„Koszos szobában is lehet szeretni a gyerekeket, de kaja nélkül nem működik a rendszer”

Az elmúlt tizenkét év alatt összesen 108 forinttal emelte a kormány az állami gondoskodásban lévő gyerekek étkeztetési normatíváját: 567 forintról 684-re. Ennyivel járul hozzá a hétezer állami gondoskodásban lévő gyerek napi ötszöri étkeztetéséhez. A gyermekvédelmi intézetek vezetői szerint ez semmire sem elég, trükközniük kell, hogy enni adhassanak a gyerekeknek. Egy tavalyi ombudsmani jelentés szerint még a napi nyolcszáz forint sem elég egy gyerek etetésére. Az emberminisztérium egyet is értett az ombudsman kritikáival, szerintük is emelni kellene az összeget, csak nincs miből.

Tizenegy éve nem emelte a kormány az állami gondoskodásban élő gyerekek étkeztetésére szánt napi fejkvótát: naponta 684 forinttal járul hozzá a gyerekek napi ötszöri étkezéséhez. Csakhogy ez szinte semmire sem elég – mondják az általunk megkérdezett szakemberek. Csak összehasonlításképpen: ma Magyarországon durván napi 15 ezer forintba kerül egy fogvatartott őrzése, ellátása a büntetés-végrehajtási intézetekben. Ezzel szemben a gyermekvédelmi otthonok, intézmények vezetőinek különféle trükkökkel, pénzzsonglőrködéssel kell megoldaniuk annak a hétezer gyereknek az ellátását, akik állami gondoskodásban élnek. Az elmúlt másfél évben berobbanó, végül két számjegyűre kerekedett infláció miatt úgy megdrágultak az alapvető élelmiszerek, hogy az általunk megkérdezett szakemberek azt mondták: azt sem tudják, ezt az évet hogyan húzzák ki, előre gondolkodni már nem is mernek.

Egyetek jót, ha tudtok

„Ez egy súlyos probléma. Nem jó minőségű kaját esznek a gyerekek, mert ennyiből nem lehet normális ételt adni nekik, de még ezer vagy ezerötszázból sem, nemhogy 684 forintból”

– magyarázza az egyik, neve elhallgatását kérő gyermekotthon vezetője. A férfi csaknem két évtizede dolgozik az állami gyermekvédelmi rendszerben. Azt mondja, már 2010-ben sem volt fenékig tejfel az élet, azóta viszont sokkal rosszabb lett, de ennek ellenére próbálják felszínen tartani magukat.

„Már tizenkét évvel ezelőtt is próbáltuk kipótolni valamivel az élelemre szánt állami normatívát. Próbáltunk együttműködni alapítványokkal, civil szervezetekkel vagy vállalkozókkal. Nagyon sok olyan üzlet és pékség van, akik a délutánra rajtuk maradó pékárut nekünk adják, behozzák nekünk. De sajnos ez az utóbbi két évben egyre kevesebb lett. Sokan tönkrementek a pandémia alatt. Próbáltunk magunkon spórolni, de ez sem ment igazán. Azt tudom mondani, hogy aki szerint 684 forintból meg lehet etetni egy gyereket naponta ötször, annak fogalma sincs arról, hogy miről beszél”

– fejtette ki a szakember, aki azt is elmondta: azokban az otthonokban, ahol van rá lehetőség, a dolgozók maguk főznek a gyerekekre, mert ebből a helyzetből így tudják kihozni a maximumot. De van néhány intézményük, ahol erre nincs lehetőség, ott viszont kétezer forintba kerül a vásárolt élelmezés, szemben a 684 forintos normatívával.

A 684 forintos napi állami étkeztetési norma valójában tényleg semmire sem elég. Az Átlátszó által korábban megszerzett dokumentum alapján kiderül: a reggelire szánt pénzből még egy Túró Rudira vagy egy joghurtra sem futja.

Akad olyan gyermekotthon, ahol a tízórait és az uzsonnát 49-49 forintból kellene kihozni. A reggelire 80–100 forint jut, az ebédet 180–300 forint közötti összegből kellene megoldani, a vacsorát meg 180 forintból.

