Az erzsébetvárosi önkormányzat szerint megállapodtak, egy civil szervezet szerint összefonódtak a bulinegyed cápáival, akik egy másik civil formáció mögé bújva akár a képviselő-testületbe is bejuthatnak. A környék lakhatatlan, a főváros nem segít abban, hogy a létező szükségletekre felelő vigalmi negyed ne fél négyzetkilométerre koncentrálódjon, és hogy a terhei szétterüljenek a városban. A helyi önkormányzat elvileg mediál, mások szerint lefeküdt a vállalkozóknak, ami nem lenne meglepő a rendszerváltás utáni önkormányzati politikában.
A diszkók, kocsmák „üzemeltetői lettek a kerület élet-halál urai, köszönhetően tíz képviselőnek” – posztolta nemrég egy lakó egy erzsébetvárosi Facebook-fórumon, a Klauzálián. A legnagyobb befogadóképességű helyek tulajdonosai ugyanis összeálltak egy egyesületbe, és szerződést kötöttek az önkormányzattal, ami lényegében rájuk ruházta azt a hatósági jogkört, hogy engedélyezzék, ki maradhat nyitva éjfél után, amikor a diszkósok, kocsmárosok profitjuk jelentős részét termelik. Formálisan továbbra is az önkormányzat adja ki az engedélyt, de csak annak, aki belépett az öt vendéglátós nagyhal egyesületébe. A belépés engedélyezéséről ők, a piac főszereplői döntenek.
Máshogy keretezik ezt az erről szóló rendeletet megszavazó képviselők és a polgármester. „Létrejött a megállapodás a vendéglátóhelyeket tömörítő Közös Erzsébetvárosért Egyesülettel a tisztább és biztonságosabb utcák érdekében!” – posztolta a VII. kerület DK-s (összellenzéki támogatással újrainduló) polgármestere, Niedermüller Péter április 12-én.
Bárdi Zsuzsanna momentumos alpolgármester társadalmi felelősségvállalásról szóló szerződésnek nevezte a legnagyobb vendéglátós vállalkozókkal kötött megállapodást az április 24-i közgyűlésen. Ő egyébként – hasonlóan több képviselőtársához, például az érintett 1-es választókörzet képviselőjéhez, az évtizedek óta helyi képviselő Molnár Istvánhoz – a 2019-es választás előtt még azzal kampányolt, hogy megválasztása esetén szigorúan korlátozzák majd a nyitvatartást.
A választás után mégsem jött a bezárás
A 2018-ban kiírt népszavazás érvénytelen lett, mindössze 4572 kerületi lakos mondta azt, hogy éjfélkor zárják be a szórakozóhelyeket (de ez az urnák elé járuló szavazók 66 százaléka volt).
A lapunknak nyilatkozó Niedermüller Péter szerint 2019 előtt (a fideszes és a hunvaldi időszakban) semmilyen szabályozás nem volt a bulinegyedre, ők viszont nekifutottak. Ám a helyzet nem változott: a negyed élhetetlen, viszont a máshonnan érkezők és a turisták (főleg a gyors és olcsó lerészegedés miatt Budapestre jövő külföldiek) számára vonzó, a vendéglátósoknak pedig jövedelmező. Például az első romkocsma, a Szimpla-komplexum 2022-es árbevétele hárommilliárd forint volt, nyeresége 1,3 milliárd. És a Szimpla tulajdonosa nem is a legnagyobb szereplő.
A kerületben 2013 óta az a fő szabály, hogy éjfél és reggel 6 között zárva kell lenni, de a bulinegyedben ettől el lehet térni. A 2020 júniusában elfogadott kerületi kritériumrendelet több feltételt állított az engedély megadásához, és kétszázban maximalizálta az éjfél után nyitva tartható helyek számát ezen a körülbelül fél négyzetkilométernyi területen: ennyi is volt idén februárban.
Feltételek
Hangerő-szabályozó limiter; nagyobb helyek esetén kapus, aki megakadályozza, hogy az utcán igyanak a vendégek; a hozzájuk tartozó járdaszakasz tisztán tartása; az önkormányzat plakátjainak kifüggesztése; éjszakai göngyölegmozgatás megszüntetése; vécéhasználat engedélyezése nem vendégek számára is; a száz főnél nagyobb befogadóképességű helyeknek zsilipkapus (kettős) beléptetőrendszer kialakítása – ezek voltak a kritériumrendelet elvárásai.
