Miközben Magyarországon az átláthatóság hiánya és az oktatási autonómiával kapcsolatos aggályok miatt heves vitát vált ki a kínai egyetemi projekt, a szomszédos Szerbia felsőoktatásában tovább növekszik Peking befolyása.
A Budapest és az elismert sanghaji Fudan Egyetem közötti áprilisi stratégiai megállapodás hullámokat vetett a nemzetközi médiában is, miközben itthon visszatetszést szült.
A döntés, hogy egy kínai bank 1,5 milliárd dolláros hiteléből épüljön egy budapesti campus, ráirányította a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök és Pekinggel szoros kapcsolataira. Emellett aggodalmakat keltett azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lesz hosszú távon az ország felsőoktatási rendszerére a projekt.
A kínaiak már a szerb egyetemeken vannak
Szerbiában viszont töretlenül folytatódik a kínai egyetemekkel való együttműködés. Köszönhető ez annak is, hogy Peking közeli viszonyt ápol Aleksandar Vučić elnökkel, és az elmúlt két évtizedben folyamatosan mélyítette kapcsolatait az országgal.
Három szerbiai egyetemnek már most együttműködési megállapodása van egy kínai partnerre. A Belgrádi Egyetem, az Újvidéki Egyetem és a Nisi Egyetem a sanghaji Jiao Tong Egyetemmel kooperál, ami lehetőséget ad a Szerbia és Kína közötti oktatási és kulturális kapcsolatok elmélyítésére.
A 2018-ban aláírt megállapodások széles körű lehetőségeket teremtenek az idővel tovább mélyülő együttműködésre. Például szerepelnek köztük új diák- és személyzeti csereprogramok és ösztöndíjak, valamint növekvő kínai pénzügyi támogatás és kínai tanfolyamok.
Puha diplomácia a Konfuciusz Intézetek útján
Az állami egyetemekkel kötött megállapodások mellett Szerbia két Konfuciusz Intézetnek is otthont ad Belgrádban és Újvidéken. A külföldi nyelvi és kulturális programokat kínáló, állami irányítású intézményeket a kritikusok azzal vádolják, hogy az oktatás álcája alatt Peking propagandáját terjesztik, és korlátozzák az egyetemeken a szabad véleménynyilvánítás jogát.
Vučić elnök infrastrukturális, turisztikai és technológiai projektekben folytatott együttműködés útján megerősítette a kapcsolatot Kínával. Ezek a programok 2005 óta több mint 10 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetést hoztak.
Az oktatási és kulturális kérdésekre helyezett nagyobb hangsúly azonban a kínai szerepvállalás új szakaszát jelenti a Balkánon és tágabb értelemben Európában is.
„Ez iskolapéldája a puha hatalmi manővernek” – mondta Stefan Vladisavljev, a Belgrádi Politikai Kiválóságért Alap elemzője a Szabad Európának. „Bár Kína még mindig lemarad Oroszország mögött a Balkánon, a lépés sok embert közelebb hozhat Pekinghez. Az a törekvés, hogy Kína érthetőbbé és ismertebbé váljon és nyomot hagyjon a társadalomban is.”
Szerbia, mint hídfőállás
Szerbia is része az „Egy övezet, egy út” kínai infrastrukturális kezdeményezésnek, és az úgynevezett 17+1 formátum egyik leglelkesebb szószólója. Ennek a 2012-ben Peking vezetésével indított fórumnak az a célja, hogy Kína fokozza együttműködését a közép- és kelet-európai országokkal.
Elemzők szerint azonban Kína Belgráddal fenntartott szoros kapcsolatai lehetővé teszik, hogy Szerbia kínai politikai és gazdasági központként működjön. Ezt Peking a Nyugat-Balkánon történő terjeszkedésre tudja felhasználni, és Szerbiát egyfajta példaként felmutatni arra, hogy milyen előnyei vannak a Kínával való együttműködésnek a megfigyeléstől a pandémia-kezelésig terjedő kooperációban.
Miért kell Kínának az egyetemi jelenlét?
Tena Prelec, az Oxfordi Egyetem kutatója a Szabad Európa balkáni szolgálatának elmondta: Peking növekvő befolyását a szerbiai felsőoktatásra tágabb összefüggésben kell vizsgálni – Kína azért fektet be világszerte egyetemekbe, mert ez része annak a szélesebb körű törekvésnek, hogy népszerűsítse kultúráját, nyelvét és nemzetközi kapcsolatait.