Ha a gyermekotthonoknak kizárólag az állam által adott kvótából kellene megoldaniuk az országosan hétezer állami gondoskodásban élő gyermek étkeztetését, akkor éhen halnának – magyarázza egy másik intézmény vezető beosztású dolgozója Dél-Magyarországon, aki szerint ha nem ügyeskednének a saját intézményi büdzséjükkel, katasztrófa történne.

„Akkor éhen halnának, vagy nem tudom, mi lenne. Muszáj, hogy trükközzünk. Azt kell látni, hogy ezeknek az intézményi vezetőknek olyan súlyos dolgokban kell dönteniük, hogy például van egy csomó olyan otthonunk, ahol tíz éve nem volt tisztasági festés, mert nem jut rá, mert elviszi a kaja, mert az fontosabb. Azt gondolom, hogy koszos szobában is lehet szeretni a gyerekeket. De kaja nélkül nem működik a rendszer”

– magyarázta lapunknak az egyik vezető, aki hozzátette, hogy náluk az otthonokban dolgozó gyermekfelügyelők is rendszeresen visznek be alapanyagot a gyerekek élelmezéséhez, bár nem ez lenne a feladatuk.

„Akiknek kertjük van, azok hozzák otthonról a gyümölcsöt, a főzéshez a zöldséget, tehát egy csomó olyan dolog van, amikor az emberek beleteszik a saját magukét is. Szerintem ez ebben a szektorban nem normális, hiszen az állam részéről ennek kellene a legalapvetőbbnek lennie, hogy ellássa étellel ezeket a gyerekeket. Ezek a gyerekek sérültek minden tekintetben, de főleg szociálisan, hiszen szülők nélkül vannak. Az ilyen gyerekekre jellemző, hogy keresik az örömforrásokat, na most nekik a legnagyobb örömforrás az evés. Szeretnének sokat enni, csak nem mindig van sok a kajából. Leszögezem, hogy nincs éhezés, nem éheznek a gyerekeink, mert zsíros kenyér vagy vajas kenyér azért mindig van”

– tette hozzá a neve elhallgatását kérő intézményvezető.

Nem vitték túlzásba: tizenkét év alatt 108 forint emelés

Kétharmados többségek, rendeleti kormányzások, abszolút teljhatalom ide vagy oda, a Fidesz–KDNP az elmúlt tizenkét év alatt összesen 108 forinttal emelte meg az állami gondoskodásban lévő gyerekek étkeztetésére szánt napi normatívát.

2010-ben 576 forint volt ez az összeg, amelyet egy évvel később 684 forintra emelt a Fidesz-kormányzat. Bár azóta sok víz lefolyt a Dunán, de a kormány a fejkvóta összegét egy fillérrel sem növelte. Pedig a KSH adatai szerint 2022 májusában 10,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

Az elmúlt tizenhárom hónapban az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9 százalékkal.

„Lehet nyúlkálni az üres zsebbe, de ha nincs benne semmi, hiába nyúlkálok benne. Ugye mindig azt mondják, hogy az intézmény saját maga gazdálkodja ki, hogy mennyit költ a gyerekek ennivalójára, nyilvánvalóan mi is többet költünk erre, mint amennyi az állami kvóta, mert abból nem lehet megetetni senkit. De csak bizonyos határig tudunk elmenni, mert ha a pénzt inkább elköltjük kajára, akkor például nincs pénz fűtésre. Van egy keretösszeg, a dologi kiadások keretösszege, amit nem léphetünk túl, ebben benne van minden, a szemétszállítás, a ruháztatás, az étkeztetés, az eszközök pótlása, a bútorok, a festés, a karbantartás, vagyis minden, ami szükséges egy intézmény működtetéséhez”

– mondta a Szabad Európának keserűen az egyik kelet-magyarországi intézmény igazgatója, aki szerint már tizenkét évvel ezelőtt is csúnyán forráshiányos volt a terület, de amíg az önkormányzatok voltak a fenntartók, addig még volt némi mozgásterük. A helyzet akkor változott meg, amikor, csaknem tíz évvel ezelőtt államosították a gyermekvédelmi intézményrendszert, és fenntartóvá a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelölte meg a kormány.