Az a feltétel viszont hiányzott, amit például a szomszédos Terézváros önkormányzata előír: a társasház tulajdonosi többségének hozzájárulása az éjjeli nyitvatartáshoz. Persze a bulinegyedben ez sok helyen úgyis meglenne: vannak házak, ahol már csak három-négy tulajdonos lakik, a legtöbb lakást rövid távon adják ki (airbnb-ztetik). A legnagyobb vendéglátósoknak több tucat ilyen lakásuk van itt.
Nádas Patrik, a tavaly megalakult egyesület elnöke, az Instant-Fogas Komplexum tulajdonosa lapunk megkeresésére küldött írásos válaszában jelezte, hogy a 2023 októberében meghozott szabályozás számos pontjával nem értettek egyet, így a kétszáz engedélyre vonatkozó limittel sem, és „azért küzdünk, hogy megszűnjön”.
A kritériumok dacára nem javult a helyzet a Covid után újra életre kelő bulinegyedben – mármint a lakók, nem a vendéglátósok szempontjából. 2022 őszén született egy rendelettervezet, amely a hét öt napjára kötelező éjféli zárást írt volna elő, de nem ment át a testületen, még a polgármester is tartózkodott. Érdekes, hogy ezt a vendéglátósok érdekeit sértő rendelettervezetet egy másik civil formáció, a Színes Erzsébetvárosért Egyesület szúrta ki és kritizálta először. Róluk majd később.
2023 nyarán Garai Dóra képviselő, az Élhető Erzsébetváros Egyesület elnöke két javaslatát szavazta le a testület többsége: az egyik ugyanolyan szabályozást javasolt a bulinegyedben, mint a többi kerületben (tehát társasházi hozzájárulást az éjjeli nyitvatartáshoz), a másik az éjszakai vendéglátóhelyektől befolyó önkormányzati bérletidíj-bevétel húsz százalékával kompenzálta volna a mulatók működését elszenvedő társasházakat.
A polgármester programja az, hogy „fordítsuk át a bulinegyedet kulturális negyeddé”, amiből még nem sok látszik.
A nagyhal felügyeli a kishalakat
Az önkormányzat október 18-án fogadta el a kritériumrendelet módosítását. E szerint a bulinegyedben csak az a vendéglátós kaphat éjfél utánra is szóló nyitvatartási engedélyt, aki belép egy civil szervezetbe, amely „a köztisztaságot és közbiztonságot segítő közreműködése érdekében az önkormányzattal ezen feladatok ellátására szerződéssel rendelkezik”. Bár a rendeletben szó sincs a Közös Erzsébetvárosért Egyesületről (KEE), így a tájékozatlan kocsmáros elvileg nem tudhatta, hova kell belépnie, az önkormányzati ügyintézők elárulták, hogy a KEE-be kell belépnie, ha engedélyt szeretne.
Bár a polgármester most márciusban született megállapodásról posztolt, Niedermüller Péter lapunknak elismerte, hogy októberben már ezzel az egyesülettel tárgyaltak. A módosító javaslatot ő nyújtotta be a végszavazás előtt.
E szerint 2024. március 31-ig kellett igazolnia annak a 199 vendéglátóhelynek is, hogy beléptek a KEE-be, amelyeknek korábbról volt ilyen engedélyük. Lapunk megkeresésére április végén a polgármester nem árulta el, hányan kapták már meg az engedélyt. Mint mondta, akik még nem léptek be az egyesületbe, azok a héten „megkapják a végső figyelmeztetést, hogy vagy részt vállalnak ebben a társadalmi felelősségvállalásban, vagy nem kapnak engedélyt évről évre”.
Áprilisban kiderült, hogy az önkormányzat csak a KEE-vel kötött szerződést. Ebben az az öt vállalkozó alkotja az elnökséget, akiknek érdekeltségébe a legnagyobb kerületi szórakozóhelyek, diszkók tartoznak. Ők dönthetnek arról, hogy mely szórakozóhelyeket veszik fel tagjaik közé, és melyeket nem. Akiket elutasítanak, azok nem tarthatnak nyitva éjfél után, hiába feleltek meg egyébként a kritériumrendeletnek.
