Belarusz „politikai fegyverként” használja a Közel-Keletről és Afrikából érkezett migránsokat, akik az országból áramlanak be Litvániába, az Európai Uniónak ezért fontolóra kell venni újabb szankciók elfogadását – jelentette ki a litván külügyminiszter.
Gabrielius Landsbergis arról számolt be az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácsülése előtt, hogy beszélni fog kollégáival az ügyről egy közös stratégia elfogadása érdekében.
A belarusz hatóságok a vádak szerint szándékosan migránsokat csábítanak az országba a Közel-Keletről és Afrikából, aztán a litván határhoz szállítják őket.
Litvánia előző héten megkezdte egy 550 kilométeres szögesdrót kerítés építését a Belarusszal közös határán.
Landsbergis szerint a bevándorlókkal Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök nyomást akar gyakorolni az EU-ra, amely az utóbbi évben számos szankcióval sújtotta a volt szovjet tagköztársaságot.
„Rendkívül szigorúnak kell lennünk az ilyesféle fegyvereket használó rezsimekkel szemben, elsősorban a büntetőintézkedések terén” – mondta.
Rasa Juknevičienė litván európai parlamenti képviselő egy brüsszeli ülésen azt közölte, hogy Belarusz és Oroszország embercsempész-hálózatokat szervezett Irán segítségével, hogy embereket juttassanak el Litvánia határára. Bizonyítékokat azonban nem mutatott be, Minszk és Moszkva pedig tagadja, hogy bármi köze is lenne a dologhoz.
Újabb szankciók jöhetnek?
A litván diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy az EU-nak egy ötödik szankciós csomagot is el kellene fogadnia a magánszemélyekkel és szervezetekkel szembeni célzott intézkedések, illetve az ezeket követő, szélesebb körű gazdasági korlátozások után. A vilniusi kormány hangsúlyozta később, hogy javaslatot fog tenni utóbbiak fokozatos kiterjesztésére.
Az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) bejelentette hétfőn, hogy további szakértőket és eszközöket vezényel a helyszínre, hogy kikérdezzék a Litvániát elérő migránsokat az útjukat megszervező bűnözői csoportokról.
„A helyzet továbbra is aggasztó. Úgy döntöttem, hogy gyorsreagálású egységet küldök Litvániába az EU külső határvédelmének erősítése érdekében” – mondta Fabrice Leggeri, a Frontex vezetője.
Hozzátette, arra készülnek, hogy hazaszállítják azokat, akiknek a menedékkérelmét a litván hatóságok elutasítják.
Július első hetében több mint nyolcszáz illegális határátlépést regisztráltak Litvániában Belarusz felől. Míg az év első felében a legtöbben Irakból, Iránból és Szíriából érkeztek az országba, mostanra a kongói, gambiai, guineai, mali és szenegáli állampolgárok teszik ki a menedékkérők túlnyomó részét.
Arvydas Anušauskas litván védelmi miniszter az országában kialakult helyzetet 2015–2016-hoz hasonlította, amikor felmerült a gyanú, hogy Oroszország az úgynevezett sarkvidéki útvonalon Finnországba és Norvégiába irányította a Közép-Ázsiából érkező menekülteket.
Feszült helyzet
Nagy nemzetközi felzúdulást váltott ki, hogy a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó május 23-i járatát földre kényszerítették Minszkben. A hatóságok bombafenyegetéssel indokolták a lépést. A repülőtéren őrizetbe vették a gépen utazó Raman Prataszevics belarusz ellenzéki újságíró-aktivistát és orosz barátnőjét.
Bár már korábban is folyamatban volt egy újabb, negyedik szankciós csomag kidolgozása a tüntetők elleni kemény fellépés miatt, az EU végül erre válaszul fogadta most el a friss büntetőintézkedéseket, miután május végén már megtiltotta a belarusz légitársaságok számára a közösség légterének és repülőtereinek használatát, illetve felszólította az európai légi fuvarozókat, hogy kerüljék el az ország légterét.
Belaruszban a tavaly augusztusi, sokak szerint elcsalt elnökválasztást követően hónapokon át tömegdemonstrációkon követelték az emberek az országot 1994 óta vaskézzel vezető elnök, Aljakszandr Lukasenka távozását. A rendőrség keményen fellépett a tüntetők ellen, csaknem harmincezer embert őrizetbe vettek, többen meghaltak, sokan még most is rács mögött vannak.
A nyugati világ nagy része nem hajlandó legitim elnökként elismerni a 66 éves Lukasenkát.
