A Fidesz két fontos politikusát már elsodorta a kegyelmi botrány, de Balog Zoltán református püspök, aki lobbistája volt az elnöki kegyelemnek, marad. Egyelőre legalábbis. Ki játszhatott szerepet ebben a Fidesznek komoly meglepetést okozó ügyben, és hogyan igyekeznek konszolidálni a helyzetet?
A bicskei gyerekotthon pedofil bűncselekmény-sorozatot elkövető igazgatója első, 2011-es ügyét elsikáló, emiatt a 2016-os, második feljelentés nyomán börtönbüntetésre ítélt helyettesének köztársasági elnöki kegyelmébe belebukott az államfő és Varga Judit akkori igazságügyi miniszter. Sajtóértesülések és saját információink szerint is a kegyelemért elsősorban Balog Zoltán korábbi miniszter, jelenlegi református püspök lobbizott Novák Katalinnál. Arról, hogy lemondjon-e a református zsinat lelkészi elnökségéről, kedden szavaztak egyházi vezetőtársai.
Arra a kérdésre azonban továbbra sincs válasz, hogy miért volt annyira fontos, hogy K. Endre kegyelmet kapjon, amikor ráadásul már reintegrációs őrizetben volt, otthon, nem börtönben.
Magyarázatok
Nézzük végig a szóba hozott, illetve potenciális érdekeket/érdekelteket.
Az egyik magyarázatkeresés szerint a református egyházon belüli okai voltak a K. Endre melletti lobbizásnak. A már több mint harminc éve Magyarországon élő erdélyi igazgatóhelyettes jó református kapcsolatokkal rendelkezett, a 444.hu szerint Balog Zoltán jól ismerte.
Ennek a magyarázatnak a másik ága Erdélyig, K. szülőföldjéig megy vissza. Apja a háromszéki Zabolán volt világi református vezető, édesanyja is ott él, barátjaként Mikes grófnőnek, a zabolai kastély tulajdonosának. A Telex – és egy saját forrásunk is – az erdélyi egyházkerület református püspökét, Kató Bélát említette, mint akinél a család eljárt, hogy segítsen.
A lap megírta és Kató Béla lapunknak is megerősítette, hogy erről szó sincs. „Tényleg dühös vagyok emiatt a sejtetés miatt, ez aljas spekuláció – mondta nekünk a püspök. Kérdésünkre cáfolta, hogy megkereste-e őt a család, és szándékos, tisztességtelen belekeverést említett. – Most hallottam először az ügyről, azt sem tudom, kiről van szó” – mondta az illyefalvai (ahol püspöksége előtt lelkészként szolgált), több évtizedes komplex fejlesztő intézményeket létrehozó tevékenysége révén az erdélyi magyar társadalom újratermelésében komoly érdemeket szerző püspök. A víziókkal, de jó menedzseri képességekkel is rendelkező férfi több forrásunk szerint is Orbán Viktor legfontosabb erdélyi tárgyalópartnere.
Előkerült Orbán Viktor miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak a neve is mint lehetséges lobbistáé. Ő ugyanis jó viszonyban van a Zabolán a restitúció révén visszaszerzett egyik családi kastélyt – részben magyar költségvetési támogatásból – helyreállító egykori főúri Mikes családdal; előszót írt, és promotálta is az oda beházasodó, szintén erdélyi arisztokrata leszármazott Ugron Zsolna író/tévés/filmes könyvét is. (Egy olvasónktól érkezett a pontosítás: az Ugron család nagyon rangos múlttal bíró nemesi família, de nem arisztokraták - K.Gy.) Fidesz-közeli forrásunk szerint viszont Lévai Anikó „Orbán háta mögött nem tesz ilyet, ő a férjéhez fordul, amikor megkörnyékezik, hogy valamilyen ügyben segítsen”.
A K. Endre érdekében megmozduló lobbierőket az ügyet kirobbantó 444.hu helyi, bicskei, felcsúti (Felcsút Bicske mellett van), fideszes szálakkal (is) magyarázza. (Ez persze összekapcsolódhat helyi református egyházi szereplőkkel is.) E szerint a bicskei otthonnal, annak vezetőivel mind a Puskás Ferenc Akadémia, mind Orbán Viktor egyik testvérének sportklubja rendszeres kapcsolatban állt.
Bicskei forrásunk szerint az igazgatónak egyházi vonalon nagyon jó helyi kapcsolatai voltak, emellett maga is bicskei képviselő volt, civil szervezete a helyi Fidesz-kampányt támogatta. A gulyasagyumedia.hu megírta, hogy a kétezres években a Fidesz bicskei polgármesterjelöltjét, a most kormánypárti országgyűlési képviselő Tessely Zoltánt kétszer is támogatta a helyi választáson az Összefogás Bicskéért Egyesület, amely maga is indított képviselőjelölteket Bicskén. Listavezetője az egyébként a szakmában korábban ismert gyerekvédelmi szakértőnek tartott V. János, a pedofil intézetigazgató volt.
