Úgy tudjuk, lemondott a Kúria egyik vezetője, egy, az elnöknek nem tetsző, egy tüntetést engedélyező kúriai döntés miatt. Nem sokkal később a házigazda Kúria-elnök ott hagyta a hétvégi Magyar Jogász Egylet konferenciáját, magával rendelve az előadó kúriai bírókat is, miután a Magyar Ügyvédi kamara elnöke előadásában szolidan kritizálta Varga Zs. András igazgatási gyakorlatát.
Információink szerint nemrég lemondott a Kúria főtitkár-helyettesi pozíciójáról dr. Remes Gábor. A Varga Zs. által igazgatási vezetőnek kinevezett bíró lemondása igazgatási (nem a bírói) posztjáról információink szerint összefüggésben van azzal, hogy Varga Zs. András elégedetlen volt annak a kúriai ítélkező tanácsnak a döntésével, amely a Hadházy Ákos képviselő által korábban kért hídfoglaló tüntetés-kérelméről szólt.
Mint ismert, a mostani tüntetéssorozat idején ez volt az első gyülekezési jogi ítélete a Kúriának, ami, felülbírálva a rendőrség elutasító határozatát, engedélyezte a tüntetést, de az ítélet csak akkor került nyilvánosságra, amikor a tüntetés már elkezdődött.
Úgy tudjuk, az engedélyezés iránti kérelmet már úgy adta be Hadházyék ügyvédje, hogy abban utalt a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának egy nemrég meghozott ítéletére is. Ez jogszerűtlennek mondta ki a Kúria-elnök azon döntését, melyben felfüggesztette Kovács András kúriai bíró tanácsvezetői jogosítványait a bíró Varga Zs. által kifogásolt, egy szakmai fórumon történt véleménynyilvánítása miatt.
Ezt a bírság önkényesnek mondta ki, majd nem sokkal később az Európai Bizottság delegációja járt a Kúrián – hogy ezek miatt-e, nem tudni, mindenesetre bár a Hadházy-fellebbezés ügye az ő tanácsához került, Varga Zs. András nem tartózkodott itthon. Az öttagú tanácsban viszont benne volt az ő kinevezettje, Remes Gábor és információink szerint egy olyan bíró is, akinek nemsokára döntenie kell arról, hogy beadja-e a kérelmét a Kúria-elnökhöz a 70 éves koráig tartó bíráskodása engedélyezésére.
Mégis Hadházyéknak kedvező ítélet született. Információink szerint Varga Zs. András azt is kifogásolta, hogy Hadházy Ákos kritikájára – miszerint a Kúria direkt húzta az időt és az ítéletet csak akkor kapták meg, amikor már tüntettek – az elnök távollétében közleményt adott ki a Kúria, jelezve azt, hogy a rendőrség juttatta el hozzájuk szokatlanul későn a Hadházy-tüntetéssel kapcsolatos állásfoglalását. (Hadházy elnézést is kért a bíróságtól.)
A következő, szintén Hadházyékkal kapcsolatos gyülekezési ügyben már Varga Zs. András volt az előadó bíró: ifjú Lomnici Zoltán az Alapjogokért Központtól meg is dicsérte a hídfoglalást megtiltó döntést a közmédiában. Nem sokkal később Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig be is jelentette a Kormányinfón, hogy szerinte a kormánynak/parlamentnek nem kell törvényt módosítania a budapesti közlekedést akadályozó tüntetések ügyében, bízik benne, hogy a Kúria majd megoldja - vélhetően egy jogegységi döntéssel.
Kivonulás és vastaps
A "jogegységik" volt a fő témája az ez évi Jogászgyűlésnek is, amit a Magyar Jogász Egylet (MJE) szervez rendszeresen. Az MJE a magyar jogászok 1879-ben alapított szakmai szervezete megyei szervezetek országos lefedettséget adó hálózatával, 4000 taggal. Elnöksége kétévente hívja össze a Magyar Jogászgyűlést, amelyen lehetősége van a magyar jogászoknak a szakmai és tudományos eszmecserére, írja az egyesület honlapja. A Jogászgyűlésen történtekről a hvg.hu is beszámolt.
