Połowce–Pecsatka nemrég még az egyik legforgalmasabb határátkelő volt Lengyelország és Belarusz között, most egész más kép fogadja az idelátogatót. A két ország határán Európa új vasfüggönye magasodik, egy közel hat méter magas, szögesdróttal és kamerákkal felszerelt kerítés.
A połowcei mellette tíz másik határátkelő sem üzemel 2023 júniusa óta, amikor a lengyel hatóságok a keleti irányból érkező, Moszkva és Minszk által mesterségesen gerjesztett migránshullámra válaszul nemzetbiztonsági okokból lezárták a belépési pontokat. Jelenleg mindössze két határátkelő, Terespol és Kukuryki van nyitva a lengyel–belarusz határ több mint négyszáz kilométeres szakaszán, amelyen keresztül a teheráru-forgalom bonyolódik.
Mesterségesen gerjesztett migránsválság az EU keleti végein
Az EU keleti határát sújtó migránsválság 2021-ben vette kezdetét, amikor Oroszország felől több ezer, Afrikából, a Közel-Keletről és Közép-Ázsiából érkező migráns próbált illegálisan bejutni Litvániába. A balti ország hatóságai lázas tempóban hozzákezdtek egy határkerítés felhúzásához. Röviddel később a forró pont áthelyeződött a lengyel–belarusz határra, ahol 2021 októberében egyetlen hónap leforgása alatt tizenhétezer illegális határátlépési kísérletet hajtottak végre.
Lengyelország azóta félmilliárd eurót költött a Belarusszal közös határ megerősítésére, amelynek legfontosabb fizikai eleme egy 186 kilométeren, jórészt erdőkkel sűrűn borított területen át kígyózó határkerítés, amely több mint kétszáz kilométeren kiegészül egy szupermodern elektronikus határzárral. A hidegháború óta nem látott határ-infrastruktúra megépítésének célja, hogy távol tartsa azokat a harmadik világbeli, elsősorban fiatal férfiakat, akiket az orosz és a belarusz hatóságok szervezetten utaztatnak a lengyel határra azzal a céllal, hogy destabilizálják az országot és rajta keresztül Európát.
Az Európai Unió keleti végében magasodó, elrettentést szolgáló határkerítés dacára 2024-ben még közel harmincezer illegális határátkelési kísérletre került sor, 13 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. A lengyel adatok szerint tavaly a legnagyobb számban Eritreából, Szomáliából, Szíriából, Jemenből és Szudánból érkező migránsok próbáltak meg átjutni a határon. Összehasonlításképp: 2018-ban még egész évben csak három, 2019-ben pedig csak tíz behatolási kísérletet jegyeztek fel a hatóságok. A fizikai akadály mellett – hogy csökkentse a hibrid hadviselés vonzerejét – a Tusk-kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nemrég beterjesztett egy törvényt, amely lehetőséget ad a hatóságoknak az európai menekültügyi szabályok ideiglenes felfüggesztésére.
Új vasfüggöny ereszkedett le a lengyel–belarusz határon
A lengyel kormány rendkívüli erőket mozgósított a veszélyeztetett keleti határra, ahol a határőrség és a rendőrség mellett mintegy hétezer fős katonai kontingenst is készenlétbe helyeztek. Varsó erőfeszítései, úgy tűnik, nem voltak hiábavalók. A különböző intézkedések, köztük egy mélységi pufferzóna létrehozásának hatására az utóbbi hónapokban 43 százalékkal csökkent az illegális határátlépések száma. A január közepén a lengyel–belarusz határra látogató újságírócsoport is egy teljesen lakatlan épületet talált a korábbi połowcei vámhivatalból átalakított regisztrációs központban. December óta nem fordult meg itt senki, amihez a lengyel határőrség illetékesei szerint köze van a hidegnek is. „Arra számítunk, hogy márciustól újra nyomás alá kerülünk” – mondta Arkadiusz Szkutnik tábornok, a Podleski régió határőrségének parancsnoka.