A lehetséges helyi politikai vagy egyházi háttér mellett fölmerült, hogy „magas” szintről érkezhetett a kegyelemigény. Fidesz-közeli forrásaink cáfolják, hogy ez Orbán Viktor lehetett, hiszen két, gondosan felépített politikusát is kénytelen volt levenni a tábláról az ügy miatt. Fideszes körökben Balogot teszik felelőssé: „Minek kavart ennyire?” – hallani. Kormányközeli szereplők között terjed az is, hogy Balog azt mondta a botrány kirobbanása után az elnöki kegyelemről: „Hát nekem ez azért nem volt annyira fontos.”
A pápalátogatás kapcsán kiosztott huszonkét elnöki kegyelem (amelyek kedvezményezetti listája titkos) között más politikaközeli eset is volt K. Endréén kívül.
Bár Varga Judit exférjének, Magyar Péternek a G-hete alatt nyilvánosságra hozott információit érdemes fenntartásokkal kezelni, abban eddig is konszenzus volt, hogy a terrorista bűncselekményekkel vádolt Budaházy György megkegyelmezésének nyilvánvalóan fideszes politikai okai lehettek. Magyar Péter szerint a Fidesz-elnökség is tárgyalt róla, tehát nem Novák szuverén döntése volt.
Már 2023 februárjában kegyelmet kapott egy bírósági takarítónő, aki bírósági iratokat fotózott és adott tovább – nem tudjuk, kinek. Akár titkosszolgálatoknak is, bár ezt ottani forrásunk tagadja, emlékeztetve rá, hogy ők enélkül is kikérhetnek bírósági iratokat. Megkérdeztünk két bírót, akik szerint ez a kérdés most erősen foglalkoztatja a bírókat is, de szerintük az alulfizetett bírósági dolgozók (nem a bírák) esetében simán elképzelhető, hogy egy gazdag bűnöző vesztegette meg.
Visszatérve Balog Zoltán szerepére: többen megerősítették, hogy a miniszter/püspök rendszeresen bejárt az elnöki hivatalba, dolgozott ott Novák Katalinon kívül is korábbi munkatársa.
Novák köztudomásúan a mentoráltja volt, viszonyuk nagyon bizalmas volt, többször elkísérték egymást hivatalos külföldi útjaikra (hiszen mindig valamilyen formális hivatali kapcsolatban álltak). Többhetes ausztráliai útjuk (amiben volt egy háromnapos pápua új-guineai harangszentelés is) kapcsán idézte egy fideszes forrásunk a kormányzati adminisztráción belüli akkori mondást: „Balog Zolival nyaralgatnak.”
Forrásunk szerint lehetséges a bicskei szál is, de azt „Balog tolta végig”.
Bizalmi szavazás
Miután Orbán csütörtökön elküldte Nováknak a selyemzsinórt, pár nap múlva a 444.hu fideszes forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Orbán Balogot is felelősnek tartja a kegyelmi ügyben, akinek a püspöksége is veszélybe kerülhet. A Miniszterelnökség cáfolt: Orbán Viktor nem avatkozik bele egyházak belső ügyeibe.
Balog pedig külföldi elmélkedésre, magába fordulásra utazott. A sajtó állításával ellentétben információink szerint ezt nem az ügy kirobbanásakor, hanem hetekkel korábban eldöntötte. Mi viszont görögországi, Athosz-hegyi ortodox kolostorról hallottunk célpontként, úgyhogy ennek az osztrák–magyar határszélre cserélése jelezheti: a püspök számított rá, hogy haza kell jönnie.
Ami meg is történt. Összehívott (nem „berendelték”) egy református elnökségi tanácsi gyűlést keddre, amely saját, a tanácskozás után nyilvánosságra hozott videója alapján 86 százalékos többséggel kifejezte további bizalmát iránta. A püspök a videójában elmondta azt is, hogy ugyanakkor a tanács arra kérte: gondolja át, hogy közéleti szerepvállalása mennyire egyeztethető össze zsinati elnöki szerepével. Ő ezt megígérte – mondta a videón –, és zsinatot is összehív miatta.
Elmondta azt is, hogy az államfőnek adott tanácsai csak Novák Katalinra tartoznak, „akár tévedtem, akár nem”. Hozzátette: „Elnök asszony szuverenitása megkérdőjelezhetetlen”, és a döntést ő, mármint Novák hozta.