Nádas Patrik, az egyesület elnöke szerint nem utasítottak el senkit, aki elfogadta az etikai kódexüket. Több mint kétszáz tagjuk van, „köztük számos tag nem az éjfél utáni nyitvatartásban érdekelt, hanem az egyesület által végzett munkában” – írta.
A belépőknek helyük befogadóképességének arányában kell tagdíjat fizetniük. Nádas Patrik kérdésünkre nem árulta el, hogy mennyi tagdíj gyűlt össze: „Az önkormányzattal kötött szerződésben megállapított tagdíj folyik be az egyesülethez.”
A megállapodásban az egyesület vállalja, hogy telefonos ügyfélszolgálatot működtet Belső-Erzsébetvárosban a köztisztasági problémák enyhítéséért. Ha valaki például egy kiborított kukát, gazdátlan, felborult elektromos rollert lát, és felhívja a számot, akkor az egyesület a nap 24 órájában egy órán belül odaküld egy takarítóegységet. A helyek most is kötelesek a a portájuk előtti részt tisztán tartani, de ezt mostantól a bulinegyed egészében megteszik – mondta lapunknak Niedermüller Péter.
Az egyesület ezenkívül május 1. és szeptember 30. között csütörtökön, pénteken és szombaton 20 és hajnali 4 óra között „hivatalos személy segítőjeként” egy vagyonőrrel támogatja a kerületi járőrszolgálat munkáját.
A KEE tagjai vállalják, hogy éves tagdíjuk felét, de legalább évi húszmillió forintot „a kerület köztisztasági és közbiztonsági helyzetének javítására fordítják”, valamint éves tagdíjuk 25 százalékát „olyan lakossági programokra áldozzák, amelyek segítik az épületek és az épített környezet értékeinek megőrzését (például nyílászárók cseréjének támogatása)”.
Az önkormányzat pedig csak olyan másik egyesülettel szerződik, amelyik hasonló anyagi kondíciókat vállal.
Jogosítványok híján hogyan tudja ellenőrizni az önkormányzat, hogy az egyesület takarításra – és a pont a szerződésben vállalt, nem az eleve kötelező takarításra – költötte a tagdíj ötven százalékát? – kérdeztük a polgármestert. Niedermüller Péter szerint az egyesület bemutatja az elszámolását, az ezzel kapcsolatos kiadásait, „pontosan kimutatva, hogy milyen összeget fordítottak milyen típusú takarításra”.
Nádas Patrik szerint „a megállapodás biztosítja, hogy a vendéglátóhelyek nagyobb arányban vegyék ki a részüket Belső-Erzsébetváros tisztaságának és biztonságának fenntartásából. A szerződésekben foglalt vállalások a kritériumrendszerben foglaltakon túl további közteherviselést valósítanak meg.”
Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület elnöke szerint a legnagyobb befogadóképességű helyek (amelyek a legnagyobb profitot realizálják) tulajdonosai ezzel a szerződéssel „befolyásolni tudják a forgalom működését, szűkítve ezzel a piacot és a versenyt”. Ezért a napokban bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál kartellezés és versenykorlátozó magatartás miatt. Ebben azt írja, hogy „az éjfél utáni nyitvatartás egy olyan gazdasági jószág, piaci előny, melynek korlátozása kizárólag az önkormányzat és a hatóságok kompetenciája kellene hogy legyen, ennek ellenére az egyes kérelmeket gyakorlatilag ez az öt vállalkozó bírálja el, akik maguk is ugyanabban a gazdasági közegben tevékenykednek, és ezzel az önkormányzat lehetőséget teremt arra, hogy a KEE szabja meg, mely üzletek és mikor tarthatnak nyitva, saját konkurenciájukat pedig gond nélkül kizárhatják az éjszakai vendéglátás versenyéből”.
Az összes, éjfél után is nyitva tartó hely árbevételét harmincmilliárd forintra tartják, ebből az elnökségi tagoké legalább hatmilliárd. A tagdíj becsült összege 150-200 millió lehet – írja beadványában Garai Dóra.
Hasonló összefonódást lát a szomszédos Józsefvárosban. Az ottani, Turbina nevű hely is Nádas Patrik érdekeltsége (többüknek más kerületekben és nem csak vendéglátós vállalkozásai is vannak), ott is problémák voltak a nyitvatartási idő folyamatos hosszabbításával. Végül a józsefvárosi önkormányzat engedélyezte a hajnalig tartó nyitvatartást, „de tíz évre titkosították azokat a döntés-előkészítő dokumentumokat, amelyek alapján megadták az engedélyt” – mondja Garai Dóra.
