Aljakszandr Lukasenka nemrégiben azt sugallta, hogy kormánya immár nem fékezi a migránsok és kábítószerek beáramlását az Európai Unióba. Litvánia most azt állítja: máris egyre több migráns érkezik, és válság alakult ki a belarusz határon.
Litvánia szerint maga Aljakszandr Lukasenka áll a jelenség mögött, hogy az elmúlt hetekben migránsok özönlöttek át Belaruszból. Vilnius szerint sokakat Irakból csábítottak át úgy, hogy drasztikusan megnövelték a Bagdad–Minszk légi járatok számát.
A litván vádak szerint a migránsokat a litván határra szállítják, ahol a belarusz határőrök szemet hunynak, így átjuthatnak az uniós tagállam területére.
Vilnius azóta Lukasenka egyik legelszántabb bírálója és ellenzékének támogatója, hogy tavaly augusztusban zavargások robbantak ki Belaruszban azután, hogy a 66 éves autoriter vezető – sokak szerint csalással és manipulációval – megszerezte sorban hatodik elnöki mandátumát. Mindez példátlan tüntetési hullámot váltott ki, amelyet brutálisan letört a karhatalom.
Litvánia menedéket nyújtott Szvjatlana Cihanouszkajának – hívei szerint az elnökválasztás valódi győztesének – és sok más olyan belarusznak, aki az erőszakos rendteremtő akciók célkeresztjében találta magát. Így lett Vilnius a száműzetésben élő fehéroroszok központja, miközben az elmúlt hetekben drámai módon megromlott viszony miatt a két ország kölcsönösen kiutasított több diplomatát.
Litvánia európai segítséget kért az illegális belépők megállítására
Mivel gyorsan emelkedik a litván határon rekedt migránsok száma, Vilnius segítséget kért az EU határőrizeti szolgálatától, a Frontextől.
„A litván hatóságok a Frontex támogatását kérték a határon. Az ügynökség jelenleg szorosan együttműködik a nemzeti hatóságokkal, hogy meghatározza, mire terjedjen ki a segítség” – közölte a Frontex sajtóosztálya a Szabad Európának küldött írásos válaszában.
Belarusz és Litvánia közös határa közel 680 kilométer hosszú, és egyben az EU egyik külső határa is, amelynek kevesebb mint negyven százalékát biztosítják elektronikus megfigyeléssel.
Honnan jönnek a migránsok?
Litvánia felszólította az iraki és törökországi illetékeseket – mivel ezeket szintén a Fehéroroszországba tartó állítólagos migránslánc kiindulópontjának tarják –, hogy alaposabban ellenőrizzék a Minszkbe utazókat.
„Arra kértük az iraki és a török kormányt, hogy fokozzák a repülőterekről induló személyek ellenőrzését. Ismerjük a konkrét [problémákat okozó] járatokat, ezért felkértük őket, hogy hozzanak intézkedéseket” – mondta június 17-én a Balti Hírszolgálatnak (BNS) Gabrielius Landsbergis külügyminiszter.
A litván határőrség adatai szerint idén 397 embert vettek őrizetbe azután, hogy Belaruszban átlépték a határt – írta a BNS. Összehasonlításképpen: 2020-ban 81, 2019-ben 46, 2018-ban pedig 104 embert fogtak el.
„Nyilvánvaló, hogy hibrid háború folyik Litvánia ellen, és az illegális migrációs hullám az egyik fegyver” – mondta Agnė Bilotaitė belügyminiszter június 7-én.
Litvánia szerint a fehérorosz határőrök eltüntetik a migránsok nyomait. Bilotaitė szerint ez „azt mutatja, hogy az illetékesek maguk is a részesei” annak, ami történik. Elmondta, hogy a belügyminisztérium a litván fegyveres erőkkel is egyeztetett a migrációs helyzet kezeléséről.
Litvánia ideiglenes tábort hozott létre a Vilniustól északkeletre, a belarusz határ közelében fekvő Pabradéban a növekvő számú migránsoknak, hogy elszállásolja és feldolgozza az érkezőket – jelentette a litván média.
