Az orosz háborús támadás elől Magyarországra menekülő személyekért felelős Pál Norbert kormánybiztosnak az írásos ítélet kézhezvételétől számítva harminc napja van arra, hogy egyedileg kivizsgálja a kérelmezők szociális helyzetét, lehetőségeit, és ezek után méltányosan döntsön arról, hogy részesülhetnek-e állami lakhatási támogatásban. A családokat a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
Mint azt a jogvédő szervezet az ítéletről beszámolva írja, tavaly több ukrajnai, kárpátaljai magyar ajkú menedékes perelte be az orosz háborús támadás elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztost, miután Pál Norbert megtagadta tőlük és más családoktól is, hogy 2024. augusztus 21. után is támogatott lakhatásuk legyen.
Három-négyezer ember, nagy többségében magyar ajkú gyermek lakhatása vált így bizonytalanná.
A Magyar Helsinki Bizottság sikerrel képviselte a segítségre szoruló családokat; a Főváros Törvényszék három perben összesen 94 kárpátaljai menedékes esetében is megsemmisítette a kormánybiztos döntéseit, és új eljárás lefolytatására kötelezte Pál Norbertet. Ezek az ítéletek jogerősök voltak.
A kormánybiztos felülvizsgálati eljárás keretében megtámadta a jogerős ítéleteket. Most abban az ügyben döntött a Kúria, amelyben a legtöbben pereltek. A kormánybiztos azzal érvelt, hogy azért nem lehetne közigazgatási eljárásnak tekinteni a méltányossági kérelmek elbírálását, mert a kormánybiztos nem közigazgatás szerv, döntései sem közigazgatási döntések, így nem kell szabályos, indoklással ellátott határozatokat hoznia, amelyeket ezért a bíróságon sem lehet megtámadni.
Korábbi cikkünk a témában: Ukrajnából menekültek, Magyarországon hajléktalanok lettek
A Kúria Sperka Kálmán vezette tanácsa szerint azonban, mivel a kormánybiztosnak jogszabályok – elsősorban éppen a szálláshely-támogatásokról szóló kormányrendelet – által meghatározott feladat- és hatásköre van ebben a kérdésben, ezért nem vonhatja ki magát a szabályok alól. Alakilag szabályos, egyedi tényállást, jogszabályi hivatkozást és indoklást tartalmazó határozatokat kell hoznia.
A Kúria döntése azt jelenti, hogy a leírt ítélet átvétele után 30 napja van a kormánybiztosnak, hogy egyedileg kivizsgálja a kérelmezők szociális helyzetét, lehetőségeit, és ezek után méltányosan döntsön arról, részesülhetnek-e állami lakhatási támogatásban.
A Szabad Európa többször foglalkozott a kormány tavaly nyári rendeletével, amely a lakhatási támogatás feltételeként szabta meg, hogy a menedékes utolsó ukrajnai lakóhelyén harci tevékenységnek kell folynia. Ráadásul nem az aktuális helyzet, hanem a háborús területek listája alapján döntenek, amelyet havonta frissíteni kelzene, de ez a Helsinki közleménye szerint tavaly nyár óta nem történt meg. A kormány szerint Ukrajna nagyobbik fele, benne Kárpátalja is biztonságos.
Korábbi cikkünk a témában: A kárpátaljai menedékes már élősködő a kormánykommunikáció szerint
A rendelet a kormánybiztost nevesíti, mint olyan állami szereplőt, aki méltányosságot gyakorolhat, és a rászorulóknak mégiscsak támogatott lakhatást biztosíthat. Ennek ellenére a kérelmek nyolcvan százalékát Pál Norbert indoklás nélkül elutasította. Ezek után kezdtek pereskedni a családok a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
Ehhez kapcsolódóan: „Beregsuránynál úsztunk át a Tiszán Magyarországra a háború elől” – ukrán menekültek, akikről a kormány levette a kezét
