Hszi Csin-ping kínai elnök felvázolta terveit az ország fejlődésének és globális ambícióinak további erősítését illetően, ehhez azonban változtatásokra is szükség lehet a koronavírus-járvány jelentette nehézségek miatt.
Miután bejelentette Kína győzelmét a járvány és a súlyos szegénység felett, Hszi Csin-ping bemutatta az új, 14. gazdasági tervet az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakán, amelyet el is fogadott a pekingi törvényhozás szerepét betöltő testület. Ebben fontos célul tűzték ki, hogy Kína igazi globális hatalommá és modern állammá váljon, illetve megszabták a gazdasági fejlődés főbb irányait a következő 15 évre.
Bár a középpontban a belgazdaság kérdései álltak, ezek szorosan összekapcsolódnak Peking globális ambícióival, különösképp a 2013-ban indított, Belt and Road (BRI - "Egy övezet, egy út") elnevezésű nemzetközi gazdasági-geopolitikai stratégiájával. Ennek keretében több száz milliárd dollárt fordítanak világszerte infrastruktúra-fejlesztésre, és ezen keresztül a politikai kapcsolatok, végső soron pedig az ország befolyásának erősítésére.
Szakértők szerint az alkalmat az elnök arra is felhasználta, hogy megpróbálja kidomborítani tekintélyelvű vezetési stílusának és hatalma megszilárdításának előnyeit.
„Az üzenet Kína elmúlt években tapasztalt erősödésének és magabiztosabbá válásának folytatása és fokozása” – mondta Raffaello Pantucci, a Royal United Services Institute brit elemzőközpont munkatársa. „A BRI inkább egy széles víziónak számít, mintsem egyetlen projektnek. Ezen víziókat pedig szükség esetén újraformálják, ezt látjuk most” – tette hozzá.
Vang Ji kínai külügyminiszter előző héten kijelentette, hogy a járvány ellenére is folytatják a projektet.
Növekvő nemzetközi nyomás
A koronavírus-járvány kezelésének és a gazdasági növekedés fenntartásának sikere ellenére Pekingre egyre nagyobb nyomás nehezedik a nemzetközi porondon. A BRI-t Afrikától Közép-Amerikáig egyre többen ellenzik, főként az óriási adósságteher miatt, egyes kormányok már az adósság átütemezését, elengedését kérték.
A kínai kormánynak a hitelessége javításán is dolgoznia kell, miután az komoly károkat szenvedett a járvány korai kezelésében tapasztalt problémák miatt. Emellett fokozott nyomással kell szembenéznie a Nyugat részéről, amely egyre élesebben lép fel a kínai technológiai cégekkel és egyes kormányzati intézkedésekkel szemben.
A kihívások közepette Peking új módjait keresi globális vezető szerepe erősítésének, ennek részeként pedig oltóanyagokat, orvosi felszereléseket szállít számos országba, s napirenden tartja a klímaváltozás kérdését.
A kínai külügyminiszter rámutatott: noha a BRI fő hangsúlya eredetileg az infrastruktúra fejlesztésén volt, újabb területekre is ki fog terjedni, például az egészségügyi együttműködésre, a technológiára és a külföldi segélyezésre.
„A szegénység elleni küzdelem és az egészségügyi együttműködés a kínai diplomácia egyik fő fókusza lesz. A BRI egyfajta ernyőkezdeményezés, amelybe bármi beletartozhat, és ez lesz az új frontok egyike” – hangsúlyozta egy sanghaji egyetem kutatója.
Nehézségek, ellenállás
A vírus is akadályokat gördített a Peking zászlóshajó projektjének számító kezdeményezés elé. Kínában a részleges vagy teljes határzár fenntartása komoly feszültségekhez vezetett, kereskedelmi nehézségeket okozott a térségben és például Közép-Ázsiában is, valamint az egekbe röpítette a szállítási költségeket. Kína külföldi energetikai beruházásai is a legalacsonyabb szinten vannak 2008 óta.
Kína kapcsolata a szomszédos Oroszországgal azonban szakértők szerint továbbra is jónak számít. A kétoldalú kereskedelmi forgalom növekszik, amire Moszkvának nagy szüksége van a nyugati szankciók és a nemzetközi elszigeteltség miatt.
A politikai kapcsolat is egyre mélyebb, Vang Ji nemrég például leszögezte, hogy a két kormány szorosan együtt dolgozik számos területen, a közös holdbázis építésének terveitől a vakcinagyártásig. Ide sorolta az úgynevezett „színes forradalmak” és a „politikai vírus” elleni küzdelmet is, rámutatva ezzel közös ellenérzéseikre az Egyesült Államokkal szemben.
A kínai gazdaság helyreállása azonban több területen is törékenynek tekinthető, például a fogyasztói kiadások tekintetében, illetve nő az aggodalom az ingatlanárak „fenntarthatatlan” szintű emelkedésével kapcsolatban is. Ez annak ellenére is igaz, hogy az ország az egyetlen főbb gazdaság, amely tavaly is növekedni tudott.
„Sok kihívással néz szembe a kínai vezetés, s a gazdasági bővülés fenntartása a legnagyobb ezek közül. Hszit a politikai hatalom érdekli, ennek megőrzésének legjobb módja pedig a gazdasági növekedés erősítése” – hangsúlyozta Ho Fung-hung, a Johns Hopkins Egyetem professzora.