Belarusz, valamint iraki és törökországi tisztviselők nem kommentálták az állításokat. Lukasenka kormánya és a belarusz külügyminisztérium sem válaszolt még a Szabad Európa e-mailben küldött kérdéseire.
Migránsok és drogok
Az Európai Menedékkérelmi Támogatási Hivatal (EASO) adatai szerint a Litvániába érkező migránsok növekvő száma egyelőre nem vezetett a menedékkérelmek megugrásához.
„A menedékkérelmekről szóló legfrissebb (június 6-ig feldolgozott) adatok nem jelzik a kérelmek számának említésre méltó növekedését Litvániában. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem érkezett több migráns, hanem azt, hogy ha ez a helyzet, akkor június 6-ig nem nyújtottak be nemzetközi oltalom iránti kérelmet. Az is lehet, hogy az adatok június 6. óta változtak” – mondta Anis Cassar, az EASO szóvivője a Szabad Európának küldött e-mailben.
Lukasenka azzal fenyegetőzik, hogy rászabadítja Európára „a migránsokat és a kábítószert”, miközben nem csitul a felháborodás, sőt további szankciókat követelnek rezsimje ellen a május 23-án Belaruszban földre kényszerített Ryanair-járat miatt. (A leszállítás indoka egy hamisnak bizonyuló bombariadó volt, a belarusz rendőrség a helyzetet kihasználva letartóztatta a gépen tartózkodó ellenzéki bloggert és újságírót, Raman Prataszevicset és orosz barátnőjét, Szofija Szapegát).
Az incidens nyomán az EU-országok június 4-én kitiltották légterükből és eltiltották reptereik használatától a belarusz gépeket.
A tiltás előtt a Belavia belarusz nemzeti légitársaság húsz európai városba – köztük Párizsba és Berlinbe – üzemeltetett járatokat.
Május 26-án Lukasenka védelmébe vette a Nyugat által „állami gépeltérítésnek” nevezett eseményt. A szavazógépként működő parlament és belső köre előtt tartott dagályos beszédében közölte: korábban „visszatartottuk a drogokat és a migránsokat. Most egyétek meg és kapjátok el őket magatok!”
Hirtelen kedvelt úti cél lett Irakban Minszk
Belarusz soha nem volt jelentős turisztikai célpont, és a jelenlegi helyzet tovább rontotta a hírnevét. A Ryanair-gépről elvitt Prataszevicset az állami televízióban – arcán és csuklóján látható sérülésekkel – mutogatták, miközben széles körben elterjedt nézet, hogy a hosszú interjúban hallott „beismerő vallomását” és Lukasenkát dicsőítő szavait kényszer hatására mondta.
Közben, bár a minszki nemzetközi repülőtérre érkező és onnan induló járatok száma visszaesett, az elmúlt hetekben egyre több gép érkezett oda Bagdadból.
A Motolko Pomogi nevű, népszerű Telegram-csatorna szerint június 16-án több minszki szállodába is szállítottak iraki utasokat.
Aznap a Szabad Európa belarusz szolgálata a helyszínen volt, amikor mintegy száz ember szállt le az Iraqi Airways egyik menetrend szerinti járatáról. Az utasokat, akik mind férfiak voltak, a terminálon lévő kioszknál két utazási iroda, az Oscartur és a JoodLand munkatársai segítették az érkezéskor.
A mintegy háromszáz, illetve háromezer-nyolcszáz Instagram- és Facebook-követővel rendelkező Oscartur közösségi profilja szerint Irakból szervez utakat Belaruszba.
„Többé ne telefonálj!”
Az Instagramon található 28 poszt többsége 2017-ből származik. Az elérhetőségi információk szűkösek, csupán egy orosz e-mail-címet és egy belarusz mobiltelefonszámot adtak meg.
A Szabad Európa belarusz szolgálata telefonon kért magyarázatot az Oscarturtól, de néhány zaftos káromkodás kíséretében mindössze annyit mondtak: „Többé ne telefonálj!”
