Kulcsár-Terza József-György már kétszer nyújtotta be a román parlamentben Székelyföld autonómia statútumát, és a romániai magyar politikus a jövőben is ezt tervezi tenni, egészen addig, amíg a román hatalom nem utasítja el. Ugyancsak ő volt az, aki nemzetközi szintre emelte a székelyföldi, terrorvádakkal megbélyegzett kézdivásárhelyi fiatalok ügyét, és küzdött a szabadlábra helyezésükért. Gyakran erős kritikával illeti saját pártját, az RMDSZ-t, és ő az egyetlen magyar képviselő, aki a román kormány hadügyi bizottságának is tagja. A jelenlegi orosz–ukrán helyzetről, illetve Romániára gyakorolt hatásáról is kérdeztük.
Decemberben született a döntés, hogy Románia harminckét F–16-os repülőgépet vásárol Norvégiától 354 millió euróért. A logisztikai támogatásra és a repülőgépek korszerűsítésére az Egyesült Államok százmillió eurót biztosít. Hogyan született a döntés a kormány hadügyi bizottságában?
A szavazás előtt egy nappal derült ki, hogy lesz egy ilyen kérdés, és a döntéshez szükséges felkészítő anyagot is csak az ülés előtt kaptuk meg. Ez törvénytelen eljárásnak számít, hiszen három nappal a szavazás előtt meg kell kapnunk a háttérinformációkat. Ezért én ellene szavaztam.
Nem látom fontosnak, sőt inkább nevetségesnek tartom, hogy ilyen drágán vegyen Románia használt repülőgépeket. Egyértelmű számomra, hogy ez külső nyomásra történt. Románia NATO-tag, akkor a NATO segítse, azt gondolom, van hova elkölteni azt a pénzt.
A román kormány tényleg tart egy esetleges orosz inváziótól?
Legalábbis ezt mondják. Hogy komolyan is gondolják-e, fogalmam sincs. Azt viszont tudom, hogy bármikor mi, magyarok szóba hozzuk Székelyföld autonómiáját, azt mondják, hogy orosz ügynökök vagyunk.
Úgy gondolják a magyar képviselőkről, hogy orosz érdekeket szolgálnak?
Van, aki ezt hangoztatja.
Románia keleti határán azt beszélik, hogy a cigarettát csempésző ukrán gépek zavartalanul repülnek be Románia határ menti területére, és dobják le az árut. A hadügyi bizottság tud erről? Szándékosan hagyják figyelmen kívül az esetleges ellenséges támadást figyelő radarok jelzését, vagy nem is jeleznek a lokátorok?
Ilyen témát nem tárgyaltunk a bizottságban. De azt tudni kell, hogy Romániában dübörög a korrupció, Románia nem az az ország, ahol a törvényeket betartják.
Ön szerint Románia meg tudná védeni a határait?
Véleményem szerint nem. Azt gondolom, hogy Románia ezen a téren is nagy hiányosságokban szenved, annak ellenére hogy most egy katonaember van az ország élén.
Egy jól szervezett csoport négy éven át kétmillió dollár értékű gázolajat lopott a Kogălniceanu amerikai bázisról a rendőrök és a kémelhárítók orra előtt. Az amerikaiak reakciója mi volt erre?
A korrupciónak nincs nemzetisége, a románok meg nem nézik, ha korrupcióról van szó, hogy a szövetségesüket lopják meg, vagy mást. A bizottságban ilyen témákat sem tárgyalunk.
Ezek az esetek befolyásolják a viszonyt Románia és a szövetségesei között? Vagy Románia nem szövetségi rendszerekben gondolkodik?
Ha a történelmi példákat nézzük, akkor a román egyszer itt volt, egyszer ott volt. Mindig ott, ahol a saját érdeke megkövetelte.
Azt mondja, hogy Románia egy esetleges orosz nyomásra feladná az Egyesült Államokkal kötött szövetségét?
Jelen pillanatban nem hiszem, hogy otthagyná a NATO-t, de náluk soha semmi nincs kőbe vésve.
Ahogy nő az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség, a francia elnök csapatokat küld Románia területére, Joe Biden amerikai elnök pedig erősítést ígért. Mennyire ítéli kényesnek a helyzetet?
Én nem érzem ezt a feszültséget. Azt gondolom, hogy a nagyhatalmak között megy a játék, de nem hiszem, hogy ez konfliktushoz vezetne. Egy ország sem engedheti meg magának, hogy csak az egyik vagy csak a másik nagyhatalommal tárgyaljon. Romániának is mindenkivel kellene tárgyalnia és a békét kell szorgalmaznia.
Eddig Románia Amerikával fűzte egyre szorosabbra a viszonyát, közben Magyarország inkább az Oroszországgal való jó kapcsolatáról ismert a térségben. Ez okoz konfliktusokat a két ország diplomáciája között, vagy az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatában?
Én nem így látom ezt a kérdést. Szerintem a magyar kormány jól politizál, tárgyal mindenkivel, ebben a tekintetben Románia példát vehetne Magyarországról.
Ön hogy látja, mit jelentene, milyen hatással lenne egy esetleges orosz–ukrán konfliktus Romániára, illetve Székelyföldre? Néhány éve nagy port kavart a román közvéleményben az orosz elnök egy nyilatkozata, amikor azt latolgatta, hogy Romániának van-e joga Erdélyhez. Akkor attól tartottak a románok, hogy Oroszország segít majd Magyarországnak visszaszerezni az elcsatolt területeket.
Úgy gondolom, ha lesz is esetleg konfliktus Európában vagy Európán kívül, az nem fogja befolyásolni a székelykérdést.
A székelyeknek és az erdélyi magyaroknak elsősorban maguknak kell követelniük a jogaikat. Nem várhatunk arra, hogy Amerika, Oroszország vagy valaki más majd megoldja ezt a kérdést. Közöttünk, a magyarságon belül van széthúzás, ez a legnagyobb probléma, amit tisztáznunk kell.
Ebben van mit tanulnunk a románoktól: a magyarkérdésben például a románok párthovatartozástól függetlenül összefognak. Mi, magyarok, ha tenni kell valamit, azt nézzük mindig, hogy ki szervezte, melyik civil szervezet vagy politikai párt.
Mit gondol? A romániai magyarok, illetve a székelyek orosz- vagy inkább amerikai pártiak?
Szerintem egyikben sem bíznak. Szövetségeseket kell találnunk, mert az erdélyi magyarságnak szüksége van mindkét nagyhatalomra, minden nagyhatalomra.
Az Oroszország által kért biztonsági garanciák között szerepel a NATO-erők kivonása Romániából és Bulgáriából. Erről mit gondol, egyáltalán létrejöhet egy ilyen opció?
Ezt nem tartom valószínűnek, ez ismét egy játék, taktika. Nem fogják kivonni a NATO-csapatokat Romániából. Ez olyan, mint az autonómia kérdése: mi, magyarok követeljük, de a románok nem adják. A csapatkivonás is ilyen. Kérni lehet, de nem gondolom, hogy megtörténik.