Két nappal azelőtt, hogy az Európai Bizottság felszabadított 10,2 milliárd eurót a jogállamisági problémák, különösen a bíróságok függetlenségének többéves csorbítása miatt befagyasztott, Magyarországnak járó támogatásokból, a Kúria elnöke, Varga Zs. András levelet írt egy bírói egyesületnek, a MABIE-nek. E szerint szerencsésnek tartaná, ha bekerülnének az Országos Bírói Tanács (OBT) nemsokára megválasztandó új tagjai közé az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartozó igazgatási vezetők is. Az uniós támogatások feloldásának egyik legfontosabb feltétele az OBT független, az OBH-t ellenőrző jogosítványainak helyreállítása és bővítése volt.
Magyarországon a bíróságok működésének rendszerszintű problémái veszélyeztetik, hogy az állampolgárok független és pártatlan bíróságok által hozott ítéletekhez jussanak – állapították meg az EU és az Európa Tanács különböző intézményei az elmúlt évtizedben.
A kormány végül formálisan, jogszabályalkotással megszüntette a saját, illetve kinevezettjei – elsősorban az Országos Bíró Hivatal első, előző elnökének intézkedései, valamint a levélíró Kúria-elnök – működése révén előállított alkotmánysértő helyzetet, teljesítve így az EU négy világosan megfogalmazott elvárását, úgynevezett szupermérföldkövét. Ezek egyike volt az Országos Bírói Tanács ellenőrző jogosítványainak, hatásköreinek megerősítése az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) szemben.
Az OBH elnökét a parlament nevezi ki a kormányfő javaslatára, ő irányítja a hatalmas bírói szervezetet. Az első Handó Tünde volt, 2020. január 1-jétől Senyei György Barna.
A Kúria elnöke szintén politikai kinevezett, őt, Varga Zs. Andrást 2020. október 19-én választotta meg a parlament. Közismert, hogy ő ítélkező bírói gyakorlat nélkül, a Fidesz személyre szabott jogalkotása révén – emiatt az OBT nyílt elutasítása mellett – kerülhetett a posztjára. „A Kúria függetlensége a 2018-at követő sorozatos, salátatörvényekbe bújtatott változtatások eredményeként kezdett gyengülni. Ekkor vált szemmel láthatóvá, hogy az Alkotmánybíróság sorsára kezd jutni, a végrehajtó hatalom foglya lett” – értékelte a Helsinki Bizottság.
Az Országos Bírói Tanács tagjai nem a politika által kinevezettek, az összbírói testületek maguk közül választják meg őket. Az OBT korábbi állásfoglalása szerint a Handó-időszak – különösen annak utolsó másfél éve – az OBH élén „joggal tekinthető a bírósági igazgatás mélypontjának, a bírósági szervezetrendszer alkotmányos válságának”.
A mostani, 2024. január 30-án lejáró mandátumú OBT többéves küzdelme a bírósági törvényesség helyreállításáért jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az EU érdemben lépett miatta, mert értékelése szerint a végrehajtó hatalom Magyarországon maga alá akarja gyűrni a független igazságszolgáltatást, ami már az EU pénzügyi érdekeit is veszélyezteti.
A Kúria elnöke nem értett egyet az uniós kritikákkal. Az Európai Bizottság „sajnálatosan, ellenőrzés nélkül átvette az OBT sértő és önkényes véleményét” – reagált nyári közleményében az EB idén kiadott, 2022-es jogállamisági jelentésére.
„A kohéziót külön is kiemelném”
A Magyar Bírói Egyesület régi civil szervezet, amelynek nincsenek ugyan olyan jogosítványai, mint az OBT-nek, de több mint ezer bírót tömörít. Amikor 2019-ben a Fidesz Handó Tündét – sok értékelés szerint – átmentette az OBH éléről az Alkotmánybíróságra, a birosag.hu-n megjelent egy búcsúztató írás, amelyben 24 bírósági vezető hálálkodik Handónak. Akkori hírek szerint a levél hangneme a bírákat is meglepte. A MABIE akkor úgy értékelte az elnöki köszöntőt, hogy az abban írtak nem a bírói kar véleményét tükrözik, és „a levél stílusával és tartalmával nem tud azonosulni, mert az nem felel meg a Bírák etikai kódexében foglalt elvárásoknak, az alkalmas a bírói hivatás méltóságának, pártatlanságának, illetve ezek látszatának veszélyeztetésére”. A szervezet elnöke az OBT ülésein is rendszeresen részt vett.
