Listázták az első civil szervezeteket Georgiában a „külföldiügynök-törvény” alapján
Tüntetés a „külföldiügynök-törvény” ellen Tbilisziben 2024. május 28-án
Kilenc civil szervezetet vettek fel az úgynevezett külföldi ügynökök jegyzékébe az országban; most került sor először ilyen lépésre a mintegy két hónapja hatályos, széles körben bírált törvény alapján.
Eredetileg öt NGO került bele a jegyzékbe: a Georgiában Élő Ukránok Ifjúsági Szervezete, a Georgiai Földművesek és Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezete, a Kutaiszi Ifjúsági Ház, a Keresztények Uniója és a Zsidó Kulturális és Oktatási Alapítvány. Nem sokkal később négy újabb szervezetet adtak hozzá: Lányok – Világvezetők, Tbiliszi Ifjúsági Ház, Inkluzív Gyakorlatok, illetve Kezdeményezések, Fejlesztés és Foglalkoztatás Egyesülete.
A feketelistát az érintett civil szervezetek pénzügyi beszámolóival együtt tették közzé az interneten az illetékes hatóságok.
Az orosz mintára előterjesztett „külföldiügynök-törvény” alapján minden szervezetnek nyilvántartásba kellene vetetnie magát pénzbírság terhe mellett, amennyiben finanszírozásuk legalább húsz százaléka külföldről származik. Tavaly számos georgiai NGO és sajtóorgánum külföldi finanszírozása meghaladta ezt a mértéket. Több szervezet megtagadta a regisztrációt, ami súlyos pénzbírsággal járhat.
Az igazságügyi minisztérium széles hatáskörrel bír a szervezetek vizsgálatára, hozzáfér érzékeny információkhoz, például a személyes adatokhoz is.
A jogszabály ellen emberek tízezrei tüntettek az országban, a hatóságok azonban erőszakkal elfojtották a demonstrációkat.
Az Egyesült Államok az üggyel kapcsolatban több mint hatvan georgiait szankciókkal sújtott, köztük a kormány két tagját a demokrácia és az emberi jogok aláásása miatt.
Megszavazta a georgiai parlament azt a törvényt, amely ellen hetek óta tízezrek tiltakoztak
1/6Tüntető trombitával és könnygáz ellen védő maszkban a „külföldiügynöktörvény-javaslatról” szóló parlamenti vita alatt a georgiai Tbilisziben 2024. május 2-án. A törvény előírná a külföldi finanszírozású civil szervezeteknek, hogy regisztrálják a tevékenységüket, és széles körű felügyeleti jogkörrel ruházná fel a hatóságokat a civilek működésének ellenőrzésére
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
2/6Európai uniós zászlóba burkolózó tüntető a georgiai parlament kerítésén a „külföldiügynöktörvény-javaslat” elleni tüntetésen Tbilisziben 2024. május 14-én. A kormány egyszer már meghátrált a külföldiügynök-törvény kapcsán, amikor tavaly a tömegtüntetések hatására visszavonta a benyújtott törvényjavaslatot, idén azonban a külföldi ügynök kifejezést kihagyva ismét benyújtotta
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
3/6A tiltakozók szerint a törvényjavaslat veszélyeztetheti a médiaszabadságot, a civil társadalmat és az ország európai uniós tagságra irányuló pályázatát. Az ellenzéki pártok és aktivistacsoportok több hete szerveztek megmozdulásokat a törvénytervezet ellen tiltakozva, de az első tömeges tüntetésre május 1-jén került sor a fővárosban, Tbilisziben, miután a vitatott törvény második olvasata is továbbjutott a parlamentben
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
4/6Az előző tüntetések kemény rendőri fellépéseire készülve május 14-én, a végszavazás napján már többen könnygáz ellen védő maszkban vonultak a parlament elé. A tüntetők feszültségét fokozta, hogy a georgiai parlament jogi bizottsága előző nap alig másfél perc alatt, ellenvetés nélkül engedte tovább a törvényjavaslatot, miközben az utcán ezrek követelték a jogszabály megsemmisítését
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
5/6A tbiliszi rendőrség könnygázzal, vízágyúval és a beszámolók szerint gumilövedékkel is lőtt a georgiai parlament előtt összegyűlt tüntetőkre, valamint néhány tüntetőt megvertek. A törvény miatt a parlamentben is pattanásig feszült a hangulat, a képviselők több ízben összeverekedtek
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
6/6Elkeseredett demonstráló május 14-én, a végszavazás napján Tbilisziben, amikor a képviselők a több hétig tartó tüntetések dacára elfogadták a törvénytervezetet, amelyet a kormánypárt terjesztett elő. Az ellenzék szerint a törvény orosz mintára készült, azzal a burkolt céllal, hogy elfojtsa az ellenvéleményt képviselő civileket és elhallgattassa a független médiát
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
Previous slide
Next slide
Az Európai Unió leszögezte, hogy a törvény komoly akadályt jelent Georgia csatlakozási folyamatában. Ennek ellenére a kormányzó Georgiai Álam párt továbbra is azt hangoztatja, hogy az ország 2030-ra az EU tagja lehet.
Bár a jogszabály éles bírálatokat váltott ki a nemzetközi közösség részéről, Oroszország üdvözölte. Még zajlanak a törvénnyel szemben indított jogi eljárások, több szervezet is az alkotmánybírósághoz fordult, a meghallgatásokra már sor került, ítéletet azonban egyelőre nem hirdettek.