Niedermüller Péter lapunknak is elmondta, majd a témában megjelent Index-cikkre reagálva is leírta, hogy a rendelet nem ad kizárólagosságot egyetlen civil szervezetnek sem. „Bármelyik vendéglátóhely bármelyik másik vendéglátóhellyel szabadon alakíthat ilyen egyesületet, és jelentkezhet az önkormányzatnál. Az első ilyen szerződést kötöttük meg a Közös Erzsébetvárosért Egyesülettel, nem az egyetlent, más egyesületekkel ugyanilyen tartalmú szerződést kívánunk kötni.”
Kérdésünkre, hogy nem versenykorlátozó-e, hogy a piac meghatározó szereplői döntenek arról, ki léphet be – az éjfél utáni – piacra, az KE Egyesület elnöke, Nádas Patrik ezt a választ küldte: „A kérdésben megfogalmazott állítás nem igaz, senki nem dönt senkinek a piacra lépéséről. Ebben a rendszerben körülbelül öt egyesület megférne egymás mellett. Persze örülünk annak, hogy sokan belénk helyezték a bizalmukat, miközben bármikor lehet bárkinek újabb egyesületet indítania. Ez minket egyáltalán nem zavarna. Volt, aki elgondolkodott ezen, és mi a tapasztalatainkkal segítettük a gondolkodását. Az önkormányzat által előírt minimum húszmillió forint helyett körülbelül évi 130-160 millió forintot tudunk visszafordítani a kerületben köztisztasági, közbiztonsági feladatok ellátására és értékteremtésre. A húszmillió forintos minimumösszeg mutatja, mennyire egyszerű bárkinek önálló egyesületet indítania.”
Mi már a cikkünkhöz folytatott márciusi anyaggyűjtés során a KEE-ről tudtunk mint várható engedélyezési előszűrőről. Ráadásul ahhoz, hogy március 31. után nyitva lehessen valaki éjfél után is, a KEE-be kell belépnie és fizetnie, hiába lépne be most egy másik egyesületbe.
Civilek
A vállalkozók már a KEE előtt is egyesületbe tömörültek: ez az Élő Erzsébetvárosért, amelynek a Szimpla-tulajdonos Zsendovits Ábel az elnöke.
A vállalkozók és a kerületi közgyűlési többség fő ellenfele, az Élhető Erzsébetváros Egyesület 2017-ben alakult. Elnökének, Garai Dórának 2019-ben kompenzációs listán sikerült bejutnia a kerületi közgyűlésbe.
Az egyesületnek tavaly konkurenciája is lett. Az addig Facebook-csoportként működő Színes Erzsébetváros Egyesület (SZEE) Garai Dóráékhoz hasonlóan minden körzetben indít jelölteket a választáson, és polgármestert is állít, elnökét, Lajos Bélát. Garai Dóra szerint a SZEE a vendéglátósok befolyása alatt áll, akik így a képviselőjüket akarják a testületbe juttatni, hogy ne egyeztetniük kelljen a politikával, hanem azon az oldalon is legyen képviselőjük.
Már említettük, hogy SZEE lobbizott egy, hétköznap éjjeli bezárásról szóló rendelettervezet ellen, és az egyesületnek és a vendéglátósoknak más kapcsolódásai is látszanak. Például a vehemensen éjjeli nyitvatartás-ellenes, az önkormányzatot és a kocsmárosokat keményen támadó Klauzália csoportra reagálva nemrég létrejött egy Új Klauzália nevű zárt csoport, amelynek moderátorai Lajos Béla és a „Szimpla moderátor”.
Zsendovits Ábel Szimpla-tulajdonos Vitézy Dávid főpolgármestersége mellett áll ki, ahogy a SZEE elnöke, Lajos Béla is. Vitézy – programja alapján – gasztronegyeddé formálná a bulinegyedet. Részt vett és felszólalt a SZEE programbemutatóján.
„Mi valóban egy élhető, színes Erzsébetvárosért dolgozunk – mondta megkeresésünkre Lajos Béla –, az Élhető Erzsébetvárosnak pedig az egyedüli programpontja az, hogy minden zárjon be éjfélkor. Szerintünk a kerületben sokkal több mindent kell tenni azért, hogy működőképes, otthonos hely legyen.”
