetközi befolyása mára sajnos csökkent – egyrészt objektív okokból, mivel a szervezet működését a konszenzusos döntéshozatal miatt többen, főleg Oroszország gátolja, másrészt viszont Gyarmati István szerint éppen az Európai Unió miatt. „Az a baj, hogy az EU fúrja a legjobban az EBESZ-t: ha van bármilyen nemzetközi konfliktus, aminek a megoldásában az EBESZ szerepet játszhatna, az EU rögtön jön, és az előtérbe tolja magát, hogy majd inkább ő – aztán persze nem képes rá” – tette hozzá.
Nekünk különösen fontos lenne mert...
A magyar kormány számára kifejezetten fontos az EBESZ. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen egy éve, szeptemberben jelentette ki, miután tárgyalt Budapesten észak-macedón kollégájával, hogy „Magyarország támogatja a kelet-nyugati párbeszéd utolsó csatornájaként működő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerepének erősítését a béketeremtésben”. Ezért az Orbán-kormány „erősen támogatja az észak-macedón elnökséget (mármint az EBESZ-ét – a szerk.) abban, hogy az EBESZ továbbra is kommunikációs csatornaként szolgálhasson Kelet és Nyugat, Oroszország és Európa nyugati fele között. "Minden olyan törekvést, amely az EBESZ szerepét erősíti a béketeremtésben, Magyarország, a magyar kormány támogat" - szögezte le az MTI tudósítása szerint.
Azt egy kormányzati forrásunk is megjegyezte, hogy mivel az új Európai Bizottság külügyekért felelős főképviselője az észt Kaja Kallas lett, nagyon fontos lenne az EBESZ, mint a párbeszéd fóruma Oroszországgal. „Kaja Kallas keményvonalas Putyin-ellenes politikus. De még ha nem is az lenne, a mai helyzetben pusztán az a tény, hogy észt, már elfogadhatatlan tárgyalópartnerré teszi Putyin számára. Tehát az Európai Bizottság és az orosz elnök között vajmi kevés az esélye a kommunikációnak. Ebben a helyzetben felértékelődhet az EBESZ” – mondta egy kormányzati forrásunk.
Az ügyben kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ha válaszolnak, közölni fogjuk.