„Jó kapcsolatunk volt a fenntartó önkormányzattal, és a kapcsolatainkon keresztül meg tudtuk oldani a problémák java részét. Amire kellett, intéztünk pénzt. Nem volt elérhetetlen a fenntartó, mint most. Helyileg itt volt, ők is politikusok voltak, de ismertük őket, kapcsolatunk volt velük, néha kijártak az intézményekbe, megvolt az egyes területeknek a maga felelősük, akikkel nagyon szakmai és nagyon személyes kapcsolatunk volt. Az SZGYF központja Pesten van, de van itt is kirendeltségük. A gazdasági önállóságunkat elvesztettük, korábban önállóan gazdálkodó intézmények voltunk. Volt büdzsénk, azt lehetett évente toldozni-foltozni, kérni hozzá többletforrást, ha kellett”

– magyarázta a mozgástér megszűnésének okait egy Pest megyei vezető, aki azt is elmondta: az államosítás óta óriási pénzügyi kontroll van felettük.

„Tízezer forint felett semmit nem szabad beszerezni az engedélyük nélkül. Hát most mit kapsz tízezer forint alatt? Semmit. Ha szeretnénk egy porszívót vásárolni az egyik intézményünkbe, mert elromlott, akkor ez úgy működik, hogy beadunk egy engedélyt a helyi SZGYF-nél, meg kell indokolnunk, hogy miért van szükségünk új porszívóra, és ha úgy látják, hogy tényleg szükségünk van rá, akkor ellenjegyzik, és megvehetjük”

– ecsetelte a szakember a problémákat, és azt is elmondta: nem lát bele sem a kormány, sem a Belügyminisztérium, sem pedig a SZGYF vezetésének munkájába, nem tudja megítélni, hogy valóban nincs-e pénze a kormánynak erre az ágazatra, vagy inkább más területekre költenek, de azt biztosan tudja, hogy ez a modell hosszú távon nem fenntartható.

„Amikor az SZGYF-től kommunikálnak velünk, mindig arról biztosítanak minket, hogy igen, tudnak a problémáról, tisztában vannak vele, próbálnak segíteni, igyekeznek valamit elérni, de nagyon ritkán van változás”

– mondta a szakember a Szabad Európának.

„Egészséges táplálék biztosítására nem elegendő”

Egy tavalyi ombudsmani vizsgálat is foglalkozott azzal a kérdéskörrel, hogy mire elég a kormány 684 forintos, állami gondoskodásban élő gyerekek napi étkeztetésére fordított normatívája. Kozma Ákos ombudsman hivatalból eljárást indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma Speciális Gyermekotthoni Központ Általános Iskola és Szakiskola Kalocsai Gyermekotthona, Általános Iskolája és Szakiskolája működésével kapcsolatban. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jelentésében megállapította – többek között –, hogy a 684 forintos napi minimumkvótánál kicsivel többet, napi nyolcszáz forintot tudtak étkeztetésre költeni, azonban

„A gyermekek étkeztetésére fordítható összeg a fejlődő szervezet számára szükséges mennyiségű egészséges táplálék biztosítására nem elegendő.”

Az ombudsmani jelentés ajánlásaira válaszolt is az Emmi, azonban Szél Bernadett akkor még független országgyűlési képviselőnek nem adta ki a választ a minisztérium, erre csupán 45 nap után lett volna lehetősége. A képviselőnő megszerezte a minisztérium válaszát az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalától, amelyben Fülöp Attila államtitkár azt írta:

„A gyermekotthoni étkeztetési normatíva minimális összegére vonatkozó előírás felülvizsgálata vonatkoztatásában tájékoztatom alapvető jogok biztosa urat, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma az étkezési normatíva emelésével szakmailag egyetért, azonban ennek megvalósítása mindenkori költségvetési helyzettől függ.”

Vagyis azt már tavaly is elismerte az Emmi, hogy kevés az étkeztetési normatíva, emelnének is rajta, de nem tőlük függ. Azóta eltelt csaknem egy év, de minden maradt a régiben.

Kérdéseinkkel a Belügyminisztériumhoz, a Pénzügyminisztériumhoz és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz is fordultunk, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

Frissítés – Annyi, amennyi