Kérdésünkre, hogy mi az álláspontjuk a bulinegyed kérdésében, nem adott pontos választ: komplex kérdés, amely komplex megoldást és kezelést igényel – mondta. „Itt nincs helye hangulatkeltésnek” – tette hozzá. Szerinte a rendőri/rendészeti jelenlétet kell erősíteni, és néhány jó dolog azért történt, például jelentősen csökkent a szórakozóhelyekről kiáramló zaj.
Lajos Béla szerint nem igaz, hogy egyesülete mögött vendéglátós erős emberek állnának. „Kompetitív helyzetben vagyunk az önkormányzattal, de a lakókkal, a vendéglátókkal nem, hiszen ők maguk azok, akik a helyszínen vannak, tehát rájuk mindenképpen számítunk.”
Mindenkit be akarnak vonni „egy párbeszédbe, mert ha valaki nem motivált abban, hogy együttműködő legyen, akkor tényleg ki tud szúrni mindenki mással. A légkörön kell elsősorban változtatni a VII. kerületben” – vázolt egy nehezen operacionalizálható tervet. A SZEE kerüli a bulinegyed alapvető problémájában való állásfoglalást, amikor pedig nem, akkor a párbeszéd szorgalmazása mellett inkább a vendéglátósok mellett áll.
A zebra
Decemberben új zebrát adtak át a Rákóczi úton a Kazinczy utca torkolatánál. „Eddig csak nagyobb kerülővel lehetett átkelni gyalog a VII. és a VIII. kerület között, az új zebrával kényelmesebb lesz a helyzet, és kevésbé balesetveszélyes – a fiatalok sokszor átszaladnak a bulinegyedbe menet” – írta a Józsefváros című újság.
A zebra lobbistája Lajos Béla és a Színes Erzsébetváros Egyesület volt (információink szerint Balogh Samuval, a főpolgármester kabinetfőnökével a háttérben – a Rákóczi út a fővárosé), hasznát pedig a Kazinczy utca közismert, a Rákóczi úthoz közeli romkocsmája, a Szimplakert is élvezheti, hiszen így a fiataloknak nem kell kétszáz méterrel arrébb, egy másik utca torkolatánál átkelniük a Rákóczi úton, mert mindkét irányban ennyire van egy-egy zebra. A türelmetlen, néha valóban önveszélyesen átszaladó fiatalok mellett így Zsendovits Ábelnek, a Szimpla tulajdonosának is segített a budapesti közösségi költségvetés – ebből épült meg ugyanis az átkelő.
A „Pártpolitika helyett színes Erzsébetvárost” jelszóval kampányoló egyesület elnöke szerint ők adták le elsőként a polgármesterjelölti támogatóíveket. 2020-ban kaptak az önkormányzattól 1,8 milliót egy, a Klauzál tér jövőjével, helyzetével foglalkozó közvélemény-kutatásra. Ennek egy három résztvevős, online megrendezett szakértői beszélgetés lett az eredménye, amit alig több mint háromszázan néztek meg azóta a YouTube-on. Az alapítványuk a Fővárostól 10 millió forintot kapott.
Vagy az ízlésük változik, vagy a programjuk reagál a politikai hatalom változására: míg a fideszes korszakban üdvözölték a Madách téri, erősen vitatott megítélésű Sissy-szobor felállítását, most, ellenzéki városvezetés idején, az azonnali áthelyezését ígérik.
„Jó kapcsolatot ápolunk mindenkivel, aki jóindulattal közelít a bulinegyed fejlesztéséhez – írta a civilekkel kapcsolatos véleményére vonatkozó kérdésünkre Nádas Patrik. – Ennek eredményeként az utóbbi időszakban több alkalommal egyeztettünk az éjféli zárórát preferáló lakókat képviselő civilekkel is, sőt közös munkába kezdtünk velük számos olyan ügyben, amely közös érdek (zajcsökkentés, tisztaság, rend, több rendőr stb.). A Színes Erzsébetváros Egyesülettel semmilyen formális kapcsolatunk nincs azonkívül, hogy egyszer egy találkozó keretében a két szervezet bemutatkozott egymásnak. Nem politizálunk és semmilyen, a választáson elinduló szervezetet nem segítünk.”