Az MJE működése vidéki súlypontú, a gyűléseken főleg az adott terület ügyvédsége találkozik a pesti potentátokkal, országos vezetőkkel, kormánytagokkal. „Rendkívül baráti környezet az aktuális kormánynak” – mondja egyik tagja. Jelenleg Trócsányi László, korábbi fideszes igazságügyi miniszter, alkotmánybíró vezeti, akit akkor választottak meg az MJE elnökének, amikor fideszes EP-képviselő lett. „Tíz százalékos arányban van nem keményvonalas fideszes, szó sincs róla, hogy mondjuk ELTE-oktató előadna” – mondja egy korábbi résztvevő a Jogászgyűlésről.
Az április 10-12 között rendezett ez évi Magyar Jogászgyűlés elnöke, házigazdája Varga Zs. András Kúria-elnök volt, fő témája a jogegység, címe Jogbiztonság és jogegység a gyakorlatban volt. A mostani konferencián is a hivatalosságokon kívül (záró előadások: Pintér Sándor és Tuzson Bence miniszterek) jellemzően a Nemzeti Közszolgálati és a Károli Egyetem tanárai tartottak előadást.
A köztársasági elnök, Trócsányi László és Varga Zs. indító előadásai után következett az első nap fő szakmai szekciója, ami a Jogbiztonság és jogegység a hivatásrendek aspektusából címet viselte. A különböző jogi szakmai ágak képviseletében értékelte az egységes ítélkezést célzó jogegységi döntések intézményét Polt Péter legfőbb ügyész, Trócsányi, Varga Zs., majd Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke után Havasi Dezső ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke következett.
Előadása egy rövid részében Havasi győri ügyvédeknek, a magyarországi korlátozott precedensjoggal kapcsolatos tapasztalataival, ebben a Varga Zs. Kúria-elnökké választása után a jogalkotó által a Kúria számára létrehozott Jogegységi Panasz Tanáccsal foglalkozott. Megemlítette, hogy ebben talán a Kúria hatalma túl erős, és a jogegységi tanácsok kiválasztása önkényességre is lehetőséget adhat.
Több résztvevőtől kapott információink alapján erre Varga Zs. András elvörösödött és az ajtót is becsapva látványosan elhagyta a termet. Úgy tudjuk, Trócsányi László és a köztársasági elnök (!) ment utána, hogy menjen vissza, de ő nem akart. Sőt, el is hagyta a konferenciát, magával rendelve az összes, előadóként a konferencia programjában is szereplő kúriai bírót. „Ezt az óvatos kritikát Varga Zs. simán kezelhette volna szakmailag” – mondja egy résztvevő.
Viszont elvonulásukkal Varga Zs. a másnap délelőtti fő szekciót – egy megkérdezettünk szavaival – „kilőtte az űrbe”. Három kúriai bíró előadó távozása miatt a másik szekció lépett elő kiemeltté, és mindenki az űrjogról hallgathatott előadásokat a Mesterséges intelligencia és a digitális technológia jogi kihívásai nevet viselő szekcióban.
Trócsányi László később a közönség előtt a kritikát Havasi magánvéleményének nevezte és szolidan megfeddte az ügyvédi kamara elnökét, mire információink szerint többen elhagyták a termet. Későbbi hozzászólásában Havasi Dezső tiltakozott a magánvéleménnyé minősítés ellen, mondván, ő 16 ezer ügyvédet képvisel: ezt viszont információink szerint vastaps fogadta.
Megkerestük Havasi Dezsőt, aki elhárította a válaszadást kérdéseinkre, mindössze ennyit mondott arra, hogy valóban az ő beszéde miatt vonult-e ki varga Zs. András a konferenciáról: „ezt tényszerűen nem tudom cáfolni.”
Hétfőn délben kérdéseket küldtünk a Kúriának is, de kedd reggelig nem válaszoltak. Akkor viszont kiadtak egy közleményt. Ebben azt írják a gyűlésről, hogy „az ülésen a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szakmainak álcázott, de a jogszabályokat és a tényeket figyelmen kívül hagyó és az Alaptörvény előírását súlytalanként kezelő, éles politikai kritikát fogalmazott meg a Kúria feladatait, a Jogegységi Panasz Tanács összetételét és működését illetően.
