Magyarország kedden az utolsók között megkapja az ajánlásokat a pénzügyminiszteri tanácstól a túlzott mértékű államháztartási hiány 2026 végéig történő megszüntetésére és egy négyéves adósságcsökkentési pályára vonatkozóan, amely alatt az EU meghatározza, hogy maximum mennyivel nőhetnek a költségvetés nettó kiadásai.
A pénzügyminiszteri tanács keddi ülésén hagyja jóvá egyrészt a magyar kormányhoz az ellene indult deficiteljárás keretében intézett ajánlásokat, másrészt azt a négy évre, 2025 és 2028 közötti időszakra vonatkozó, középtávú strukturális tervet, amely egy adósságcsökkentési pályát vázol fel, beszabályozva a nettó kiadások növekedését. Mindkét döntés a megreformált stabilitási és növekedési paktum végrehajtásának keretében történik, amelyben Magyarország a referenciaértéknek számító háromszázalékos államháztartási hiánynál jóval magasabb értékei miatt az úgynevezett korrekciós ágra került.
A pénzügyminiszterek az Európai Bizottság javaslatával összhangban azt az elvárást támasztják Magyarországgal szemben, hogy legkésőbb 2026 végéig szüntesse meg a túlzott mértékű hiányt, azaz addig vigye le három százalék alá a deficitet. A magyar kormány számára április 30. lesz a határidő a cél eléréséhez szükséges intézkedések bemutatására a 2025-ös éves előrehaladási jelentés benyújtásával egy időben.
A pénzügyminiszteri tanács egy négy évre szóló adósságcsökkentési pályát is jóváhagy Magyarország számára, amely alatt egy nettó kiadási pályát kell szigorúan követnie. Ez azt jelenti, hogy előre rögzítik majd a négyéves időszakban, 2025 és 2028 között azt, hogy névértéken maximum mennyivel növekedhetnek éves szinten a költségvetés nettó kiadásai.
Információink szerint ez az a pont, amelyben a tanácsi ajánlás eltér majd az Európai Bizottság eredeti terveitől, amelyek 2025-re éves szinten a nettó kiadások maximum 4,3, 2026-ra vonatkozóan pedig négyszázalékos növelését engedélyezték volna az adósságcsökkentési pálya tarthatósága érdekében. A módosítást részben az időközben – a többi országhoz képest késve benyújtott, majd –, decemberben módosított magyar középtávú fiskális strukturális terv tette szükségessé. Végeredményben egy olyan kompromisszum született, amely a magyar kormány által a tervben felvázoltnál szigorúbb, a bizottság által előírni szándékozottnál viszont enyhébb nettó kiadási pályát határoz meg.
Jóllehet a bizottság a kormánynál pesszimistább növekedési előrejelzések alapján eredetileg 2027 végére várta volna el a túlzott mértékű államháztartási hiány kiigazítását, a kormány pedig már 2026-ban, végül maradt a 2026-os év, amihez viszont a kormánynak április 30-ig be kell mutatnia egy hiteles intézkedéstervet.
A magyar államháztartás hiánya 2023-ban a GDP 6,7 százaléka volt, míg a bizottság ez idáig utolsó, tavaly őszi makrogazdasági előrejelzése 2024-re GDP-arányosan 5,4, 2025-re pedig 4,6 százalékos deficitet prognosztizált. 2026 végéig ugyanakkor már három százalék alá kellene leszorítani az államháztartás hiányát akkor, amikor az év első felében parlamenti választásokat tartanak. Az államháztartás hiánya éppen a legutóbbi, 2022-es választást megelőző számottevő lazítás és nagy pénzosztás hatására szabadult el a rákövetkező években.
Az államadósság mértéke a bizottság becslésével és a tanácsi ajánlásokkal összhangban a GDP 74,5 százalékáról (2024) 2026-ra 72,8 százalékra csökkenne.