Pártpolitikusok
Benedek Zsolt képviselő, a Fidesz–KDNP erzsébetvárosi polgármesterjelöltje szerint „nem jó döntés, hogy vendéglátósok döntsenek arról, hogy kinek lehet éjfél utáni nyitvatartási engedélye” – mondta lapunknak. (A Fidesz és Garai Dóra a javaslat ellen szavazott.)
Szerinte a rendeletmódosítás mellébeszélés és pótcselekvés, „hogy el tudják terelni a figyelmet arról, hogy lényegében nem történt meg a rendbetétele a belső-erzsébetvárosi résznek”. Arra viszont nem adott választ, hogy ők merre indulnának el a szabályozásban. A megoldást a kampány későbbi időpontjára ígérte. Meg kellett elégednünk ezzel: „Rend, tisztaság és fejlődés – ez a jelmondatunk.”
Kérdésünkre, hogy a mostani megállapodás meg fogja-e a nyugtatni a bulinegyedben élőket, az újrainduló polgármester, Niedermüller Péter így felelt: „Vannak olyanok, akiket soha semmi nem fog megnyugtatni. Önmagában az éjféli záróra kötelezővé tétele nem oldja meg azokat a problémákat, amellyel az itt lakó emberek szembesülnek.”
Szerinte az Élhető Erzsébetváros Egyesület ebből az egyetlen dologból csinál politikát. „Szerintük az az egyedüli megoldás, ha mindent éjfélkor vagy tízkor bezárunk. Ez teljes tévedés szerintem, miközben értem sok lakó panaszát és nehézségeit. De nekünk végig az volt a célunk, hogy egy kiegyensúlyozott, kompromisszumos megoldást hozzunk létre, olyan megoldásokat találjunk, ami mindenki számára elfogadható. Aki nem keresi a kompromisszumot, és mereven ragaszkodik egyetlen megoldáshoz, azzal nyilván soha nem fogunk tudni megoldást találni.”
Nincs kompromisszum?
Garai Dóra korábban azt mondta a Telexnek, hogy esténként minden negyedben kibékíthetetlen az ellentét a vállalkozások profitérdeke és a lakosság ellenérdeke között. „Olyan módon kibékíteni őket, hogy mindenkinek jó legyen, egyszerűen nincs.” De szerinte a kerület vezetésének nem a vállalkozókat, hanem a lakókat kellene szolgálnia.
Niedermüller Péter polgármester a kulturálisnegyed-koncepcióban hisz. „Nagyon sok európai példát tanulmányoztam, hogyan próbálja Berlin, Amszterdam, Mallorca, Róma ezt a helyzetet kezelni, ami nyilvánvalóan a túlturistásodással függ össze. Csak azt a használható megoldást látom, hogy az adott területen lévő kulturális kínálatot kell megváltoztatni és átalakítani, mert az magával hoz másfajta turistákat. De ez nem egy olyan folyamat, ami egyik napról a másikra megtörténik.”
A polgármester azt is szeretné, „ha a fővárosnak lenne koncepciója a fenntartható turizmussal, a vigalmi negyedekkel és egyebekkel kapcsolatban, ha szétosztanánk egy kicsit az ideérkező turistákat, a vendéglátóipari helyeket”.
Garai szerint a polgármester a túlturistásodásról beszél, de közben helyzetbe hozza a diszkótulajdonosokat. „A terület védett negyed, a világörökség pufferzónája, nem segít az állapotmegóvásnak a bulinegyedként működés. Más nyugati városok – például Amszterdam – épp most szabadulnak meg a bulinegyedeiktől, mert a kár nagyobb, mint a haszon.”
Szerinte a diszkókat egyértelműen a barnazónákba kellene tenni, a bulinegyed bérházait nem is lehet úgy leszigetelni, hogy a pincéből ne jöjjön föl a dübörgés. A kisebb helyeket, amelyeket a helyiek is látogatnak, engedné szabadon működni.
A kerületben már tiltva van a kocsmaturizmus (pub crawl: amikor a turisták szervezetten járnak kocsmáról kocsmára, és mindenütt isznak valamit), a bulinegyed kocsmái mégis benne vannak ezekben a guide-okban (például itt, itt vagy itt), és a pub crawlokat üdvözlő kocsmai táblákról is láttunk fotókat.
