Peking semleges félként tüntette fel magát az orosz invázióval kirobban ukrajnai háborúban, azt állítva, hogy tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását, közben pedig hangsúlyozza, hogy meg kell oldani az orosz biztonsági aggályokat. A színfalak mögött azonban ez változhat.
A Szabad Európának névtelenül nyilatkozó uniós tisztviselők szerint Vang Ji kínai külügyminiszter a múlt héten azt mondta Kaja Kallasnak, az Európai Unió külpolitikai főképviselőjének, hogy Peking nem fogadhatja el Oroszország vereségét az ukrajnai háborúban, mert ez lehetővé tenné Washington számára, hogy Kínára koncentráljon.
Ugyanezen a tárgyaláson vádolta meg Brüsszel Kínát azzal, hogy Moszkva oldalára állt, és arra figyelmeztetett, hogy egy szuverén ország elleni invázió ellentétes a nemzetközi joggal.
Peking állítólag még az előtt kifogásolta az Európai Unió vádjait, miszerint Oroszország kínai eszközöket és alkatrészeket is felhasznál a háborúban, mielőtt szóvá tette volna a kínai pénzügyi intézmények elleni esetleges nyugati szankcióktól és egy ukrán győzelemtől való félelmét.
Ehhez kapcsolódóan:Így toboroz Oroszország kínai állampolgárokat ukrajnai háborújához
Növekvő brüsszeli aggodalmak
Májusban egy titkosított EU-jelentés szerint Kína, beleértve Hongkongot is, volt a felelős az Oroszország elleni szankciók megkerülésének mintegy nyolcvan százalékáért.
A figyelemre méltó beismerés, amelyről először a South China Morning Post számolt be, egy négyórás brüsszeli megbeszélésen hangzott el, amely számos témát érintett a kereskedelmi gyakorlatoktól kezdve - mint például az elektromos járművek állami támogatása -, a tajvani és a közel-keleti helyzeten át az ukrajnai háborúig.
A 27 uniós tagállam azokra a kínai vállalatokra fókuszál, amelyekről úgy véli, felelősek Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának aláásásáért.
Legújabb szankciós csomagjában az EU vagyonbefagyasztást és vízumtilalmat tervez bevezetni egy kínai üzletemberrel szemben, aki az európai közösség területén gyártott, és az uniós exportkorlátozás hatálya alá tartózó árukat szállított Oroszországba.
Két kínai vállalat is a szankciós célkeresztbe került, miután terepjárókat, infravörös detektorokat és egyéb optikai alkatrészeket adtak el az orosz fegyveres erőknek ukrajnai felhasználásra.
A növekvő brüsszeli aggodalom másik jele Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentése volt, aki nemrég arról beszélt, hogy Kína és Oroszország egyre nagyobb fenyegetést jelent a transzatlanti szövetségre.
Rutte berlini útja során újságíróknak arról beszélt, hogy szerinte Oroszország és Kína összehangolja a Tajvan és Európa elleni támadásokat, hogy a Nyugatot egyszerre foglalja le a világ különböző részein.
„Hszi Csin-ping kínai elnök, mielőtt megtámadná Tajvant, először felhívja majd Moszkvát, hogy megkérje [Vlagyimir] Putyin orosz elnököt, foglaljon le minket Európának ezen a részén” – mondta a NATO főtitkára.
Kína és Oroszország úgynevezett határok nélküli stratégiai partnerséget kötött, röviddel az ukrajnai teljes körű orosz invázió előtt, 2022 februárjában.
A partnerség nem jelent hivatalos katonai szövetséget vagy a kölcsönös védelemre vonatkozó konkrét elkötelezettséget, de kiterjedt katonai együttműködést és stratégiai összehangolást igen, és ez mindkét ország biztonsági érdekeit erősíti.
Peking ennek ellenére igyekezett nyilvánosan elhatárolódni Oroszország ukrajnai lépéseitől.
Vang európai útja után a külügyminisztérium szóvivője megismételte, hogy „Kína álláspontja az ukrajnai válsággal kapcsolatban objektív és következetes, azaz tárgyalás, tűzszünet és béke. Egy elhúzódó ukrajnai válság senkinek sem szolgál érdekeit.”
Az elemzők azonban a pekingi tisztviselők által nemrégiben elhangzott egyéb szavakra összpontosítanak.
Natalia Szevszkova orosz politológus a Current Time-nak nyilatkozva azt mondta, Vang legutóbbi európai körútja után tett megjegyzései annak a jelei, hogy Peking merészebb retorikára váltott. „Ez már nem a keleti diplomácia, hanem nyílt, szinte durva viselkedés” – fogalmazott.
„Kína most már úgy látja, hogy ha a nyugati közösség kész tárgyalni és területeket hagyni Putyinnal, az Kínának is szabad kezet jelent” – tette hozzá a politológus.