Mivel a határállomás le van zárva, itt senki sem lépheti át jogszerűen az államhatárt, így a regisztrációs központba túlnyomórészt olyan fiatal férfiak kerülnek, akiket vagy tiltott határátkelés közben, vagy utána, lengyel területen fogtak el. 2023-ban tizennyolc, tavaly már csak egy migráns lelte halálát a veszélyes kaland közben, a többségük megfagyott a hideg téli időben. A regisztrációs központban két napot töltenek el a migránsok. Nyilvántartásba veszik őket, ellenőrzik a személyazonosságukat, majd egy nyitott vagy zárt létesítménybe küldik, ahol elbírálják a nemzetközi oltalomra vonatkozó kérelmeket.
A határ lengyel oldalán tevékenykedő embercsempészek furgonokkal várják a határon átkelő migránsokat, akik a lengyel szervek szerint fejenként 8-12 ezer eurót fizetnek a határ átlépéséért. A többségük a jobb élet reményében Nyugatra, elsősorban Németországba igyekszik. Érdekesség, hogy a lengyel hatóságok által elfogott embercsempészek között a legtöbben a háború elől Lengyelországba menekülő ukránok, akik ezzel a kockázatos és illegális munkával próbálják kiegészíteni a jövedelmüket.
Keleti pajzs tízmilliárd eurós beruházással
Varsó nem tekinti szimpla migránsválságnak a keleti határain történő tömeges behatolási kísérleteket. A migránsok használatát politikai fegyverként a hibrid háború részének látják, amit lengyel megítélés szerint már több mint egy évtizede folytat Oroszország, és magába foglalja a Lengyelország elleni rendszeres kibernetikai támadásokat, dezinformációs tevékenységet, kémkedést és stratégiailag fontos infrastruktúrák elleni merényleteket, valamint korlátozott vagy totális háborús fenyegetést. Január 15-én Donald Tusk miniszterelnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a lengyel hatóságoknak tudomásuk van Moszkva által tervezett és légitársaságokat célzó terrorcselekményekről. Többet ugyan nem árult el, de már az is sokatmondó, hogy a nyilvánosság elé tárta az értesüléseket.
Stanisław Czosnek tábornok, a lengyel vezérkari főnök helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajnában az oroszok főleg szárazföldi erőket vetnek be, légierejük, nukleáris csapásmérő eszközeik és más fegyvernemeik meg vannak kímélve, és fenyegetést jelentenek Európára. Kollégája, Karol Molenda, a lengyel kibernetikai térvédelmi erők parancsnoka újságíróknak elmondta, hogy orosz állami hátterű csoportok 2024-ben több mint 4200 támadást intéztek a lengyel rendszerek ellen, azaz kétóránként egyet. „Lengyelország az orosz kiberakciók legfontosabb célpontja” – mutatott rá.
Lengyelország a migránsok instrumentalizálása és az Oroszország és csatlósa, Belarusz felől tapasztalható katonai fenyegetés hatására 2024 és 2028 között egy keleti pajzsnak nevezett védelmi vonalat épít keleti határai mentén. A tízmilliárd euró költségű beruházás célja az ellenséges támadás elrettentése, az ellenséges erők mobilitásának korlátozása, a hazai fegyveres erők mozgatásának megkönnyítése és a hadsereg, valamint a civil lakosság támogatása egy esetleges fegyveres konfliktus esetén. A helyettes vezérkari főnök szerint a határ nyolcszáz kilométeres hosszán kialakítandó rendszer magába foglal majd tankcsapdákat és bunkereket, készleteket, drónelhárító és infokommunikációs rendszereket, kettős, katonai és polgári felhasználásra alkalmas projekteket és más megoldásokat.
A lengyelek keleti pajzsához hasonló védelmi rendszer kiépítése folyik a balti államokban és Finnországban is, ami – hangsúlyozzák Varsóban – nemcsak az Oroszországgal szomszédos országok, de az EU és a NATO biztonságát is szolgálja. Ha biztonságról és a védelmi képességek fejlesztéséről van szó, Lengyelországban nem spórolnak. Az ország tavaly GDP-je négy százalékánál többet költött védelmi célokra. A kiadások Władysław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter szerint idén elérhetik a GDP öt százalékát is. Ezzel Lengyelország éves katonai kiadásai 45 milliárd euróval befogták Franciaországét, GDP-arányosan az első helyet jelentik a NATO-ban.