„Kína arra törekszik, hogy globális szinten formálja saját imázsát, és csak idő kérdése, hogy a szerb oktatási szférában is megerősödjön a jelenléte” – mondta Prelec.
Szerbia viszonylag biztonságos teret is jelent a felsőoktatásban való terjeszkedéshez, mert a lakosság nagyfokú jóindulattal tekint az országra, a kormány nyíltan támogatja, és ahol az olyan kezdeményezésekre, mint a Konfuciusz Intézet, nem irányul olyasfajta bizalmatlan figyelem, mint az Európai Unióban, ahol nemrégiben több képviseletét is bezárták.
Bár az ilyen programok új lehetőségeket kínálnak a hallgatóknak és oktatóknak, Dragana Mitrović, a Belgrádi Egyetem professzora szerint a kultúrdiplomáciai erőfeszítések azt a pekingi célt szolgálják, hogy a nemzetközi eseményekről szóló „kínai narratívát” terjesszék.
„A kínai kulturális befolyás erősítése szerves része a Szerbiával való ilyenfajta együttműködésnek, és ez a kínai kormány célja” – mondta Mitrović a Szabad Európa balkáni szolgálatának.
Most már nem csak az állami együttműködés a cél
Az együttműködés nem korlátozódik az egyetemek közötti kapcsolatokra. A kínai vállalatok is szerepet vállalnak a szerbiai felsőoktatásban.
A közép-szerbiai Kragujevac város 2020 februárjában megállapodást írt alá arról, hogy a helyi egyetem együttműködik a térfigyelő kamerás technológiára szakosodott Dahua Technology kínai céggel.
A Linglong kínai vállalat pedig – amely közel 1 milliárd dolláros gumiabroncsgyárat épít Zrenjaninban –, a szerb labdarúgó-bajnokság top ligájának vezető szponzora, 2020 márciusában ösztöndíjprogramot hozott létre szerb diákok számára.
A NATO által szétbombázott követség helyén épül a központ
„A kínaiak diverzifikálják az oktatás és az akadémiai együttműködéshez való hozzáállásukat abban az értelemben, hogy most már messze nem csak állami intézményeket céloznak meg” – mondta a Szabad Európában Vladimir Sopov, az Európai Külkapcsolati Tanács munkatársa.
Ez a fajta együttműködés, amelynek célja Sopov szerint a kapcsolatok fejlesztése és Kína befolyásának „beágyazása” a társadalomba, a politikába és a gazdaságba, már túlmutat az egyetemekkel és a Konfuciusz Intézeteken keresztül történő hagyományos együttműködésen.
Ehelyett egyre nagyobb hangsúlyt kap a helyi hatóságokkal, magáncégekkel és különböző kínai szervezetekkel való együttműködés.
A tervek szerint 2021-ben nyílik meg Belgrádban egy kínai kulturális központ, amely a művészetekre, az irodalomra és a kulturális kapcsolatok egyéb területeire összpontosít majd. A minta a bulgáriai, görögországi és romániai központok hálózata. A belgrádi központ – jelképes üzenetként – a NATO-gépek által 1999-ben lebombázott kínai nagykövetség helyén épül.
„Ez a fajta szerepvállalás a logikus következő lépés arra, hogy Peking növelje a jelenlétét a térségben” – mondja Sopov. „Kína látja, hogyan értelmezik a lépéseit a világban, és felfogta, hogy hangsúlyosabban kell képviselnie saját nézőpontját.”
A kínai cégek néha kiverik a biztosítékot
Szerbiában Kína terjeszkedése eddig kevés ellenállásba ütközött, de a közelmúltban a munkavállalók és a környezetvédők országszerte aggodalmuknak adtak hangot a kínai cégek tulajdonában lévő beruházási projektek okozta szennyezés miatt.
Április 10-én Belgrádban több ezren tüntettek a környezetszennyezés ellen, aminek nyomán a kormány elrendelte a kínai irányítású Zijin rézbánya leállítását a délen fekvő Borban, mivel a létesítmény nem tartotta be a környezetvédelmi előírásokat.
A környezeti károk miatt a szerb kormány egy Zrenjanin melletti kínai tulajdonú újrahasznosító üzemet is felszólított, hogy hagyja abba a tevékenységét.
Ennek ellenére folytadódik Kína szélesebb körű behatolása a szerbiai oktatási és kulturális életbe.
„Az együttműködés elején járunk, ez még csak kialakulóban van. A kezdeteknek vagyunk szemtanúi” – mondta Vladisavljev.