A JoodLandnak nagyobb a közösségimédia-jelenléte és Bagdadban is vannak irodái. Azt állítja, hogy egy sor államba, például Oroszországba szervez túrákat.
Az Irak és Belarusz közötti gazdasági kapcsolatok nem túl kiterjedtek, a kétoldalú kereskedelem pedig olyan alacsony, hogy a belarusz állami statisztikai hivatal éves jelentése nem is tartalmaz adatokat róla.
Az állami BelTA hírügynökség szerint az Iraqi Airways 2017 óta repül Bagdadból Minszkbe, a járatok hétfőn és pénteken közlekednek.
Április 26-án a minszki nemzeti repülőtér közölte, hogy a Fly Baghdad légitársaság is repül Minszkbe minden hétfőn és csütörtökön.
A Fly Baghdad honlapja szerint öt országba repül: Törökországba, Jordániába, Szíriába, Libanonba és Belaruszba.
Arnoldas Abramavičius litván belügyminiszter-helyettes szerint a litván határőrök által feltartóztatott migránsok közül sokan azt állítják, hogy nincsenek irataik. „Azt mondják, hogy Irakból, Szíriából, Iránból és Afganisztánból származnak” – mondta a Szabad Európának.
„A fő útvonal, amelyet használnak, a Bagdad–Minszk-útvonal. Egy repülőjegy mindössze négyszáz dollárba kerül. Vannak, akik Isztambulból érkeznek” – mondta Abramavičius.
Hozzátette, hogy Vilnius hivatalos segítséget és tájékoztatást kért Irak varsói nagykövetségétől (mivel Iraknak nincs diplomáciai képviselete Litvániában), választ viszont nem kapott.
Kreml-receptkönyv?
A litván hatóságok gyanítják, hogy a migránsok érkezése Lukasenka orosz mintát követő összehangolt kampányának része.
Arvydas Anušauskas litván védelmi miniszter az országában kialakult helyzetet 2015–16-hoz hasonlította, amikor felmerült a gyanú, hogy Oroszország az úgynevezett „sarkvidéki útvonalon” Finnországba és Norvégiába irányította a Közép-Ázsiából érkező menekülteket.
„Illegális bevándorlók tucatjai özönlenek be Litvániába Belaruszból. Azt állítják, hogy olyan országokból érkeznek, mint Irak, Irán, Szíria. Belarusz vegyes eszközöket vet be, hogy aszimmetrikus választ adjon az Európai Unió szankcióira” – mondta Anušauskas június 9-én az Északi Csoport – a balti- és északi-tengeri országok informális csoportosulása – védelmi minisztereinek virtuális találkozóján.
„Hasonló forgatókönyvet láttunk Finnországban és Norvégiában 2015–2016-ban, amikor Oroszország megpróbálta destabilizálni az EU-t. Belarusz ezt másolja. A módszer és az elvek ugyanazok” – mondta.
Egy nappal a június 13-i kabinetülés után Bilotaitė litván belügyminiszter azt mondta, hogy a kormány „megállapodott a közös, összehangolt fellépésről és a kölcsönös támogatásról, valamint intézményeink képességeinek felméréséről”.
„Ennek ismeretében, valamint a nemzetközi partnerek várható segítségét is figyelembe véve egyelőre nem kell szükségállapotot hirdetni” – mondta a BNS-nek küldött válaszában.
Landsbergis külügyminiszter június 17-én közölte, hogy június folyamán találkozót szeretne kezdeményezni iraki és török kollégáival, amikor Olaszország ad otthont az Iszlám Állam legyőzésére létrehozott globális koalíció miniszteri találkozójának.
Elmondta, hogy Litvánia szeretné megvitatni Törökországgal és Irakkal annak a lehetőségét, hogy szigorítsák a Belaruszba induló utasok biztonsági ellenőrzését, és hazatoloncolják a Litvániában kikötő, papírokkal nem rendelkező migránsokat.