A MABIE nemrég újraválasztott vezetősége december 8-án bemutatkozó látogatást tett az OBH és a Kúria elnökénél. Ezután, két nappal a Magyarországnak járó pénzcsapok uniós megnyitása előtt, december 11-én küldött nekik Varga Zs. András egy levelet, amely lapunk birtokába került. Ebben megerősítette együttműködési készségét a szervezettel, többek között abban is, hogy közösen elérjék a bírói és bírósági dolgozói illetmények növelését. Ezután ezt írja:
„Végül, ha Elnök Asszony megengedi, figyelmébe ajánlom azt a felvetésemet, ami várhatóan nem találkozik az Egyesület teljes tagságának támogatásával, tapasztalataim alapján mégis fontosnak érzem leírni, mivel az új Országos Bírói Tanácsot a küldöttek választják meg, akik között értelemszerűen sokan az Egyesület tagjai is. Szerencsésnek tartanám, ha az OBT új tagjai közé egy-két, az Országos Bíró Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartozó igazgatási vezető is bekerülne. Ez ugyanis növelné az igazgatási vezetők és a bírói kar egésze közötti kohéziót, ugyanakkor az OBT létszámára tekintettel nem járna olyan veszéllyel, hogy az igazgatási érdekek fölébe kerekednek az ítélkező bírák érdekeinek. A kohéziót külön is kiemelném. Számtalan körülmény zavarja meg kívülről a mindennapi életünket. Ezekkel csak akkor tudunk szembenézni, ha a bírói szervezeten belül igyekszünk a lehető leginkább megőrizni az egységet. Ha a feltétlenül szükségesnél nagyobb hangsúlyt kapnak a bíróságon belüli jogállási, igazgatási különbségek, mindnyájan gyengébbek leszünk.”
Az OBT új tagjainak megválasztása ősz óta zajlik. A különböző bírói testületek tagjai titkosan választanak maguk közül elektorokat, akik aztán – várhatóan januárban – szintén titkosan választják majd meg maguk közül az OBT 15 tagját.
Leveléből úgy látszik, Varga Zs. András ennek a bírák között zajló demokratikus és titkos folyamatnak a befolyásolására tett kísérletet azzal, hogy jelezte: szerencsésnek tartaná, ha az OBT-be a Senyei György Barna OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó bírák is bekerülnének. (Levelében ráadásul ezt a bírósági javadalmazások emelésével kapcsolatban felajánlott segítségéről szóló mondatok után teszi.)
Senyeit is a Fidesz nevezte ki, de Varga Zs.-vel ellentétben neki komoly bírói múltja van, őt a bíróságok érdekeire, így függetlenségére fogékonyabb vezetőnek tartják.
Egyébként az elektorok közé már választottak az ő kinevezési jogkörébe tartozó bírákat, például törvényszéki elnököket. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy emiatt ők OBT-tagként kompromisszumkészebben gyakorolnák a testületnek az OBH-t is ellenőrző jogosítványait.
A történeten az is csavar egyet, hogy a 444.hu korábban megírta: Senyei György Barna és Varga Zs. András, a két, politika által kinevezett bírósági vezető viszonya sem problémamentes. Senyei kritizálta a Kúria-elnök kinevezési gyakorlatát.
Ehhez kapcsolódóan: A bírói függetlenség melletti kiállásáért kapott nemzetközi díjat az Országos Bírói Tanács
A MABIE-nek eddig sem tetszett, hogy olyan bírák ellenőrzik az OBH elnökét, akiket ő nevezett ki
Írásban megkerestük Varga Zs. Andrást. Azt kérdeztük tőle, nem tartja-e egy demokratikus, titkos választási folyamat befolyásolásának a MABIE vezetésének írtakat, és egyeztetett-e az OBH elnökével róla.
A Kúria sajtóosztálya a következőt válaszolta: „Kérdésére tájékoztatjuk, hogy a Kúria alkotmányos helyzetéből következően magától értetődő, hogy elnöke együttműködik a bíróságokkal és az érdekképviseleti szervezetekkel, és ennek keretében kifejti véleményét az igazságszolgáltatást érintő kérdésekről. Másként nem tudná biztosítani az érdekképviseletek jogainak gyakorlását, ami a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 117. § (1) bekezdés m) pontja szerint törvényi kötelessége. Különösen vonatkozik ez az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjainak megválasztására, mivel annak maga is résztvevője. Ezt biztosítja a Bszi. is, amelynek 98. § (4) bekezdése szerint az OBT tagjait megválasztó küldöttértekezleten – jelölési és szavazati jog nélkül – részt vehet és felszólalhat a Kúria elnöke és az OBH elnöke.”
Megkerestük a Magyar Bírói Egyesület elnökét, dr. Boros Katalint is azzal: hogyan értékeli, hogy a Kúria elnöke „szerencsésnek tartaná”, ha az OBT új tagjai közé olyan bírák is bekerülnének, akik az OBH elnökének kinevezési jogköre alá tartoznak? Megkérdeztük azt is, tervezi-e valamilyen módon értesíteni a MABIE tagságát Varga Zs. András igényéről.
A válaszból kiderül, hogy a MABIE eddig is azt képviselte, hogy ne ellenőrizhessék olyan bírák az OBH-t, akiket a testület elnöke nevezett ki. Dr. Boros Katalin csak teljes válaszának idézése esetén járult hozzá a közléséhez, úgyhogy most idemásoljuk:
„Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó igazgatási vezetők megválaszthatóságával kapcsolatban a MABIE korábban már több fórumon kifejtette elvi álláspontját, többek között az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenálló képességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényjavaslat szövegének véleményezésekor. Az Egyesület honlapján is megjelent, az igazságügy-minisztérium felé is kifejtett álláspontjában javasolta a törvényben felsorolt, az OBT tagjává válást kizáró okok kiegészítését azzal, hogy »nem lehet az OBT tagja az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető”.
2024. január 8-ik napján az OBT új tagjait megválasztó küldöttértekezleten részt vevő küldöttek kezébe kerül ennek a kérdésnek az eldöntése” – írta lapunknak küldött válaszában a Magyar Bírói Egyesület elnöke.
