További, akár katonai jellegű támogatást nyújthat Ukrajnának az Egyesült Államok a külügyminiszter elmondása szerint. Ukrajna többek között légvédelmi eszközöket és rakétaelhárító-rendszereket szeretne, utóbbi különösen feszültté teheti az orosz–amerikai viszonyt.
„A Pentagon számba veszi, milyen további segítség lenne hasznos jelenleg Ukrajnának, a korábban nyújtott, nagyon jelentős, felszerelések eladását is magába foglaló támogatáson túl” – nyilatkozta Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Szabad Európa kijevi tudósítójának május 6-án. Blinken a héten többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott, akivel többek között az Ukrajna közelében látott orosz csapatösszevonásokról tárgyaltak.
Fenyegető csapatmozgások
Áprilisban, korábban nem látott létszámban vonultak fel az orosz katonák az ukrán határ mentén, illetve a luhanszki és donyecki régió közelében, ahol most is harcok folynak az ukrán hadsereg és az Oroszország által támogatott szakadárok között. Oroszország arra hivatkozott, hogy egy akkor zajló NATO-hadgyakorlatra válaszul vonultattak fel mintegy 100 ezer katonát. A katonák és a hadi eszközök egy részét azóta visszavonták, de még mindig jelentős orosz csapatok állomásoznak az ukrán határnál.
Blinken úgy véli, ez továbbra is komoly és azonnali háborús fenyegetést jelent Ukrajna számára, ezért szükség lehet rá, hogy további anyagi támogatással vagy fegyvereladásokkal erősítsék Ukrajna önvédelmi képességeit.
Az Egyesült Államok az orosz–ukrán konfliktus 2014-es kezdete óta, a humanitárius segélyt, pénzügyi támogatást és fegyverszállítmányokat is összegezve mintegy 5 milliárd dollárt fordított Ukrajna megerősítésére. Az ukrán hadsereget többek között amerikai tankelhárító rakétákkal is felszerelték, de Kijev más nehézfegyvereket is kért, többek között mesterlövész-elhárító eszközöket, légvédelmi fegyvereket és Patriot rakétaelhárító-rendszereket is.
Vitatott rakétapajzs
Patriot rakétákat már más kelet-európai országoknak, többek között Lengyelországnak is szállított az Egyesült Államok, ami hatalmas felháborodást váltott ki Oroszországban. A nagyhatalmak ugyanis még a hidegháború alatt, 1972-ben megkötötték az Anti-Ballistic Missile nevű egyezményt, amelyben megegyeztek arról, hogy nem telepítenek ballisztikusrakéta-elhárító rendszereket. Az egyezményt azért látták szükségesnek az akkori stratégák, mert attól tartottak, nagyobb eséllyel tör ki nukleáris háború a nagyhatalmak között, ha az egyik nagyhatalom úgy látja, részben meg tudja magát védeni a válaszcsapástól.
A hidegháború után, 2002-ben az Egyesült Államok kilépett az egyezményből, és megkezdte a Patriot rendszer exportját, amit később hadrendbe is állítottak több országban, többek között Dél-Koreában, Izraelben és több nyugat-európai államban. A Patriot-rakéták ukrajnai telepítése komoly feszültségforrás lenne Oroszország és az Egyesült Államok között, hiszen így tovább épülne egy kelet-európai rakétapajzs.
Pénzügyi szankciók
Blinken arról nem beszélt, hogy szállítanának-e Ukrajnába Patriot-rendszereket vagy újabb fegyvereket. Mint mondta, az amerikai külügynek nem célja a konfliktus eszkalálása, azonban azt nem ismerik el, hogy Ukrajna Oroszország érdekszférájába tartozik, szerinte a „nemzetközi rendszer összeomlásához” vezetne, ha elfogadjuk, hogy a világ nagyhatalmi érdekszférákra osztható szuverén államok helyett.
Ukrajna támogatásán kívül további gazdasági szankciók is felmerültek Moszkvával szemben. Az egyik ilyen lenne Oroszország kizárása a SWIFT pénzügyi kommunikációs rendszerből, ami sok elemző szerint érzékenyen érintené az orosz gazdaságot. Blinken egyelőre nem erősítette meg, hogy ilyen szankciót vezetnének be.