Maradt a repohár
2023 októberében a polgármester egy másik módosító indítványa a repohár előírása kapcsán is megváltoztatta a szabályozást. 2023. október 18. előtt lehetséges volt a repohár, de a 2023. október 18-i rendeletmódosító előterjesztésben eredetileg „kizárólag üvegpohár” szerepelt, vagyis szigorítás. A polgármester javaslata nyomán maradt a repohár (indoklása szerint a katasztrófavédelem tartotta veszélyesnek a táncparketten az üvegpoharat).
A napokban figyelmeztette és megfelelésre kötelezte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az egyik legnagyobb hazai repohár-forgalmazó vállalkozást, a Cup Revolution Kft.-t, mert a cég megtévesztő módon kommunikált a poharak, illetve a visszaváltási rendszer környezetre gyakorolt hatásairól. A hivatal még 2022 októberében indított eljárást a repohár-forgalmazóval szemben, amely a Szimpla-tulajdonos Zsendovits Ábel érdekeltsége.
A repohárbotrány 2022 nyarán tört ki, amikor a G7 megírta, hogy pénzt csak elvétve adnak vissza a névleg visszaváltható pohárért, így szépen termeli a profitot.
A lakók – Facebook-megnyilvánulásaik alapján – elkeseredettek, nem vevők a kompromisszumokra. „Béláinkat és Vitézyt, no meg Ábelt is megnézném előbb Segwayen a Kazinczyn, majoránnaárusok között.” „Már kiölték a valódi társasházi kisközösségek nagy részét.” „Erről ismerszik meg Magyarország, hogy ki tud nagyobbat hányni a belvárosban igénytelenebbül?” – sorakoznak a kommentek.
Garai Dóra erre alapozza kampányát: április 24-én a közgyűlésben kötelező éjfél utáni bezárást javasolt, amelyet csak a fideszes képviselők támogattak. Arra hivatkozik, hogy a két érintett körzetben több mint nyolcszáz aláírás követeli, és közvélemény-kutatásuk szerint a lakók háromnegyede ezt szeretné. A polgármester vitatja a kutatás érvényességét, de elismeri, hogy sokaknak van elegük a bulinegyed éjszakáiból.
„Ne feledkezzünk meg Niedermüller Péterről, Bárdi Zsuzsannáról, Molnár Istvánról, akik a mai képviselő-testületi ülésen körmük szakadtáig védték a mutyijukat, mellyel a kisebb, kerületben élőknek is megfelelő, szabályokat betartva működő helyeket kiszorítják a kerületből, hogy minden profit kizárólag a nagy befogadóképességű diszkók tulajdonosainak és barátai markába csöpögjön” – írta ennek kapcsán Garai.
A civilek iránti szimpátiát júniusban nem csak ők, a vendéglátósokkal jó viszonyban lévő Lajos Béláék is igyekeznek szavazatra váltani. Olyan híreket is hallani, hogy a kerületi vendéglátós nagyhalak új állandó lakosokat jelentettek be a választás előtt a több tucat airbnb-ztetett lakásukba.
„Nehéz a két érdeket összeegyeztetni: pénz és/vagy szavazat” – mondja egy névtelenséget kérő, kisebb helyet üzemeltető kocsmáros. Szerinte a 150 négyzetméter alatti helyekkel általában nincs problémájuk a szomszédoknak, „de a nagy helyek zaj- és egyéb szennyezése miatt már budinegyednek is hívják” a területet. Szerinte ha a szomszédok nem kapnak semmit, nekik csak a vegzálásrésze jut. Van olyan épület, ahol ezer airbnb-lakó és -vendég jut a kukákra – mondja.
Ugyanakkor a negyedben van sok olyan új ház, amely már ezzel együtt épült, tehát aki ott vett lakást, az tudta, hogy a földszinten vendéglátóhelyek lesznek.
„Tarlós és Zsendovits között is volt találkozó, utána csend lett – meséli. – Nagyok a problémák, de ott a pénz, amivel meg tudják venni a kerületeket és a fővárost.”
A vállalkozók és az önkormányzati döntéshozók közötti kapcsolat lehet szerződésbe foglalt (ahogy itt is), de sokszor a politikát illegálisan finanszírozó is. Még ha itt nincs is információ arról, hogy akár a vendéglátósoktól begyűjtött tagdíj (amelynek 25 százaléka nem címkézett, de a többi útja is nehezen ellenőrizhető) a politika olajozására szolgálna, a fideszes állami trafikmutyihoz hasonlóan most is iparági szereplő kapott részt saját mozgástere szabályozásában.