Felsorolta mindazt, amit a református espereseknek és gondnokoknak pár nappal korábban írt levelében is megfogalmazott az ügy kronológiájáról, benne a saját – pozitív – szerepéről (2016-ban állami kitüntetést ítélt a pedofil igazgatónak, aki ellen ekkor indult a második vizsgálat, amely végül az elítélésével zárult). Hozzátette, hogy „az előzetes vélemények és más információk alapján tanácsadóként egyetértett” K. kegyelmi kérvényével. Hibáztam – mondta. De elnézést nem azért kell kérnie, mert egy kegyelmet kérő mellé állt, „hanem azért, mert ez az ügy a református egyháznak kárt okozott”.
Hozzánk olyan információ jutott el az öt órán át tartó ülésről, hogy Balog pár hét múlva, esetleg a zsinaton fog lemondani. Mivel nyilvánvaló, hogy mind az ellenzék, mind a sajtó továbbra is intenzíven fog foglalkozni az ügyével (előbbi a lemondását sürgetve), így nyugodtan mondhatja majd, hogy ő hiába kért békét, a támadások folytatódtak. Ez pedig árt az egyházának, ezért lemond – valószínűleg csak a zsinati elnökségről.
Ez az elnyújtott lemondás a fideszes szavazótábor számára Novák és Varga hirtelen távozásánál érthetőbb és elfogadhatóbb narratívát kínáló eljárás lenne. Hiszen a bázis jelentős része már a két politikusnő lemondásáért is az ellenzéket okolja (ahol nincs következménye a tetteknek), hát még akkor, ha hetekig folytatódó támadásokat fog tapasztalni. A saját, egy részében esetleg megingó tábor intaktságának megőrzése így biztosított, ez pedig minden elemző szerint mindig a pártvezetés legfőbb célja.
Igaz, ha ez a forgatókönyv, akkor az ügy még hetekig napirenden maradhat, ami viszont nem érdeke a Fidesznek. (Persze Orbán már két megszólalásában is jelezte, hogy a Balog körüli történések az egyház belső ügye.)
A keddi tanácskozás után kerestük Balog Zoltánt, de nem vette föl a telefont. Így nem tudtuk tőle megkérdezni, mire utalt a videónyilatkozatában kimondott „hibáztam” szóval: arra, hogy a Novák Katalinnak adott tanácsával egy pedofil bűncselekmény eltussolását fiatalkorúak kényszerítésével végrehajtó, jogerősen elítélt bűnelkövető kegyelemben részesítéséért lobbizott, vagy azzal hibázott, hogy nem érzékelte e kegyelmi döntés politikai kockázatát?
És ha tévedett, akkor kitől kért bocsánatot a nyilatkozatában?
Azt a kérdésünket is csak itt tudjuk leírni, hogy megkereste-e őt bárki azért, hogy közbenjárjon a kegyelemért.
Nem mernek nemet mondani
Fontos látni, hogy egy ekkora politikai súlyú ügyben, amely veszélyeztetheti a Fidesz kampányát és magát Orbánt is, nem zárhatjuk ki a terelés, a megtévesztő információk kiszivárogtatásának lehetőségét sem. A fideszes kommunikáció legfőbb célja ugyanis Orbán gyermekvédelmi hitelességének megőrzése.
Kérdés, hogy miért nem észlelte senki a pedofilügyben (még ha nem is a főszereplő volt a tényleges pedofil) adott kegyelem politikai kockázatát – ha már az erkölcsivel (kiskorúak kényszerítése) nem számoltak.
De maradjunk annál az egyelőre legvalószínűbbnek tartott forgatókönyvnél, hogy Balog valamilyen nem ismert okból (vagy csak azért, mert „nem rosszindulatú, csak rossz úton indul el”, ahogy egy forrásunk jellemezte) kilobbizta, hogy a nem általa beadott kegyelmi kérvényt Novák elfogadja, és ez valahogy végigment a rendszeren a vészcsengő megszólalása nélkül.
Balog kapcsán több forrásunk is beszélt „behálózó attitűdjéről, gyakorlatáról”, amellyel uralma alatt tudta tartani Novákot. Novák Katalin elvileg autonóm közjogi méltóságként természetesen nem teheti meg, hogy kiáll, és azt mondja, hogy „a volt főnököm beszélt rá, hogy aláírjam”.
A riasztás elmaradását egy forrásunk a Novák-stáb tapasztalatlanságával magyarázta, ami egyébként kétszer akkora, mint Áder Jánosé volt, aki lényegében politikai botrány nélkül vitte végig a ciklusait (az más kérdés, hogy a jogállamiság szempontjából hogyan gyakorolta vagy nem gyakorolta a vétójogát).