A Jogászgyűlés programja ezen az ülésen a vitát nem tette lehetővé, de a Kúria és a kúriai bírák politikai vitában egyébként sem vehetnek részt. Politikai provokációra pedig szakmai érvekkel nem lehet válaszolni. Erre nem is volt szükség. Tudomásunk szerint a Jogászgyűlés záróülésén elhangzott előadások visszatértek a szakmai értékelésekhez, és a zárszóban a Magyar Jogász Egylet elnöke elnézést kért a Kúriától”. Utóbbival Tócsányi László exkuzációjára utalva.
Közleménye kiadása után megkaptuk a Kúria sajtóosztályának válaszát is kérdéseinkre, melyben az időközben kiadott közleményüket ajánlják figyelmünkbe.
Így a Remes Gábor lemondásával kapcsolatos kérdésünkre sem kaptunk tőlük választ.
Az élesíthető fegyver
A konferencia tehát a korlátozott precedensrendszerről szólt. Kritikusai szerint Varga Zs. András nem csak az ítélkező tanácsok munkáját igyekszik igazgatási döntésekkel kontrollálni (pl. megszüntette a Kovács András vezette II. tanácsot) hanem a jogegységi döntésekkel az alsóbb fokú bíróságok jogértelmezési szabadságát is korlátozni tudja.
Havasi Dezső előadásában azt pedzette meg, hogy a jogegységi tanácsok Varga Zs. András által történt összeállítása önkényességre is lehetőséget ad: „felvethetőek bizonyos objektivitási kérdések a jogegységi tanácsok összetételével kapcsolatban” – foglalta össze egy résztvevő.
A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Kúria feladata, ahol a jogegységi panaszok elbírálására Jogegységi Panasz Tanács működik 2020 óta. A jogegységi panasz eljárás szabályozási kerete eredetileg szűkebb volt, de aztán kibővült. „Amikor Varga Zs. Andrást kinevezték Kúria elnöknek, kapott egy pluszeszközt, hogy az összes többi bíróságon is rendet tudjon tenni: ez a jogegységi rendszer. Ezen keresztül megmondhatja, hogy a bírák hogyan kötelesek értelmezni a magyar jogszabályokat”, mondta erről korábban írt cikkünkben egy bíró.
A jogegységi tanács általában öt tagból áll, elnöke a Kúria elnöke, elnökhelyettese vagy az érintett kollégium vezetője vagy helyettese. Csakhogy egy ideje a Kúria elnök nem nevez ki kollégiumvezetőket, hanem az elnökhelyetteseket bízza meg ezzel a feladattal. Így ő vagy a kinevezési jogkörébe tartozó kúriai vezetők döntik el, hogy kik ülnek a Jogegységi Panasz Tanácsban, kik írhatják elő kötelező erővel azt a jogértelmezést, amelyet azután minden bírónak követnie kell.
Ügyészi szokások a Kúrián
Tehát információink szerint Varga Zs. Andrásnak a gyülekezési ügyekben hozott első ítélet miatti kritikája nyomán mondott le Remes Gábor, rögtön utána pedig jött a jogászgyűlés, ahonnan Varga Zs. visszarendelte a bírókat. „Nehéz egy külső szemlélőnek elképzelni, hogy ezek a bírók függetlenek, ha így visszarendelhetők egy konferenciáról. Akkor mit csinálnak a konkrét ügyekben?” – teszi fel a kérdést egy megkérdezett bíró.
Kérdeztük a Kúriától, hogy milyen minőségében rendelte vissza az előadó bírókat Varga Zs, de erre sem kaptunk választ. Munkáltatóként ezt még akár egy szakmai konferenciáról is megteheti, ha ő bízta meg őket az előadással. Korábban volt már ezzel is probléma: amikor a szolgálati bíróság felkért kúriai bírót előadónak egy szakmai rendezvényre, a Kúria-elnök őt nem engedte el és mást küldött helyette.
Ugyanakkor a mostani fizetős rendezvény volt, jelzi egy megkérdezettünk, és így Varga Zs. egy ígért szolgáltatást vont el a résztvevőktől. Hiszen lehet, hogy többen azért fizettek súlyos összegeket, hogy részt vegyenek a gyűlésen, ahol a leginkább érintettek, a kúriai bírók mondják el álláspontjukat a korlátozott magyar precedensjogról. Valószínűleg ezért is utal a Kúriának az eset kapcsán kiadott közleménye arra, hogy „a Kúria vezetőinek elmaradt előadásait a rendezvény résztvevői számára hamarosan elérhetővé tesszük.”