Mind Novák, mind Varga Judit érdemi pártkarrier nélkül jutott Orbán jóvoltából oda, ahová eljutott, aki (illetve Rogán Antal stábja) jól eladható politikai termékké fejlesztette őket, különösen Novákot.
„A stábja puskaport nem szagolt, innen-onnan előkapott figurákkal volt tele” – mondta egy forrásunk, hozzátéve, hogy ők és általában a NER újabb generációi arra vannak szocializálva, „hogy ha mondva van, akkor csinálni kell. Nincs, aki azt merje mondani, hogy nem. Félnek, nem mernek ellentmondani, mert ide-oda teszik őket a karrierjük során.” Lehet, hogy elhitték, hogy ez odafönt nagyon fontos – teszi hozzá: „Ez a világ van, nem tudod, hogy milyen magasra eszkalálódhat a nemet mondásod. Egy ilyen rendszerben, ahol nincs semmi autonómia, óhatatlanul beleszalad valaki a késbe.”
Lelkészből politikus: Balog Zoltán
„Valószínűleg ő volt az első fülbevalós lelkész a református egyházban” – mondja a nyolcvanas években a magyarnál sokkal liberálisabb keletnémet protestáns teológián éveket tanuló miniszter/püspökről egy ismerője.
„Hazajött az új eszmékkel”, és a „jó eszű, szuggesztív, ambiciózus” fiatal maglódi lelkész kapcsolatba került a Dialógus békecsoporttal. Második felesége – aki egyébként Haraszti Miklós ismert ellenzéki élettársa volt – ott tevékenykedett. A Dialógus keleti és nyugati leszerelést követelt, és bár a kommunista hatalom ellenségként kezelte, később kiderült, hogy vezetőjét beszervezték.
Első, német felesége Iványi Gábornál dolgozott utána évtizedekig, miközben fideszes politikussá váló első férje 2010 után végignézte Iványiék lemészárlását. (De hallottunk olyat is, hogy Balog tiltakozott az új egyházügyi törvény ellen.)
Még a nyolcvanas években megismerte a demokratikus ellenzék tagjait, így lett később az első parlamenti ciklusban az emberi jogi és vallásügyi parlamenti bizottságot vezető fideszes Fodor Gábor, később a párt egyházügyi tanácsadója, közben a Hold utcai Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkipásztora. Saját politikai szerepével együtt felépítette azt is, hogy a parlament közelében lévő német ajkú egyházközség politikai súlyt kapjon. Orbánék – kései – egyházi esküvője is ott volt, és az első Orbán-kormány onnan ment első ülésére.
Orbánnak is fontos volt Balog (akiről mindig azt írták a lapok, hogy a Fidesz elnökének lelki vezetője is volt, amit nem tudunk pontosan értelmezni), hiszen a Fidesz jobboldali fordulatához (az MDF kivérzésével parlagon hagyott jobboldali szavazók felé forduláshoz) szüksége volt az antikommunista, jórészt vallásos értelmiség megnyerésére a radikális liberalizmus felől érkező pártnak. Ehhez a fő kósersági pecsétet Tőkés László adta, de Balog volt az élő kapcsolat.
Érdekes adalék, hogy Balog a teológiai egyetemen Vályi Nagy Ervin nemzetközileg jegyzett teológus tanítványa volt, akinek legfőbb tétele, hogy Istent nem lehet a történelemmel azonosítani, ami lefordítva az egyháznak a politikától való távolságtartását jelenti.
Balog az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalban miniszterelnöki főtanácsadóként dolgozott, majd a 2002-es választás után egy évig Mádl Ferenc államfő mellett. 2003-tól a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója, majd a kuratórium elnöke volt 2021-ig. 2006-tól országgyűlési képviselő, 2009-től az orbáni évértékelőket rendező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke.
2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, 2012-től az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. A 2018-as országgyűlési választás után nem vállalt tárcavezetői tisztséget (bár hallottunk olyan variációt is, hogy Orbán lehetővé tette neki ezt a magyarázatot), később parlamenti képviselői mandátumáról és a Fidesz pártalapítványának vezetéséről is lemondott.
A Dunamelléki Református Egyházkerület 2020 novemberében választotta püspökévé, majd 2021 februárjában ő lett a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.
Forrásunk szerint a választáskor politikai kampányt csinált, állami kitüntetéseket lobbizott ki, és főleg komoly költségvetési támogatásokat ígért. Amiket szállított is, igaz, valószínűleg nélküle is érkeztek volna.
Ambicionálta az államfőséget, de ezt a katolikus egyházvezetés várható felháborodása miatt sem lehetett megcsinálni, és egyébként is túlreprezentáltak a protestánsok az állami vezetésben.
